A feleségnek elege lett és otthagyta a férjét a gyerekkel. Két nap sem telt el, a férfi a következő sorokat osztotta meg a Facebookon:
Kedvesem,
/Már két napja, hogy összevesztünk\./
Amikor megláttalak, kimerültnek és idegesnek tűntél. A gyerek is hangosan sikoltozott amikor ágyba akartad fektetni.
Nagyon dühös voltam és feltekertem a hangerőt, majd vitatkozni kezdtünk.
Megkérdezted, hogy “mi lenne, ha néha segítenél egy kicsit a házimunkában és a gyerekre is szakítanál egy kis időt”.
Mérges voltam és gyorsan válaszoltam: “Reggeltől estig dolgozok, te pedig egész nap itthon vagy.
Addig vitatkoztunk, hogy a végén elsírtad magad. Fárad és kimerült voltam ezért kiabáltam veled. Te pedig már nem bírtad tovább és elrohantál otthonról. Ezután egyedül maradtam a gyerekkel a nappaliban.
Két nap alatt sok mindent megtanultam:
Megtanultam, hogy milyen érzés vigyázni a gyerekre, még lezuhanyozni sem volt időm.
Megtanultam, hogyan lehet felforralni a tejet, amit a gyermekünk nagyon szeret és közben takarítani a konyhában.
Megtanultam, hogy milyen érzés új szavakat megtanítani a gyermeknek.
Megtanultam, hogy milyen érzés lemondani az étkezésről vagy a pihenésről, mert a gyereknek állandóan szüksége van valamire.
Most már értem, hogy miért vagy mindig olyan fáradt.
Megértettem, hogy anyának lenni azt jelenti, hogy a sok öröm mellett rengeteg áldozatot is hozol.
Rájöttem, hogy ez sokszor sokkal kimerítőbb, mint 10 órát dolgozni a munkahelyen.
Megértettem, hogy egyedül milyen nehéz, ha nem számíthatsz a társad segítségére.
Megértettem, hogy mit jelent lemondani a barátokról, kedvenc időtöltésedről.
Csak azért írtam ezt a levelet, hogy tudd, hogy mennyire hiányzol.
Hihetetlenül bátor vagy, és szuper édesanya és feleség. Csodállak téged!
Szerinted is nagyon fontos üzenet? Akkor ne felejtsd el megosztani!
