Ma is a szokásos vonatutamon tartottam hazafelé, amikor feltűnt ez a fiatal fiú és leült mellém – Szóba elegyedtünk, de ami ezután történt arra végképp nem számítottam!
Hirdetés
Hirdetés
Ma is a szokásos vonatutamon tartottam hazafelé, amikor feltűnt ez a fiatal fiú és leült mellém – Szóba elegyedtünk, de ami ezután történt arra végképp nem számítottam!.
/Épp a szokásos vonatutamon tartottam hazafelé\./
Hirdetés
A szerelvény lassan közeledett az állomáshoz.
Hirdetés
Mindenki türelmetlenül várta, hogy végre leszállhasson és hazamehessen.
Az utasok között kiszúrtam egy férfit, aki feszültnek tűnt és egyfolytában az ablakon tekintgetett ki.
Hirdetés
Megpróbáltam szóba elegyedni vele és miután ez sikerült, egy hihetetlen titkot osztott meg velem:Elmesélte, hogy fiatalon elszökött otthonról, nem jött ki a szüleivel, folyton csak ellentmondott nekik. Az új barátaival mindent olyan rossz dolgot kipróbált, amit ezerszer hallott otthon hogy nem szabad mert bajba fog kerülni miatta.Ez hamar be is következett, mert egyik pillanatról a másikra börtönben találta magát.
Hirdetés
Ott aztán volt ideje elgondolkodnia tettén, és nagyon megbánta addigi életét.
Elmondta azt is, hogy éppen ma szabadult. Nincs hová mennie, ezért írt a szüleinek egy levelet, melyben arra kéri őket, hogy bocsássanak meg neki és fogadják vissza a szülői házba. Azt is elfogadja, ha úgy döntetnek, hogy nem tudnak neki megbocsátani és látni sem akarják és hogy a délutáni vonattal fog érkezni a mai napon.
Hirdetés
Arra kérte őket, hogy ha készek visszafogadni, kössenek a kert végén álló diófa ágára egy fehér kendőt, amit ő a vonatról láthat. Ha nem lesz a kendő a fán, akkor szó nélkül tovább utazik és soha többé nem zavarja őket. Ahogy a vonat a kanyarhoz közeledett, a fiatal férfin láthatóan egyre nagyobb volt a feszültség.
Majd a utolsó pillanatban arra kért meg engem könnyes szemekkel, hogy nézzem meg ott van-e a fán a fehér kendő. A kanyarban ekkor már feltűnt a vén diófa.
Bevallom férfiasan a látványtól én is könnyes szemekkel kiáltottam fel – A fa tele van kendőkkel, lepedőkkel! Fantasztikus látvány volt.
Hirdetés
Egyértelmű volt a jelzés a szülői házból.
Ezt a pillanatot sosem fogom elfeledni. Elképesztő, hogy mire képes a szülői megbocsátás ereje! Hatalmas élménnyel lettem gazdagabb.
Körmendi Gábor,Nyíregyháza
Ha neked is elnyerte a tetszésedet ez a történet, kérlek oszd meg ismerőseiddel is!
Az alábbi gombok segítségével oszthatod meg a cikket, ha fontosnak találod a mondanivalóját!via
2018. augusztus 08. (szerda), 21:54
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Úgy éreztem, a testem leáll” – A pajzsmirigyrákos nő elárulta, mi volt az első tünet, amit minden orvos...
Mindenegyben blog 2025. június 30. (hétfő), 07:51
Amikor elhagyott egy fiatalabb nőért, a gyerekeim az ő oldalára álltak – de most, hogy meghalt, hirtelen újra anyának szólítanak…” Tizenöt év csend. Tizenöt év magány. Ennyi ideje nem hívtak fel sem névnapon, sem karácsonykor. Amikor a férjem, Tamás otthagyott engem Eszterért – egy nála húsz évvel fiatalabb nőért –, a gyerekeink gondolkodás nélkül mellé álltak. Végül is Tamás egy nagyvállalat igazgatója volt, befolyással, pénzzel, kapcsolatokkal. És én? Én csak egy „megkeseredett” elvált nő lettem számukra, akit jobb elfelejteni. Sokáig azt hittem, tényleg nincs rám szükségük többé. Aztán Tamás szíve megállt. A temetés után pedig olyan üzenetek kezdtek záporozni tőlük, amilyeneket már rég nem kaptam: – Anya, hogy vagy? – Anyu, nem találkoznánk valamikor? Először nem értettem, mi ez a hirtelen fordulat. Aztán megtudták: Tamás mindenét a fiatal feleségére hagyta. És ekkor... eszükbe jutott, hogy van egy édesanyjuk is, akinek még van valamije. Azóta gyakrabban jönnek. Cukorkával, kedves szavakkal, kis mosolyokkal. De a lányom a minap egyenesen kimondta: – Mama, gondoltál már arra, hogy ideje lenne végrendeletet írni? Csak mosolyogtam. Egyikük sem tudja, hogy a végrendeletem már rég elkészült. És nem nekik szól. Hogy mit terveztem?
Révész Ilona vagyok, 72 éves. Egykoron háromgyerekes családanya, ma már „csak egy néni” a lakótelepen, akinek a...
Mindenegyben blog 2025. június 28. (szombat), 14:36
Semmi képeslap. Semmi hívás. Csak egy szelet torta, egy szám a gyertyán – és a teljes csend. Egészen addig, míg valaki kopogott az ajtón. De amikor kinyitotta, olyasvalaki állt ott, akinek a létezéséről sem tudott… A 97 éves Géza bácsi története egész Magyarországot megrázta.
