"Meghalnék, ha ilyen kövér lennék!" Mondta a 20 éves lány, de a nő válasza helyre tette
Hirdetés
Hirdetés
Kedves 18-20 év körüli bombanő ott kint Tüskésréten! Boldogság öntött el mikor gúnyosan, és persze hangosan, hogy halljam kimondtad, „meghalnék ha ilyen kövér lennék!”
Tudom, drasztikus válaszomra nem számítottál. /Talán soha életedben nem lepődtél meg ennyire, látszott rajtad\./
Hirdetés
Mert mit láttál? Egy nagydarab nő lihegve, izzadva rója a köröket. Te a „pároddal” először előttem, majd mögöttem andalogtatok. Nekem sportcipő volt a lábamon, neked magassarkú.
Hirdetés
Én csapzott voltam, te tökéletesen sminkelt tökéletes ruhában. Én egyedül voltam, te a jól öltözött de közel sem sportos alkatú 50-55 körüli pároddal kézen fogva.
Milyen jogon gondolod, hogy a külsőmhöz bármit hozzáfűzhetsz? Nem vagy a barátom, nem ismersz, soha életedben nem láttál, de az biztos, hogy egy életre megjegyeztél. Kapásból, és első mérgemben válaszoltam: „ én pedig meghalnék ha ilyen fiatalon ilyen öregembert kellene lesz@pn@m „
Hirdetés
Párod sem tudott megszólalni, valahol sajnáltam. De ő választott téged. A szépségedet, a fiatalságodat, a „tökéletességed”.
Igen, nem voltam úrinő a válaszommal, de életem 46 éve során megtanultam bánni az ilyenekkel. Miért hitted, hogy a bántás csak a te privilégiumod? Bizony más is képes rá. Igen a válaszommal én is ütni akartam. Visszaütni.
Mert én nem tartom oda a másik orcám, nem vagyok az a típus. Peched volt.
Talán életedben nem döbbentél meg így.
Hirdetés
Nem erre számítottál. Boldog elégedettséget akartál érezni, hogy jól megmondtam a kövér nőnek. Miért? Sosem fogom megtudni.
Szó nélkül ültetek be abba a nagy terepjáróba. Talán ma, egy röpke pillanatra egy kövér nő győzött.
Csak egy tanácsom lenne számodra. Ha egyszer lesz egy gyereked és nem lesz tökéletes, ne adj isten lesz rajta pár kg plusz, vagy görbe lesz az orra, elálló a füle, vagy bármi, ne bántsd.
Hirdetés
Szeresd, dicsérd, segíts neki. Önts bele önbizalmat.
Mert önző buta libák mindig lesznek………
Ne felejtsd el megosztani, hogy mások is lássák!
2016. május 31. (kedd), 17:47
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
