Példabeszéd a boldogságról – elolvasni mindössze 30 másodperc, de egy életre megmarad benned!

Egyszer a Boldogság egy erdőn haladt át, amikor is váratlanul egy gödörbe esett. Mit tehetett mást, ült benne, és keserűen sírt.

Egy ember haladt arra. A Boldogság hallotta a lépéseket és így kiáltott ki a gödörből:

– Jó ember! Szabadíts ki innen!

– Mit adsz nekem ezért cserébe? /– kérdezte az ember\./

– Amit csak akarsz! – válaszolta a Boldogság.

– Egy nagy és gyönyörű házat szeretnék tengerre néző kilátással, de olyat, ami egy millió dollárba kerül…

A Boldogság megadta az embernek, amit az kért. Az nagyon megörült, és azonnal nyugdíjba is vonult, teljesen elfelejtve segíteni a Boldogságon. A Boldogság tehát ült tovább a gödörben, még hangosabban sírt. Egy másik ember sétált arra. Meghallotta ám a Boldogság a lépéseit és kikiabált neki:– Jó ember! Szabadíts ki innen!

– Mit adsz nekem ezért cserébe? – kérdezte az.

– Amit csak akarsz! – válaszolta a Boldogság.

– Sok gyönyörű és drága autót szeretnék, de különböző márkákat.

A Boldogság mindent megadatott az embernek, amit az kért. Az annyira boldog volt, hogy azonnal rohant haza, hogy kipróbálja az autókat.

A Boldogság teljesen reményvesztetten ült a gödörben. Hirtelen hallja, jön arra egy harmadik ember is. A Boldogság így szólt hozzá:

– Jó ember! Szabadíts ki innen, kérlek… Az ember pedig azonnal kihúzta a Boldogságot a gödörből és folytatta útját.

Örült a Boldogság, de miután felocsúdott, utánaszaladt a jótevőjének és azt kérdezte tőle:

– Barátom, mit kívánsz ezért a jótettedért?

– Semmit se, nincs nekem szükségem semmire – mosolygott a furcsa ember.

Azóta a Boldogság állandóan ezen ember után fut, és soha nem maradt le mögötte…

Forrás: bidista.com

2018. december 21. (péntek), 14:57