Kisfiú talál egy síró babát az ajtaja előtt: ki hagyhatta magára a gyermeket a hidegben egy dobozban?
Amikor az ötéves Márk az ajtóhoz rohant a csengő hangjára, még nem sejtette, hogy élete örökre megváltozik. /Az ajtó előtt senki sem állt, de egy nagy, barna kartondobozt talált\./
„Anya! Apa! Isten válaszolt az imáimra!” – kiáltotta boldogan.
Ez az egyszerű, hétköznapinak induló este azonban hamarosan egy érzelmi hullámvasúttá vált a család számára, tele drámával, titkokkal és váratlan fordulatokkal.
Márk hatodik születésnapja előtt egy különös kívánsággal állt elő.
– Anya! Apa! – mondta izgatottan. – Megígéritek, hogy azt kapom, amit kérek?
– Persze, kisfiam – válaszolta az anyukája, Katalin. – Mit szeretnél?
– Talán a legújabb Transformers kollekciót? – találgatott az apja, Péter.
– Nem, apa! – nevetett Márk.
Katalin és Péter zavarodottan néztek össze, majd elmosolyodtak. Bár tervezték, hogy bővítik a családot, egyelőre nem álltak készen.
– Tudod mit, Márk? – mondta Péter. – Írj egy levelet Istennek, és kérj segítséget Télapótól. Ő biztosan átadja neki az üzenetet.
Karácsony előtt néhány nappal Márk épp a barátaihoz készült, amikor megszólalt a csengő.
– Márk, nézd meg, ki az! – szólt Katalin a konyhából.
Amikor kinyitotta az ajtót, senkit sem látott, csak egy dobozt. Ahogy megmozdította, halk sírás hallatszott belőle.
– Anya! Apa! Nézzétek, egy baba van benne! Isten válaszolt az imámra! – kiáltotta izgatottan, miközben a gyermeket a karjaiban vitte a nappaliba.
Katalin és Péter döbbenten néztek egymásra.
– Hol találtad ezt a babát, kisfiam? – kérdezte az édesanyja.
– A bejárati ajtónk előtt – válaszolta Márk.
Péter kinyitotta az ajtót, de a hóesésen kívül nem látott mást.
Katalin és Péter azonnal kórházba vitték a babát. Az orvosok megállapították, hogy a gyermeknek enyhe láza van, amit a hidegben töltött idő okozott. Az esetet jelentették a rendőrségnek és a gyermekvédelmi szolgálatnak, akik úgy döntöttek, hogy a baba az árvaházba kerül, amíg a szüleit keresik.
Márk szíve összetört, amikor megtudta, hogy a baba nem maradhat velük.
Egy év telt el, amikor egy nő kopogtatott az Anderson család ajtaján.
– Jó napot! – mondta durva hangon. – Én vagyok a gyermek édesanyja. Követelem, hogy adják vissza őt!
Katalin ledöbbent.
– Hogy merészel ilyet mondani?! Ez a gyermek a mi lányunk! – kiáltotta dühösen. – Örökbe fogadtuk, és nincs joga visszakövetelni!
A nő gúnyosan elmosolyodott.
– Majd a bíróság dönt – mondta, miközben egy iratot nyújtott át.
A bírósági tárgyalás feszültséggel teli volt, de a bíró végül Katalin és Péter javára döntött. Kiderült, hogy a nő, Laura, a gyermeket elhagyta, miután új életet akart kezdeni a barátjával. Most, hogy megtudta, a lánya örökölte néhai apja vagyonát, vissza akarta kapni.
A bíróság azonban kimondta: Laura elvesztette minden jogát, amikor elhagyta a gyermeket. Katalin és Péter megkönnyebbülten ölelték magukhoz a kislányukat, és boldogan folytatták az életüket, immár egy teljes családként.
Tanulságok:
Oszd meg ezt a történetet, hogy másokat is inspiráljon!
2024. december 28. (szombat), 09:14