Úton voltam vásárolni, amikor hirtelen rosszul lettem és összeestem! Hosszú percekig feküdtem a földön, amikor jött ez a fiatalember és olyat tett, amit szeretném, ha mindenki tudna!
Hirdetés
Hirdetés
Szeretnénk egyik olvasónk Mária üzenetét közvetíteni felétek:.
A kórházi ágyról írom ezt a pár sort, ugyanis sajnálatos dolog történt ma velem! Először azt hittem csak egy rossz álom, amiből nem tudok felébredni! /Pedig nem az volt\./
Hirdetés
Egy kis esti vacsorának való vásárlásra indultam az Ady Endre úti Sparba gyalog, mert az van hozzánk a legközelebb. Úgy gondoltam egy kis séta nem árt ebben a kellemes időben.
Hirdetés
A buszmegálló előtt azonban hirtelen rosszul lettem, nehézzé vált a légzésem, elhomályosodott minden, erőtlenné váltam és összeestem! Hányingerem volt! Azt hittem itt a vég, most meghalok. Pár évvel ezelőtt már volt egy enyhe szívinfarktusom, arra gondoltam ez is az lesz.
Nem teljesen voltam magamnál, kb 20 percet feküdhettem a földön, ezalatt többen is elmentek mellettem DE SENKI még csak meg sem kérdezte, hogy jól vagyok-e, mi bajom van, hogy érzem magam? Semmi! Viszont azt hallottam, ahogy részegnek titulálnak és egyéb jelzőkkel illetnek!
Végül egy autós állt meg mellettem.
Hirdetés
Odajött megkérdezte mi a bajom. Mikor mondtam neki, hogy rosszul vagyok be akart vinni a kórházba de én azt kértem tőle, hogy haza vigyen inkább, mert a férjem otthon van azt szeretném ha velem lenne, majd ő bevisz a kórházba. Beültetett az autójába és hazasietett velem.
A párom hozott be a kórházba, ahol a vizsgálatok után megállapították, hogy infarktusom volt.
Hirdetés
Most már jobban vagyok. Viszont holnap reggel egy katéterezés vár rám.
Azért szerettem volna veletek Ezt minél hamarabb megosztani, mert még a fiatalember nevét sem tudom, és a nagy ijedtségben, rohanásban még megköszönni sem tudtam neki azt, amit értem tett!
Úgyhogy üzenném annak a “hősnek”, hogy sosem fogom elfelejteni neki azt amit értem tett és pár nap múlva, ha hazaengednek innen, szívesen látom az otthonomban egy kávéra vagy bármi másra! Ő már tudja hol lakom! Szeretném személyesen is megköszönni neki és megölelni! Kérlek Titeket Osszátok, hátha eljut hozzá ez a pár sor! Köszönöm!
Víghné Haller Mária
Hirdetés
Osszátok, hogy eljuthasson az üzenet, ehhez a névtelen hőshöz! Máriának pedig mielőbbi gyógyulást kívánunk!
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
