Nem kívánom Neked, hogy Te is erre a sorsra juss, de könnyebben megtörténhet, mint gondolnád. Azt kívánom, hogy akkor ne kelljen mentőt hívni hozzád. Ja, és boldog karácsonyt.
Hirdetés
Hirdetés
Nem vagyok egy nagy hajléktalan barát. Nem mennék bele, hogy miért, sokan gondolkoznak hasonlóan. Sőt a szociális érzékenysegém is elléggé a nullához közelít. De... Kisbolt bejárata mellett, vasárnap este, -3 fok. /Emberke \- ránézésre látszik, hogy az utcán él \(nem kell nagy felismerő képesség hozzá\) \- a falhoz támaszkodva kapkodja a levegőt\./
Hirdetés
Magamban nyugtázom, hogy biztosan szokás szerint be van b.szva, de valami gyanús. Megkérdezem tőle, hogy van-e valami baj a szesz túltengése vagy annak hiányán kívűl. Akadozva elmondja, hogy nagyon rosszul van, ivott, de nem az a baj.
Hirdetés
Szeretne mentőt, volt már agyvérzése. Pontosan tudom, hogy a mentők, hogy "állnak" a hajléktalanokhoz, de számomra egyértelmű, hogy nem hagyom ott a szerencsétlent. Felhívom a mentőket, a diszpécser részletesen kikérdez (főleg, mikor meghallja, hogy hajléktalanról van szó), de ez a dolga. Majd közli, nincs szabad autójuk, várni kell. Puff! Nyilván ez nem rajta múlik, de döbbenet. Megkér, hogy amíg nem ér oda az autó, legyekszíves maradjak ott.
Hirdetés
Rendben. Próbálok beszélgetni az emberünkkel, de látszik, hogy egyre rosszabbul van. Közben mindenki sétálgat a boltból ki-be, le se sz.rják a helyzetet. Na, vijjogva megjön az autó, kiszáll a sofőr és a mentős. Mindkettő marhára nyűgös, a mentős csávó dühösen tájékoztat, hogy éppen beteghez indultak, és jöhettek vissza EHHEZ!!!, aki nem beteg! Három méterről, szemre diagnosztizálta.
Hirdetés
Különben meg túlóráznak, közölte. Erről is gondolom ez a nyomorult tehet... És mi az, hogy EZ??? Ő!!! Valakinek a gyereke és lehet az apja is. Egy ember. Aki lehet hogy "csak" tökrészeg" (akkor fagyjon meg az utcán???) viszont sanszos, hogy beteg és talán neki is jár, hogy ne az utcán dögöljön meg! Főleg, hogy koránál fogva minimum 40 évig fizette a tb-t... Tudom, hogy utána autót kell sterilizálni stb.
Hirdetés
De. Ez a meló ezzel (is) jár. Senkit nem kényszerítenek mentősnek, ápolónak stb. El lehet menni egy multihoz operátornak, ott nem kell szart pucolni. Szerencsétlent betámogatják az autóba, majd köszönésemre kapok egy gúnyos "köszönjük" megjegyzést. Amit a helyzetre való tekintettel nem reagálok le. Kedves "mentős" Barátom! Soha nem tudhatod, hogy mit hoz az élet! Nem kívánom Neked, hogy Te is erre a sorsra juss, de könnyebben megtörténhet, mint gondolnád.
Hirdetés
Azt kívánom, hogy akkor ne kelljen mentőt hívni hozzád. Ja, és boldog karácsonyt.-
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
