Az apa megkérdezte a fiát: “Mi ez?” A fiú válaszolt: “Ez egy varjú.”
Pár perccel később az apa másodszor is megkérdezte a fiát: “Mi ez?” A fiú így válaszolt: “Apa, épp most mondtam, hogy az egy varjú.”
Nem sokkal később az apa harmadjára is feltette ugyanazt a kérdést: “Mi ez?”Akkor a fiú hangján már egyértelműen érződött az ingerültség és hangosan mondta: “Egy varjú, egy varjú!”
Az apa nem sokkal ezután negyedszer is megkérdezte a fiát: “Mi ez?”
Ekkor a fiú elkezdett kiabálni az apjával: “Miért kérdezed újra és újra ugyanazt, amikor már ezerszer elmondtam, hogy EZ EGY VARJÚ. Nem vagy képes megérteni?!”
/Az apa kisétált a szobából, majd pár perccel később visszatért egy rongyos naplóval a kezében, amit azóta őrzött, mióta a fia megszületett\./
“Ma a 3 éves kisfiammal üldögéltem a kanapén, amikor egy varjú szállt le az ablakpárkányra. A fiam 23-szor kérdezte meg tőlem, hogy mi az és én 23-szor elmondtam neki, hogy az egy varjú. Akárhányszor megkérdezte, megöleltem és egyáltalán nem idegesített fel vele, sokkal inkább lenyűgözött az ártatlansága.
Ha a szüleid megöregednek, soha ne dorgáld meg őket a tetteikért vagy kezeld őket teherként. Maradj higgadt és beszélj velük jóindulattal, ne vesszen ki belőled az alázat és a kedvesség. A születésedtől fogva gondodat viselték és önzetlenül szerettek. Hegyeket mozgattak meg, akár viharban is, hogy ma egyedül, két lábbal meg tudj állni a világban.
