Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!

Hirdetés
Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!
Hirdetés

/A tegnapi nap folyamán, körülbelül délelőtt 11 órakor a piros fényjelzésnél várakoztam, amikor hirtelen egy 65 körüli úriember beugrott mellém az autóba, majd pillanatokon belül olyan dolognak lettem részese, amit soha az életben nem fogok elfelejteni\./

Hirdetés

Tegnap délelőtt 11 óra magasságában a belvárosban várakoztam a piros fényjelzésnél az autómmal. Oldalra néztem és egy 65 év körüli idősebb ember az autóm felém lépett, próbálta kinyitni az anyósülés felőli ajtót…Természetesen hirtelen nagyon megijedtem, majd megkérdeztem tőle, hogy mégis miben segíthetek neki?!

Kinyitottam neki az ajtót, de mire időm lett volna kinyögni még egy mondatot, már be is pattant mellém az autóba és közölte velem, hogy legyek kedves vigyem haza, mert nagyon messze lakik innen a város másik részén.

Hirdetés
Továbbá közölte velem, hogy nagyon-nagyon rossz a látása és a soron következő járat csak délután megy arra. Plusz hozzátette, hogy biztosan én is arra megyek…..

Olyan kedvesnek és szeretetteljesnek tűnt a bácsi, hogy nem akartam bevallani neki, hogy valójában én a következő sarkon már jobbra fordultam volna valójában….Úgy gondoltam, úgy sem rohanok most sehova, pár km-es kerülő beleférhet az életembe és végre én is teszek valakivel valami jót! Majd elindultunk!

Az úton elmondta, hogy régen virágokat termeltek a feleségével és ezt árulták a piacokon…Azonban néhány hónapja elhunyt a kedvese…és mindezt elég feltűnően pozitívan mesélte…nagyon különleges érzés volt hallgatni őt.

Hirdetés

Az út során még ellátott néhány hasznos gondolttal… Egy mondatára szó szerint emlékszem! Azt tanácsolta, hogy “éljem az életem, ne dolgozzak túl sokat, csak annyit amennyit nagyon muszáj, mert egy szép napon arra leszek figyelmes, hogy elrepültek az évek felettem, megöregedtem és akkor már késő lesz ahhoz, hogy mindent bepótoljak! “

Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy átélhettem ezt, nagyon-nagyon megérte ez a néhány km-es kerülő, mert egy óriási élménnyel gazdagodhattam.

Hirdetés
Hálásan köszönöm, hogy meghallgattad a történetem. Ha Te is úgy gondolod, hogy hasznos mondanivalót kaptam a bácsitól, akkor oszd meg az ismerőseiddel is!

Üdvözlettel:László Dorogi-Kovács

Forrás: budapest1873.net

2018. április 15. (vasárnap), 21:20

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2026. március 27. (péntek), 20:36
Hirdetés

„Ez nem menza!” – mondta a recepciós, de egy mondat mindent felborított

„Ez nem menza!” – mondta a recepciós, de egy mondat mindent felborított

A kuponA Blaha Lujza tér környékén még délelőtt is sűrű volt a forgalom, a villamosok csikorgása és az emberek moraja...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2026. március 27. (péntek), 20:32

Egy anya váratlan látogatása leplezte le a borzalmat, ami hónapok óta zajlott

Egy anya váratlan látogatása leplezte le a borzalmat, ami hónapok óta zajlott

A nyitott ajtóReggel még hűvös volt a levegő, az a fajta márciusi hideg, ami alattomosan kúszik be a kabát alá. Ilona a...

Mindenegyben blog
2026. március 27. (péntek), 20:26

Nem hittek a szemüknek: a kislány énekelni kezdett, és a beteg reagált

Nem hittek a szemüknek: a kislány énekelni kezdett, és a beteg reagált

A 417-es szoba csendjeA Szent Ágoston Kórház intenzív osztályán a délutánok mindig furcsán egyformák voltak. A folyosón...

Mindenegyben blog
2026. március 27. (péntek), 20:22

Már csak hetei voltak hátra, mégis a kutyája miatt aggódott… ami ezután történt, hihetetlen

Már csak hetei voltak hátra, mégis a kutyája miatt aggódott… ami ezután történt, hihetetlen

A kórterem ajtajaNem az a fajta ember vagyok, aki csak úgy benyit idegenekhez. A kórházakhoz meg pláne nincs közöm,...

Mindenegyben blog
2026. március 27. (péntek), 20:16

„Nem kellett volna…” – mondta a nő… és igaza lett

„Nem kellett volna…” – mondta a nő… és igaza lett

Az első benyomásAz alakulat edzőterme mindig ugyanúgy lélegzett: fém csattanása, gumiszőnyeg tompa nyikorgása, a falnak...

Mindenegyben blog
2026. március 27. (péntek), 20:12

Halálos veszély vagy csoda? Így reagált a gorilla a kifutóba esett gyerekre

Halálos veszély vagy csoda? Így reagált a gorilla a kifutóba esett gyerekre

A sikolySzombat délelőtt volt, az a fajta, amikor az állatkert tele van családokkal, babakocsikkal, szendvicsek...

Mindenegyben blog
2026. március 27. (péntek), 20:08

A kedves feleség álarca lehullott – egy délután, ami mindent felforgatott

A kedves feleség álarca lehullott – egy délután, ami mindent felforgatott

A csend mögöttA ház túlságosan csendes volt ahhoz képest, amit Balogh Róbert megszokott. A budai villa általában tele...

Mindenegyben blog
2026. március 27. (péntek), 20:05

A menhelyről hozott kutya megszállottan kaparta a pince padlóját – amit alatta találtak, mindenkit megrázott

A menhelyről hozott kutya megszállottan kaparta a pince padlóját – amit alatta találtak, mindenkit megrázott

A ház, ami nem enged elAmikor aláírtam az adásvételit, még azt hittem, a csend lesz az, ami végre helyrerak. A válás...

Hirdetés
Hirdetés