Úton voltam vásárolni, amikor hirtelen rosszul lettem és összeestem! Hosszú percekig feküdtem a földön, amikor jött ez a fiatalember és olyat tett, amit szeretném, ha mindenki tudna!

 Úton voltam vásárolni, amikor hirtelen rosszul lettem és összeestem! Hosszú percekig feküdtem a földön, amikor jött ez a fiatalember és olyat tett, amit szeretném, ha mindenki tudna! 

Szeretnénk egyik olvasónk Mária üzenetét közvetíteni felétek:

A kórházi ágyról írom ezt a pár sort, ugyanis sajnálatos dolog történt ma velem! Először azt hittem csak egy rossz álom, amiből nem tudok felébredni! Pedig nem az volt.

[adSulvo]

/Egy kis esti vacsorának való vásárlásra indultam az Ady Endre úti Sparba gyalog, mert az van hozzánk a legközelebb\./

Úgy gondoltam egy kis séta nem árt ebben a kellemes időben. A buszmegálló előtt azonban hirtelen rosszul lettem, nehézzé vált a légzésem, elhomályosodott minden, erőtlenné váltam és összeestem! Hányingerem volt! Azt hittem itt a vég, most meghalok. Pár évvel ezelőtt már volt egy enyhe szívinfarktusom, arra gondoltam ez is az lesz.

Nem teljesen voltam magamnál, kb 20 percet feküdhettem a földön, ezalatt többen is elmentek mellettem DE SENKI még csak meg sem kérdezte, hogy jól vagyok-e, mi bajom van, hogy érzem magam? Semmi! Viszont azt hallottam, ahogy részegnek titulálnak és egyéb jelzőkkel illetnek!

Végül egy autós állt meg mellettem. Odajött megkérdezte mi a bajom. Mikor mondtam neki, hogy rosszul vagyok be akart vinni a kórházba de én azt kértem tőle, hogy haza vigyen inkább, mert a férjem otthon van azt szeretném ha velem lenne, majd ő bevisz a kórházba.

Beültetett az autójába és hazasietett velem.

A párom hozott be a kórházba, ahol a vizsgálatok után megállapították, hogy infarktusom volt. Most már jobban vagyok. Viszont holnap reggel egy katéterezés vár rám.

Azért szerettem volna veletek Ezt minél hamarabb megosztani, mert még a fiatalember nevét sem tudom, és a nagy ijedtségben, rohanásban még megköszönni sem tudtam neki azt, amit értem tett!

Úgyhogy üzenném annak a “hősnek”, hogy sosem fogom elfelejteni neki azt amit értem tett és pár nap múlva, ha hazaengednek innen, szívesen látom az otthonomban egy kávéra vagy bármi másra! Ő már tudja hol lakom! Szeretném személyesen is megköszönni neki és megölelni! Kérlek Titeket Osszátok, hátha eljut hozzá ez a pár sor! Köszönöm!

Víghné Haller Mária

Osszátok, hogy eljuthasson az üzenet, ehhez a névtelen hőshöz! Máriának pedig mielőbbi gyógyulást kívánunk!

2018. augusztus 19. (vasárnap), 12:58