„Te mindig édesanya maradsz!” A 98 éves anyuka az idősek otthonában élő 80 éves fiához költözött, hogy gondoskodni tudjon róla
Hirdetés
Hirdetés
Nincs erősebb annál, mint a gyermeke iránt érzett anyai szeretet, amit ez a történet is bizonyít. A 98 éves Ada Kaeting az idősek otthonában élő 80 éves Tom fiához költözött, hogy gondoskodjon róla.
/Ada\-nak és elhunyt férjének Tomy\-n kívül még három gyereke volt – Barbara, Margie és Janet, akik már fiatalon elhunytak\./
Hirdetés
A nyugdíjig Tom festő és dekoratőrként dolgozott a HE Simm-nél.
Hirdetés
2016-ban a Moss View idősek otthonába költözött, mert állandó felügyeletre volt szüksége.
Ada és fia elválaszthatatlanok egymástól, mindent együtt szeretnek csinálni, főként játszani és tévét nézni. „Minden nap bemegyek Tomhoz, jó éjszakát és jó reggelt kívánni. Amikor fodrászhoz megyek, Ő vár rám, amikor megérkezem, kinyújtott kézzel jön hozzám és átölel”.
Ada unokája Deby és a család többi tagja folyamatosan meglátogatják Ada-t és Tom-ot és örülnek annak, hogy együtt tudnak lenni. „ Elválaszthatatlanok. Nagyon jó dolog, hogy a hét minden napján napi 24 órában vigyáznak rájuk”, – mondja Deby.
„Ada és Tom kapcsolata nagyon megható. Boldogok vagyunk, hogy meg tudunk felelni az igényeiknek.
Hirdetés
Ritkán él Anya és Fia együtt az idősek otthonában. Mindenképpen azt szeretnénk, hogy a közösen eltöltött idejük a lehető legkülönlegesebb legyen”- mondta Philip Daniels intézetigazgató.
„Te mindig Anya maradsz”- vallja Ada
2019. október 21. (hétfő), 10:10
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
