Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!

Hirdetés
Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!
Hirdetés

/A tegnapi nap folyamán, körülbelül délelőtt 11 órakor a piros fényjelzésnél várakoztam, amikor hirtelen egy 65 körüli úriember beugrott mellém az autóba, majd pillanatokon belül olyan dolognak lettem részese, amit soha az életben nem fogok elfelejteni\./

Hirdetés

Tegnap délelőtt 11 óra magasságában a belvárosban várakoztam a piros fényjelzésnél az autómmal. Oldalra néztem és egy 65 év körüli idősebb ember az autóm felém lépett, próbálta kinyitni az anyósülés felőli ajtót…Természetesen hirtelen nagyon megijedtem, majd megkérdeztem tőle, hogy mégis miben segíthetek neki?!

Kinyitottam neki az ajtót, de mire időm lett volna kinyögni még egy mondatot, már be is pattant mellém az autóba és közölte velem, hogy legyek kedves vigyem haza, mert nagyon messze lakik innen a város másik részén.

Hirdetés
Továbbá közölte velem, hogy nagyon-nagyon rossz a látása és a soron következő járat csak délután megy arra. Plusz hozzátette, hogy biztosan én is arra megyek…..

Olyan kedvesnek és szeretetteljesnek tűnt a bácsi, hogy nem akartam bevallani neki, hogy valójában én a következő sarkon már jobbra fordultam volna valójában….Úgy gondoltam, úgy sem rohanok most sehova, pár km-es kerülő beleférhet az életembe és végre én is teszek valakivel valami jót! Majd elindultunk!

Az úton elmondta, hogy régen virágokat termeltek a feleségével és ezt árulták a piacokon…Azonban néhány hónapja elhunyt a kedvese…és mindezt elég feltűnően pozitívan mesélte…nagyon különleges érzés volt hallgatni őt.

Hirdetés

Az út során még ellátott néhány hasznos gondolttal… Egy mondatára szó szerint emlékszem! Azt tanácsolta, hogy “éljem az életem, ne dolgozzak túl sokat, csak annyit amennyit nagyon muszáj, mert egy szép napon arra leszek figyelmes, hogy elrepültek az évek felettem, megöregedtem és akkor már késő lesz ahhoz, hogy mindent bepótoljak! “

Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy átélhettem ezt, nagyon-nagyon megérte ez a néhány km-es kerülő, mert egy óriási élménnyel gazdagodhattam.

Hirdetés
Hálásan köszönöm, hogy meghallgattad a történetem. Ha Te is úgy gondolod, hogy hasznos mondanivalót kaptam a bácsitól, akkor oszd meg az ismerőseiddel is!

Üdvözlettel:László Dorogi-Kovács

Forrás: budapest1873.net

2018. április 15. (vasárnap), 21:20

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2026. március 31. (kedd), 15:05
Hirdetés

Mindenki türelmetlen volt… aztán egy mondat csendet csinált az egész boltban

Mindenki türelmetlen volt… aztán egy mondat csendet csinált az egész boltban

A pénztárnálA sor lassan araszolt előre a külvárosi diszkontban, a neonfény hidegen verte vissza a csempékről az...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2026. március 31. (kedd), 15:01

Megalázta a takarítónőt egy állásinterjú előtt – amit ezután megtudott, arra senki sem számított

Megalázta a takarítónőt egy állásinterjú előtt – amit ezután megtudott, arra senki sem számított

A folyosó fényei alattA kórház új szárnyának folyosóján tompán visszhangzott a felmosó nyél ritmusa, ahogy Erika...

Mindenegyben blog
2026. március 31. (kedd), 14:59

Egy rémült kislány, egy elszánt báty és egy döntés, ami mindent felforgatott

Egy rémült kislány, egy elszánt báty és egy döntés, ami mindent felforgatott

A kopogásPontban éjfél után néhány perccel olyan kopogás verte fel a műhely csendjét, ami nem illett a megszokott zajok...

Mindenegyben blog
2026. március 31. (kedd), 14:55

A lányai hallgattak… amíg egy nő meg nem tanította őket újra élni

A lányai hallgattak… amíg egy nő meg nem tanította őket újra élni

A csend súlyaA házban nem volt zaj, csak egyfajta tompa jelenlét, amit Ádám már nem is csendnek hívott magában, inkább...

Mindenegyben blog
2026. március 31. (kedd), 14:52

Senki sem tudta megetetni… kivéve egyetlen embert, akire senki sem számított

Senki sem tudta megetetni… kivéve egyetlen embert, akire senki sem számított

A sírás hangjaAz eső egész délután verte az ablakokat, tompán kopogott a hatalmas ház üvegfelületein, mintha valaki...

Mindenegyben blog
2026. március 31. (kedd), 14:49

Nem fogod elhinni, mit tett ez a takarítónő a lebénult főnökkel

Nem fogod elhinni, mit tett ez a takarítónő a lebénult főnökkel

A lezárt kapuA forgóvilla száraz csipogása úgy hasított bele az előtér zajába, mintha valaki hirtelen elvágta volna a...

Mindenegyben blog
2026. március 31. (kedd), 14:44

Egy anya 7 évig járt ugyanabba a kórházba – amit ott felfedezett, mindent megváltoztatott

Egy anya 7 évig járt ugyanabba a kórházba – amit ott felfedezett, mindent megváltoztatott

A megszokás súlyaA folyosón ugyanaz a szag fogadta, mint minden hónap első keddjén: fertőtlenítő, kávé és valami...

Mindenegyben blog
2026. március 31. (kedd), 14:40

Egyetlen mozdulat, és vége lehetett volna – de a gorilla olyat tett, amire senki sem számított

Egyetlen mozdulat, és vége lehetett volna – de a gorilla olyat tett, amire senki sem számított

A régi ösvényekA szombat délelőtt szokatlanul enyhe volt március végéhez képest, a budapesti állatkertben lassan gyűlt...

Hirdetés
Hirdetés