Az alábbi történetet a DumaPest Facebook csoportban találtuk:
Az eset Egerben történt, az üzletközpontban:
/"Egy négy\-öt év körüli kislány lendületesen győzködi anyukáját, hogy vegyék meg\./
A gyerek kitartóan követel, anyuka higgadtan hárít. A kislány hirtelen hisztizni kezd, ami ránézésre meglepi anyát, aki felhúzott szemöldökkel néz csemetéjére. A tömeg is egyre nagyobb érdeklődést tanúsít irántuk. Anyuka becsületére legyen mondva, nem tesz úgy, mintha nem az övé lenne a gyerek, mintha csak találta volna, és sajnálta otthagyni, és nem kezd a "de te nem szoktál így viselkedni.
A következő pillanatban a gyermek fenékre huppan, és már bőgve mantrázik. Ebben a pillanatban illant el az esélye annak, hogy megvegyék. Azt még mindig nem tudom, hogy mit.
-Na, most aztán végképp nem vagy alkupozícióban! - majd hátat fordítva üvöltő leszármazottjának, tovább sétál a következő asztalhoz.
A kislány döbbenten néz távozó anyja után. Majd csendben föláll, utána kullog, és szótlanul követi. Fogalma sincs ennek a pici lánynak, hogy milyen szerencséje van az anyukájával. De majd ha felnő, rájön.
Mosolyogva nézek utánuk, és már csak a kocsiban jut eszembe, hogy ki sem derült a hiszti tárgya. De talán nem is az volt a lényeg. Hanem az, hogy a nehéz helyzeteket is meg lehet oldani némi türelemmel, humorral, és nem feledett szeretettel.
Szerinted is így van? Akkor ne felejtsd el megosztani!