Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!

Hirdetés
Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!
Hirdetés

/A tegnapi nap folyamán, körülbelül délelőtt 11 órakor a piros fényjelzésnél várakoztam, amikor hirtelen egy 65 körüli úriember beugrott mellém az autóba, majd pillanatokon belül olyan dolognak lettem részese, amit soha az életben nem fogok elfelejteni\./

Hirdetés

Tegnap délelőtt 11 óra magasságában a belvárosban várakoztam a piros fényjelzésnél az autómmal. Oldalra néztem és egy 65 év körüli idősebb ember az autóm felém lépett, próbálta kinyitni az anyósülés felőli ajtót…Természetesen hirtelen nagyon megijedtem, majd megkérdeztem tőle, hogy mégis miben segíthetek neki?!

Kinyitottam neki az ajtót, de mire időm lett volna kinyögni még egy mondatot, már be is pattant mellém az autóba és közölte velem, hogy legyek kedves vigyem haza, mert nagyon messze lakik innen a város másik részén.

Hirdetés
Továbbá közölte velem, hogy nagyon-nagyon rossz a látása és a soron következő járat csak délután megy arra. Plusz hozzátette, hogy biztosan én is arra megyek…..

Olyan kedvesnek és szeretetteljesnek tűnt a bácsi, hogy nem akartam bevallani neki, hogy valójában én a következő sarkon már jobbra fordultam volna valójában….Úgy gondoltam, úgy sem rohanok most sehova, pár km-es kerülő beleférhet az életembe és végre én is teszek valakivel valami jót! Majd elindultunk!

Az úton elmondta, hogy régen virágokat termeltek a feleségével és ezt árulták a piacokon…Azonban néhány hónapja elhunyt a kedvese…és mindezt elég feltűnően pozitívan mesélte…nagyon különleges érzés volt hallgatni őt.

Hirdetés

Az út során még ellátott néhány hasznos gondolttal… Egy mondatára szó szerint emlékszem! Azt tanácsolta, hogy “éljem az életem, ne dolgozzak túl sokat, csak annyit amennyit nagyon muszáj, mert egy szép napon arra leszek figyelmes, hogy elrepültek az évek felettem, megöregedtem és akkor már késő lesz ahhoz, hogy mindent bepótoljak! “

Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy átélhettem ezt, nagyon-nagyon megérte ez a néhány km-es kerülő, mert egy óriási élménnyel gazdagodhattam.

Hirdetés
Hálásan köszönöm, hogy meghallgattad a történetem. Ha Te is úgy gondolod, hogy hasznos mondanivalót kaptam a bácsitól, akkor oszd meg az ismerőseiddel is!

Üdvözlettel:László Dorogi-Kovács

Forrás: budapest1873.net

2018. április 15. (vasárnap), 21:20

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2026. január 15. (csütörtök), 17:13
Hirdetés

3 kisfiú együtt alszik a sátorban – azt hiszik, nyaralnak, pedig hajléktalanok…

3 kisfiú együtt alszik a sátorban – azt hiszik, nyaralnak, pedig hajléktalanok…

A túraA hajnali derengés lassan kúszott fel a fák mögé, halványkék fénybe borítva a tisztást, ahol egy kopott sátor...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2026. január 15. (csütörtök), 17:07

Zongorához kényszerítette a főnöke – nem hitte volna, hogy ettől új életet kap

Zongorához kényszerítette a főnöke – nem hitte volna, hogy ettől új életet kap

A budai hegyek szélén, egy apró, hangulatos étterem húzódott meg a gesztenyefák árnyékában. A „Bodza” nevet viselte –...

Mindenegyben blog
2026. január 15. (csütörtök), 17:04

Egy apró kiskutya őrizte a zsákot a fagyos erdőben – a tartalma mindenkit sokkolt!

Egy apró kiskutya őrizte a zsákot a fagyos erdőben – a tartalma mindenkit sokkolt!

A fenyves titka A Bakony szélén, ahol a téli fák oly sűrűn álltak, hogy a napfény is csak ritkán talált rést a...

Mindenegyben blog
2026. január 15. (csütörtök)

Elhagyott kislány, üres ház, és egy anya, aki mindent visszavett – az igazságszolgáltatás legédesebb formája!

Elhagyott kislány, üres ház, és egy anya, aki mindent visszavett – az igazságszolgáltatás legédesebb formája!

Karácsony este magára hagyták a lányomat – de nem sejtették, mi következik ezután A telefonhívásA telefonom pontosan...

Mindenegyben blog
2026. január 15. (csütörtök), 16:54

A karácsony, amikor az apa kiállt a fia mellett – és mindent elvesztett, kivéve a fiát

A karácsony, amikor az apa kiállt a fia mellett – és mindent elvesztett, kivéve a fiát

A csendes szabályok házaA presszókávém már egy órája kihűlt, de nem nyúltam hozzá. A laptopom nyitva volt, rajta egy...

Mindenegyben blog
2026. január 15. (csütörtök), 16:50

Az oltárnál megszégyenítettek – A fiam lett az élő cáfolat

Az oltárnál megszégyenítettek – A fiam lett az élő cáfolat

Az esküvő napjaA templomban csend volt. Olyan csend, amit még a madarak sem mertek megzavarni. A reggeli fény áttört az...

Mindenegyben blog
2026. január 15. (csütörtök), 16:46

Azt hitte, a férje dolgozni ment – De a szülei házában egy elképesztő árulásra bukkant

Azt hitte, a férje dolgozni ment – De a szülei házában egy elképesztő árulásra bukkant

A ház mögött rejtett igazság Az autó kerekei alatt recsegő murva gyerekkorom hangja volt. Amikor rákanyarodtam a régi...

Mindenegyben blog
2026. január 15. (csütörtök), 16:40

A kislány csak állt a pad mellett… A tanárnő észrevett valamit, amit mások nem mertek meglátni

A kislány csak állt a pad mellett… A tanárnő észrevett valamit, amit mások nem mertek meglátni

Nem akarok leülniTápiószele, általános iskola, 2.b osztályA tanító már régóta tudta, hogy a gyerekek nem mindig mondják...

Hirdetés
Hirdetés