Tegnap este vacsorára tartva a párommal 4-5 autóval előttünk történt ez a baleset, természetesen megálltunk segíteni. Elsők között szálltunk ki, és míg a férfiak próbálták biztosítani a terepet, elővették a poroltókat, próbálták szétszedni a roncsot, hogy kiszedjék belőle a fiút, az én feladatom az volt, hogy tartsam a fejét, és fix pozícióban tartsam a testét ami az autó állása miatt jobbra dőlt.
Hirdetés
Hirdetés
Tegnap este vacsorára tartva a párommal 4-5 autóval előttünk történt ez a baleset, természetesen megálltunk segíteni. /Elsők között szálltunk ki, és míg a férfiak próbálták biztosítani a terepet, elővették a poroltókat, próbálták szétszedni a roncsot, hogy kiszedjék belőle a fiút, az én feladatom az volt, hogy tartsam a fejét, és fix pozícióban tartsam a testét ami az autó állása miatt jobbra dőlt\./
Hirdetés
Hamar láthatóvá vált, hogy a fiút nem szabad megmozdítani, így az ezt követő 8 percben, míg a mentősök és tűzoltók megérkeztek is tartottam a fejét és beszéltem hozzá, míg nem vett egy utolsó levegőt, és nem vett többet. Nem ismertem a fiút, de szeretném, ha a családja tudná, hogy nem volt egyedül, én voltam ott vele személyesen, simogattam, beszéltem hozzá, és nem gondolnám, hogy szenvedett, mert ájult állapotban volt az első perctől, hogy mi odaértünk, ami a baleset után szinte azonnal volt.
Hirdetés
Szeretném, hogy hogyha valaki aki ismeri a fiú családját és barátait, megüzenné ezt kifejezetten a szüleinek, ha úgy érzi hogy tudni szeretnék. Én személyesen félek felkeresni őket, tekintettel, hogy ennyire friss az eset. Anyukám tanácsára írom ezt a posztot most, ő kérte tőlem, hogy üzenjek, mert ilyen helyzetben ő tudni szeretné, hogy az ő gyereke nem egyedül a hóviharban halt meg, hanem egy másik ember megnyugtató karjai közt.
Hirdetés
Hatalmas volt az összefogás a fiúért, többen is megálltunk, és mindent megpróbáltunk. Nyugodjon Békében és Őszinte Részvétem a Családnak.
2018. február 27. (kedd), 10:38
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Úgy éreztem, a testem leáll” – A pajzsmirigyrákos nő elárulta, mi volt az első tünet, amit minden orvos...
Mindenegyben blog 2025. június 30. (hétfő), 07:51
Amikor elhagyott egy fiatalabb nőért, a gyerekeim az ő oldalára álltak – de most, hogy meghalt, hirtelen újra anyának szólítanak…” Tizenöt év csend. Tizenöt év magány. Ennyi ideje nem hívtak fel sem névnapon, sem karácsonykor. Amikor a férjem, Tamás otthagyott engem Eszterért – egy nála húsz évvel fiatalabb nőért –, a gyerekeink gondolkodás nélkül mellé álltak. Végül is Tamás egy nagyvállalat igazgatója volt, befolyással, pénzzel, kapcsolatokkal. És én? Én csak egy „megkeseredett” elvált nő lettem számukra, akit jobb elfelejteni. Sokáig azt hittem, tényleg nincs rám szükségük többé. Aztán Tamás szíve megállt. A temetés után pedig olyan üzenetek kezdtek záporozni tőlük, amilyeneket már rég nem kaptam: – Anya, hogy vagy? – Anyu, nem találkoznánk valamikor? Először nem értettem, mi ez a hirtelen fordulat. Aztán megtudták: Tamás mindenét a fiatal feleségére hagyta. És ekkor... eszükbe jutott, hogy van egy édesanyjuk is, akinek még van valamije. Azóta gyakrabban jönnek. Cukorkával, kedves szavakkal, kis mosolyokkal. De a lányom a minap egyenesen kimondta: – Mama, gondoltál már arra, hogy ideje lenne végrendeletet írni? Csak mosolyogtam. Egyikük sem tudja, hogy a végrendeletem már rég elkészült. És nem nekik szól. Hogy mit terveztem?
Révész Ilona vagyok, 72 éves. Egykoron háromgyerekes családanya, ma már „csak egy néni” a lakótelepen, akinek a...
Mindenegyben blog 2025. június 28. (szombat), 14:36
Semmi képeslap. Semmi hívás. Csak egy szelet torta, egy szám a gyertyán – és a teljes csend. Egészen addig, míg valaki kopogott az ajtón. De amikor kinyitotta, olyasvalaki állt ott, akinek a létezéséről sem tudott… A 97 éves Géza bácsi története egész Magyarországot megrázta.
