Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!

Hirdetés
Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!
Hirdetés

/A tegnapi nap folyamán, körülbelül délelőtt 11 órakor a piros fényjelzésnél várakoztam, amikor hirtelen egy 65 körüli úriember beugrott mellém az autóba, majd pillanatokon belül olyan dolognak lettem részese, amit soha az életben nem fogok elfelejteni\./

Hirdetés

Tegnap délelőtt 11 óra magasságában a belvárosban várakoztam a piros fényjelzésnél az autómmal. Oldalra néztem és egy 65 év körüli idősebb ember az autóm felém lépett, próbálta kinyitni az anyósülés felőli ajtót…Természetesen hirtelen nagyon megijedtem, majd megkérdeztem tőle, hogy mégis miben segíthetek neki?!

Kinyitottam neki az ajtót, de mire időm lett volna kinyögni még egy mondatot, már be is pattant mellém az autóba és közölte velem, hogy legyek kedves vigyem haza, mert nagyon messze lakik innen a város másik részén.

Hirdetés
Továbbá közölte velem, hogy nagyon-nagyon rossz a látása és a soron következő járat csak délután megy arra. Plusz hozzátette, hogy biztosan én is arra megyek…..

Olyan kedvesnek és szeretetteljesnek tűnt a bácsi, hogy nem akartam bevallani neki, hogy valójában én a következő sarkon már jobbra fordultam volna valójában….Úgy gondoltam, úgy sem rohanok most sehova, pár km-es kerülő beleférhet az életembe és végre én is teszek valakivel valami jót! Majd elindultunk!

Az úton elmondta, hogy régen virágokat termeltek a feleségével és ezt árulták a piacokon…Azonban néhány hónapja elhunyt a kedvese…és mindezt elég feltűnően pozitívan mesélte…nagyon különleges érzés volt hallgatni őt.

Hirdetés

Az út során még ellátott néhány hasznos gondolttal… Egy mondatára szó szerint emlékszem! Azt tanácsolta, hogy “éljem az életem, ne dolgozzak túl sokat, csak annyit amennyit nagyon muszáj, mert egy szép napon arra leszek figyelmes, hogy elrepültek az évek felettem, megöregedtem és akkor már késő lesz ahhoz, hogy mindent bepótoljak! “

Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy átélhettem ezt, nagyon-nagyon megérte ez a néhány km-es kerülő, mert egy óriási élménnyel gazdagodhattam.

Hirdetés
Hálásan köszönöm, hogy meghallgattad a történetem. Ha Te is úgy gondolod, hogy hasznos mondanivalót kaptam a bácsitól, akkor oszd meg az ismerőseiddel is!

Üdvözlettel:László Dorogi-Kovács

Forrás: budapest1873.net

2018. április 15. (vasárnap), 21:20

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2026. január 31. (szombat), 16:40
Hirdetés

Egy kulcstartó árulta el a volt férj titkát – a jégen derült ki a rejtegetett igazság

Egy kulcstartó árulta el a volt férj titkát – a jégen derült ki a rejtegetett igazság

A szombati bérletA Városligeti Műjégpályán vastagon ropogott a jég a korcsolyázók talpa alatt. Szombat délelőtt volt, a...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2026. január 31. (szombat), 16:33

20 évvel ezelőtt megmentett egy kisfiút. Most az a fiú tért vissza – a saját gyermekével a karjában…

20 évvel ezelőtt megmentett egy kisfiút. Most az a fiú tért vissza – a saját gyermekével a karjában…

A heg emlékezikA nevem Dr. Márkus András. Most ötvenhárom éves vagyok, és több mint húsz éve dolgozom a budapesti Szent...

Mindenegyben blog
2026. január 31. (szombat), 16:28

A menyasszony mosolygott, míg rá nem nézett a koszorúslányokra – aztán jött a hidegzuhany

A menyasszony mosolygott, míg rá nem nézett a koszorúslányokra – aztán jött a hidegzuhany

A búcsú ruhája A Dunakanyarban, egy régi kúriából átalakított esküvői helyszínen álltam, közvetlenül a rózsalugas...

Mindenegyben blog
2026. január 31. (szombat), 16:23

Ez az idős férfi egy rozoga Pannónián pöfögött be a városba – Senki sem sejtette, ki is ő valójában…

Ez az idős férfi egy rozoga Pannónián pöfögött be a városba – Senki sem sejtette, ki is ő valójában…

A robogó és a múltA nyár végi kánikula megtapadt a háztetőkön, a portól szürkült házak ablakai mögött ventilátorok...

Mindenegyben blog
2026. január 31. (szombat), 16:18

Morzsi, a capybara és Misi, a kisfiú: Egy barátság, ami egy egész állatparkot megváltoztatott

Morzsi, a capybara és Misi, a kisfiú: Egy barátság, ami egy egész állatparkot megváltoztatott

Egy nap a Tisza-menti Vadasparkban A nap még alig kelt fel a Tisza fölött, de a Szegedhez közeli, fák árnyékába rejtett...

Mindenegyben blog
2026. január 31. (szombat), 16:11

A fiú csak sütni szeretett volna – de valaki elhitette vele, hogy ezért szégyenkeznie kell

A fiú csak sütni szeretett volna – de valaki elhitette vele, hogy ezért szégyenkeznie kell

Fahéjillat a gangonA Kőbányai úti bérház harmadik emeletén délutánonként mindig megállt egy pillanatra az idő. Nem volt...

Mindenegyben blog
2026. január 31. (szombat), 16:08

Végrendeletbotrány : az igazság egy poros mappában rejtőzött

Végrendeletbotrány : az igazság egy poros mappában rejtőzött

A temetés napjaA novemberi szél úgy vágott végig a pesti temető kopár fasorán, mintha csak maga a sors fújta volna,...

Mindenegyben blog
2026. január 31. (szombat), 16:03

Amikor a múlt becsörtetett a kávézóba… ő csak megitta a teáját, és felállt

Amikor a múlt becsörtetett a kávézóba… ő csak megitta a teáját, és felállt

A múlt kopogásaA Széna téren álló kis kávézóban éppen csak pislákoltak a mécsesek a faasztalok közepén, amikor Judit...

Hirdetés
Hirdetés