Ma Postán voltam a nyugdíjamért, de olyan "pofont kaptam", amin az egész családom megdöbbent!
Hirdetés
Hirdetés
Ma postán voltam a nyugdíjamért. Kérdezi a kb. 22-25 év körüli postás fiatalember, milyen nevet is mondott? Gulyás?
Nem Dudás. Ok, így már meg van. Mondom neki, hogy az egy másik mesterség, már mint a gulyás. Tudja kik voltak a gulyások? /Én csak a gulyás levesről hallottam\./
Hirdetés
Pedig azt hittem, hogy az általános iskolában volt szó mesterségekről, mint gulyás, kanász, madarász? Nem hiszem, mert mi történelmet nem nagyon tanultunk, mert én matek szakos osztályba jártam. Azért tanultak mást is, nem csak matekot, pl. irodalmat.
Hirdetés
Persze.
Akkor tudja, hogy ki volt Petőfi? Igen, úgy emlékszem, hogy író volt. Mondtam,hogy igen, az volt, krimi író. Igen, most már nekem is beugrott, mondta. Leszámolta a nyugdíjamat, helyesen, hiszen matek szakon végzett. Ezek után nem tudom, hogy tényleg ennyire szakosodva vannak az iskolák, vagy csak a diákok butuskák? Talán az én időmben azért jobb volt az oktatás(gondolom).
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?