Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!

Hirdetés
Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!
Hirdetés

/A tegnapi nap folyamán, körülbelül délelőtt 11 órakor a piros fényjelzésnél várakoztam, amikor hirtelen egy 65 körüli úriember beugrott mellém az autóba, majd pillanatokon belül olyan dolognak lettem részese, amit soha az életben nem fogok elfelejteni\./

Hirdetés

Tegnap délelőtt 11 óra magasságában a belvárosban várakoztam a piros fényjelzésnél az autómmal. Oldalra néztem és egy 65 év körüli idősebb ember az autóm felém lépett, próbálta kinyitni az anyósülés felőli ajtót…Természetesen hirtelen nagyon megijedtem, majd megkérdeztem tőle, hogy mégis miben segíthetek neki?!

Kinyitottam neki az ajtót, de mire időm lett volna kinyögni még egy mondatot, már be is pattant mellém az autóba és közölte velem, hogy legyek kedves vigyem haza, mert nagyon messze lakik innen a város másik részén.

Hirdetés
Továbbá közölte velem, hogy nagyon-nagyon rossz a látása és a soron következő járat csak délután megy arra. Plusz hozzátette, hogy biztosan én is arra megyek…..

Olyan kedvesnek és szeretetteljesnek tűnt a bácsi, hogy nem akartam bevallani neki, hogy valójában én a következő sarkon már jobbra fordultam volna valójában….Úgy gondoltam, úgy sem rohanok most sehova, pár km-es kerülő beleférhet az életembe és végre én is teszek valakivel valami jót! Majd elindultunk!

Az úton elmondta, hogy régen virágokat termeltek a feleségével és ezt árulták a piacokon…Azonban néhány hónapja elhunyt a kedvese…és mindezt elég feltűnően pozitívan mesélte…nagyon különleges érzés volt hallgatni őt.

Hirdetés

Az út során még ellátott néhány hasznos gondolttal… Egy mondatára szó szerint emlékszem! Azt tanácsolta, hogy “éljem az életem, ne dolgozzak túl sokat, csak annyit amennyit nagyon muszáj, mert egy szép napon arra leszek figyelmes, hogy elrepültek az évek felettem, megöregedtem és akkor már késő lesz ahhoz, hogy mindent bepótoljak! “

Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy átélhettem ezt, nagyon-nagyon megérte ez a néhány km-es kerülő, mert egy óriási élménnyel gazdagodhattam.

Hirdetés
Hálásan köszönöm, hogy meghallgattad a történetem. Ha Te is úgy gondolod, hogy hasznos mondanivalót kaptam a bácsitól, akkor oszd meg az ismerőseiddel is!

Üdvözlettel:László Dorogi-Kovács

Forrás: budapest1873.net

2018. április 15. (vasárnap), 21:20

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2026. március 15. (vasárnap), 10:48
Hirdetés

A ruhája alapján ítélték meg – de amit ez a férfi tett utána, mindenkit meglepett

A ruhája alapján ítélték meg – de amit ez a férfi tett utána, mindenkit meglepett

A parkoló csendjeA bevásárlóközpont parkolója már majdnem kiürült, amikor a férfi kilépett a liftből. A neonlámpák...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2026. március 15. (vasárnap), 10:43

Egy anya csendben végighallgatta a fiait…A fiai el akarták adni a házát, miután intézetbe küldik...

Egy anya csendben végighallgatta a fiait…A fiai el akarták adni a házát, miután intézetbe küldik...

A fal túloldalánA ház ilyenkor, éjfél után mindig különösen csendes volt. A régi parketta halkan nyögött minden...

Mindenegyben blog
2026. március 15. (vasárnap), 10:39

A milliárdos észrevette a takarítónőt az esőben – az igazság, amit felfedezett, mindent átírt

A milliárdos észrevette a takarítónőt az esőben – az igazság, amit felfedezett, mindent átírt

Az eső alatti ebédA reggel szürkén és nedvesen ereszkedett a budai hegyoldalra. Az éjszakai eső nem akart elállni, csak...

Mindenegyben blog
2026. március 15. (vasárnap), 10:35

Egy idegen lett a legnagyobb ellensége – majd a legváratlanabb szövetségese

Egy idegen lett a legnagyobb ellensége – majd a legváratlanabb szövetségese

Az utolsó vendégAz eső egész este szakadatlanul verte a kis utcát a budapesti hetedik kerületben. A Király utca már...

Mindenegyben blog
2026. március 15. (vasárnap), 10:32

Az 5 éves kisfiú elszólta magát: amit az anya a kamerán látott, három rendőrautót hozott a házhoz

Az 5 éves kisfiú elszólta magát: amit az anya a kamerán látott, három rendőrautót hozott a házhoz

A mondat, ami nem hagyott aludniA háromnapos üzleti út után már az autóban éreztem, mennyire hiányzott a csendes,...

Mindenegyben blog
2026. március 15. (vasárnap), 10:27

Egy gazdag üzletember észrevette a takarítónő szakadt cipőjét - Pénzt nyújtott neki… de a takarítónő nemet mondott

Egy gazdag üzletember észrevette a takarítónő szakadt cipőjét - Pénzt nyújtott neki… de a takarítónő nemet mondott

A kopott cipőA Dorottya Irodaház szolgálati bejárata minden este tízkor ugyanazzal a tompa kattanással záródott be...

Mindenegyben blog
2026. március 15. (vasárnap), 10:22

A vezérigazgató észrevette a takarítónő lila szemét – amit ezután tett, mindenkit megdöbbentett

A vezérigazgató észrevette a takarítónő lila szemét – amit ezután tett, mindenkit megdöbbentett

Az a délután az üvegfal mögöttA márciusi eső tompán kopogott a budapesti irodaház hatalmas üvegablakain. A...

Mindenegyben blog
2026. március 15. (vasárnap), 10:19

Bilincsben volt, mégis ő hívta a mentőket: egy váratlan döntés megváltoztatta az egész ügyet

Bilincsben volt, mégis ő hívta a mentőket: egy váratlan döntés megváltoztatta az egész ügyet

A parkon átA késő esti csend különös módon felerősíti az apró zajokat. A kavics roppanását a talp alatt, a kerítés...

Hirdetés
Hirdetés