Tegnap Siófokon voltam a családdal, és lángost szerettünk volna enni.. ezt a kis zsírban tocsogó üres tészta darabot 2200-ért adták! Úgy megmondtam nekik a magamét: ?
Hirdetés
Hirdetés
Tegnap /Siófokon voltam a családdal, és lángost szerettünk volna enni\./
Hirdetés
. ezt a kis zsírban tocsogó üres tészta darabot 2200-ért adták! Úgy megmondtam nekik a magamét:
Siófokon voltam a családdal, és lángost szerettünk volna enni.. ezt a kis zsírban tocsogó üres tészta darabot 2200-ért adták! Úgy megmondtam nekik a magamét:
Hirdetés
A Siófokon töltött napunk kulináris kalandja sajnos nem úgy alakult, ahogyan azt reméltük. A helyi lángososnál, ahol a „strand közelében szinte mindenkit látni” jelleggel döntöttünk úgy, hogy kipróbáljuk a finomságokat, komoly csalódás ért minket.
Hirdetés
Az „Alap lángos”, melyet 2200 forintért kínáltak, nemhogy sajt vagy tejföl nem illette, de még só sem került rá – egyszerűen egy nagy, zsíros tészta lapot kaptunk, ami íztelen volt és ázott a zsiradékban.
Ekkora már észrevettem, hogy ezen a helyen alig van magyar szinte csak túrsita volt ott.
Amikor konstatáltam a helyzetet, nem tudtam szó nélkül elmenni mellette. Odaléptem a pultoshoz, és közvetlenül kifejeztem a csalódottságomat.
Hirdetés
Halkan, de éles hangon megkérdeztem, hogy hogyan mernek 2200 forintot kérni egy olyan ételért, amely ehetetlen. Kijelentettem, hogy ez teljesen elfogadhatatlan, és felháborító, hogy ilyen minőséget kínálnak a turistáknak. A pultost nem igazán érdekelte a felháborodásom…talán nem én voltam az első. Mutatott a papírra ami falon volt: „A pénztártól való távozás után reklamációt nem fogadunk el.
Hirdetés
.”. Felháborító. Mit lehet ilyenkor tenni?
2024. május 02. (csütörtök), 06:47
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
