A Rio-i olimpián egyelőre nem bukkant fel a medencék környékén akkora „sztár”, mint Eric Moussambani volt egykor.
/Ő az a férfi, aki szabadkártyával érkezett az olimpiára, és úszni csak a verseny előtt nyolc hónappal, egy tóban kezdett el\./
Hirdetés
Az egyenlítő-guineai srác azt is elárulta a Sydney-i Olimpia után, hazájában csak egy huszonöt méteres medence van egy hotel udvarán, abban tudott még gyakorolni. A selejtező „meseszerűen” indult a számára, két vetélytársa a sípszó előtt ugrott vízbe, így kizárták őket.
Hirdetés
Eric így egyedül úszhatta le a 100 méter gyorst, azaz biztos futamgyőztesként indult el. Aztán majdnem ott is maradt…
Íme a feledhetetlen három perc:
[ad1]
Az olimpiai után „Eric, az angolna” keresett médiaszereplő lett a világon. Tervezte, hogy indul a 2008-as olimpián is, de vízum-problémái miatt ez nem sikerült neki. Karrierje azonban felfelé ível, hiszen 2012 óta ő az egyenlítő-guineai úszó-válogatott edzője!
2016. augusztus 10. (szerda), 11:14
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
