Ma a szemem láttára, a hatalmas csomagjaival felpakolt nő, lelökte a mankóval közlekedő utast a villamosról - Figyeljétek a sofőr reakcióját!
Hirdetés
Hirdetés
Ma a szemem láttára, a hatalmas csomagjaival felpakolt nő, lelökte a mankóval közlekedő utast a villamosról - Figyeljétek a sofőr reakcióját! .
/Mivel a BKK Facebook\-oldalára nem lehet nyilvános bejegyzést írni \(a meglévő értékelésem szövegét pedig nem írom át\), itt szeretném megköszönni az 1\-es villamos vezetőjének ma reggeli \( augusztus 1\./
Hirdetés
szerda ) munkáját.
Hirdetés
7:45 körül a Vágány utca/Róbert Károly körút megállóban egy ro*adt szót nem szólt a tisztelt sofőr, amikor egy láthatóan csomagokkal, ajándékokkal felpakolt nő, aki másokat véletlenül sem figyelembe véve, agresszívan, egy mankóval (!) közlekedni próbáló utast lökött/rúgott le a szerelvényről. A már eleve nehezen mozgó utastárs a betonon landolt, lábra állni nem bírt. Én megértem azt, hogy ilyenkor mindenki rohan, kevésbé türelmes, de kérem szépen.
Hirdetés
..mi vagyunk mi, állatok?Nyilván hiábavaló lenne elvárni, hogy a bun*óját a sofőr visszatartsa/kérdőre vonja, de hogy a sértett féltől meg se kérdezze, hogy hívjon-e segítséget, az külön elismerést érdemel. Már olyan profi módon tudják sürgetni az embert a le- és felszállással, úgyhogy ideje lenne megtanulniuk egy-két egyszerű kérdést is, pl. “Mi történt?” (hátha nem nézte a tükröt), “Segíthetek?”, stb.Kérünk szépen mindenkit, hogy gondolkodjon el egy kicsit az eseten. Viselkedjünk civilizált emberek módjára! Próbáljunk türelmesek lenni egymással a következő néhány napban legalább.
Hirdetés
..
Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!
2018. szeptember 30. (vasárnap), 17:06
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Úgy éreztem, a testem leáll” – A pajzsmirigyrákos nő elárulta, mi volt az első tünet, amit minden orvos...
Mindenegyben blog 2025. június 30. (hétfő), 07:51
Amikor elhagyott egy fiatalabb nőért, a gyerekeim az ő oldalára álltak – de most, hogy meghalt, hirtelen újra anyának szólítanak…” Tizenöt év csend. Tizenöt év magány. Ennyi ideje nem hívtak fel sem névnapon, sem karácsonykor. Amikor a férjem, Tamás otthagyott engem Eszterért – egy nála húsz évvel fiatalabb nőért –, a gyerekeink gondolkodás nélkül mellé álltak. Végül is Tamás egy nagyvállalat igazgatója volt, befolyással, pénzzel, kapcsolatokkal. És én? Én csak egy „megkeseredett” elvált nő lettem számukra, akit jobb elfelejteni. Sokáig azt hittem, tényleg nincs rám szükségük többé. Aztán Tamás szíve megállt. A temetés után pedig olyan üzenetek kezdtek záporozni tőlük, amilyeneket már rég nem kaptam: – Anya, hogy vagy? – Anyu, nem találkoznánk valamikor? Először nem értettem, mi ez a hirtelen fordulat. Aztán megtudták: Tamás mindenét a fiatal feleségére hagyta. És ekkor... eszükbe jutott, hogy van egy édesanyjuk is, akinek még van valamije. Azóta gyakrabban jönnek. Cukorkával, kedves szavakkal, kis mosolyokkal. De a lányom a minap egyenesen kimondta: – Mama, gondoltál már arra, hogy ideje lenne végrendeletet írni? Csak mosolyogtam. Egyikük sem tudja, hogy a végrendeletem már rég elkészült. És nem nekik szól. Hogy mit terveztem?
Révész Ilona vagyok, 72 éves. Egykoron háromgyerekes családanya, ma már „csak egy néni” a lakótelepen, akinek a...
Mindenegyben blog 2025. június 28. (szombat), 14:36
Semmi képeslap. Semmi hívás. Csak egy szelet torta, egy szám a gyertyán – és a teljes csend. Egészen addig, míg valaki kopogott az ajtón. De amikor kinyitotta, olyasvalaki állt ott, akinek a létezéséről sem tudott… A 97 éves Géza bácsi története egész Magyarországot megrázta.
