Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!

Hirdetés
Tegnap a lámpánál várakoztam, amikor egy idős bácsi hirtelen beszállt az autómba és olyan dolgot mondott, amit soha az életben nem fogok elfelejteni!
Hirdetés

/A tegnapi nap folyamán, körülbelül délelőtt 11 órakor a piros fényjelzésnél várakoztam, amikor hirtelen egy 65 körüli úriember beugrott mellém az autóba, majd pillanatokon belül olyan dolognak lettem részese, amit soha az életben nem fogok elfelejteni\./

Hirdetés

Tegnap délelőtt 11 óra magasságában a belvárosban várakoztam a piros fényjelzésnél az autómmal. Oldalra néztem és egy 65 év körüli idősebb ember az autóm felém lépett, próbálta kinyitni az anyósülés felőli ajtót…Természetesen hirtelen nagyon megijedtem, majd megkérdeztem tőle, hogy mégis miben segíthetek neki?!

Kinyitottam neki az ajtót, de mire időm lett volna kinyögni még egy mondatot, már be is pattant mellém az autóba és közölte velem, hogy legyek kedves vigyem haza, mert nagyon messze lakik innen a város másik részén.

Hirdetés
Továbbá közölte velem, hogy nagyon-nagyon rossz a látása és a soron következő járat csak délután megy arra. Plusz hozzátette, hogy biztosan én is arra megyek…..

Olyan kedvesnek és szeretetteljesnek tűnt a bácsi, hogy nem akartam bevallani neki, hogy valójában én a következő sarkon már jobbra fordultam volna valójában….Úgy gondoltam, úgy sem rohanok most sehova, pár km-es kerülő beleférhet az életembe és végre én is teszek valakivel valami jót! Majd elindultunk!

Az úton elmondta, hogy régen virágokat termeltek a feleségével és ezt árulták a piacokon…Azonban néhány hónapja elhunyt a kedvese…és mindezt elég feltűnően pozitívan mesélte…nagyon különleges érzés volt hallgatni őt.

Hirdetés

Az út során még ellátott néhány hasznos gondolttal… Egy mondatára szó szerint emlékszem! Azt tanácsolta, hogy “éljem az életem, ne dolgozzak túl sokat, csak annyit amennyit nagyon muszáj, mert egy szép napon arra leszek figyelmes, hogy elrepültek az évek felettem, megöregedtem és akkor már késő lesz ahhoz, hogy mindent bepótoljak! “

Elmondhatatlanul boldog vagyok, hogy átélhettem ezt, nagyon-nagyon megérte ez a néhány km-es kerülő, mert egy óriási élménnyel gazdagodhattam.

Hirdetés
Hálásan köszönöm, hogy meghallgattad a történetem. Ha Te is úgy gondolod, hogy hasznos mondanivalót kaptam a bácsitól, akkor oszd meg az ismerőseiddel is!

Üdvözlettel:László Dorogi-Kovács

Forrás: budapest1873.net

2018. április 15. (vasárnap), 21:20

Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Cikkajánló

Mindenegyben blog
2026. április 02. (csütörtök), 11:54
Hirdetés

Kidobták a saját apjukat a semmi közepén… de egy dolgot végzetesen elfelejtettek

Kidobták a saját apjukat a semmi közepén… de egy dolgot végzetesen elfelejtettek

A por ízeNyolcvan évesen az ember már nem nagyon vár meglepetéseket. Legalábbis én ezt hittem. Amikor Gábor fiam azzal...

Hirdetés
Mindenegyben blog
2026. április 02. (csütörtök), 11:51

A fiú elhagyta az anyját az út szélén… pár perccel később bekövetkezett a tragédia

A fiú elhagyta az anyját az út szélén… pár perccel később bekövetkezett a tragédia

Az út szélénA kocsi motorja még járt, de már percek óta nem haladtak. A fényszórók sápadt csíkot húztak az üres, kátyús...

Mindenegyben blog
2026. április 02. (csütörtök), 11:49

A lánya kidobta az autóból – de az idős férfi egyetlen hívással mindent megváltoztatott

A lánya kidobta az autóból – de az idős férfi egyetlen hívással mindent megváltoztatott

Az út szélénA forgalom lassan araszolt előre, a dudák ideges ritmusban vágták ketté a délutáni levegőt, mintha mindenki...

Mindenegyben blog
2026. április 02. (csütörtök), 11:46

Az idős férfit tehernek nevezték – de a csendes válasza mindent átírt

Az idős férfit tehernek nevezték – de a csendes válasza mindent átírt

A vasárnapi asztalA vasárnapi ebéd már majdnem véget ért, amikor a levegő sűrűbb lett, mint a fazékból felszálló gőz. A...

Mindenegyben blog
2026. április 02. (csütörtök), 11:43

Egy medál, egy titok, és egy kislány, aki mindent helyrehozott

Egy medál, egy titok, és egy kislány, aki mindent helyrehozott

A sírás hangja a márványonA villa folyosóján furcsán visszhangzott a sírás, mintha nem is egy gyerek hangja lenne,...

Mindenegyben blog
2026. április 02. (csütörtök), 11:40

Egy folyosói jelenet, ami mindent eldöntött

Egy folyosói jelenet, ami mindent eldöntött

A folyosó csendjeA hetedik emeleti folyosón mindig ugyanaz a tompa neonfény vibrált, mintha az idő is lassabban haladna...

Mindenegyben blog
2026. április 02. (csütörtök), 11:31

„Veszélyben vagy” – súgta egy idegen a pincérnőnek… amit ezután tett, az mindent megváltoztatott

„Veszélyben vagy” – súgta egy idegen a pincérnőnek… amit ezután tett, az mindent megváltoztatott

A reggeli, ami nem ért végetA kávé már harmadszor forrt fel túl sokáig, mire Anna észrevette, hogy megint...

Mindenegyben blog
2026. április 02. (csütörtök), 11:28

Azt mondták, mindenkit elvesztett… aztán egy kislány odalépett hozzá

Azt mondták, mindenkit elvesztett… aztán egy kislány odalépett hozzá

A medálA váróterem zsúfolt volt, a kávé és a nedves kabátok szaga összeült a levegőben, és Tamás türelmetlenül dobolt...

Hirdetés
Hirdetés