Van még Magyar kórház ahol ismerik az emberség fogalmát!Oszd meg te is!
Hirdetés
Hirdetés
Nyírő Gyula kórház – Neurológia osztálya (Budapest), az egészségügy egy apró szeglete, ahol még midig ismerik az emberség fogalmát. Történt velünk egy vasárnapi napon (2015.02./22\), mikor is anyu szólt, hogy szerinte lebénult a jobb oldala\./
Hirdetés
Kihívtuk a mentőket, majd stroke gyanújával a Nyírő Gyula kórház Neurológiai osztályára szállították. Az osztályon többségében női orvosok vannak, de anyut épp az egyik férfi orvos vette fel az osztályra.
Hirdetés
Rendkívül türelmesen elmondta a lehetőségeinket, sőt miután nem tudtunk megnyugodni gyakorlatilag se perc alatt (ami a valóságban azt jelenti, lévén vasárnap ügyelet volt a kórházban, CT nem volt, így meg kellett rendelni egy mentőt. Mikor a doktor szólt, megrendelte, jelezte ez közel 3 órát is igénybe vehet hiába sürgősre kérte. Mire befejezte a mondatot már ott is volt a mentő.) elintézte, hogy átszállítsák CT-re egy közeli kórházba, hogy a kezelésbe minél hamarabb, minél eredményesebben elkezdődhessen.
Hirdetés
Még mindig határtalan türelemmel kezelte a rengeteg több száz kérdésünket. Mindenre nyugodtan és érthetően válaszolt, nem láttuk rajta a türelmetlenség legkisebb jelét sem. Majd másnap átvette anyut a kezelőorvosa, aki fiatal kora ellenére, egy rendkívül tapasztalt, és hasonlóképp türelmes személyiséggel áldotta meg a sors. Minden kezelést elmagyarázott mindegyikünknek, elmondta miért teszik milyen hatást ér el vele.
Hirdetés
Anyut minden alkalommal megnyugtató szavakkal bátorította. Bármi gondja volt is neki, azonnal ott termett, ha kellett perceket beszélgetett vele. Szót kell ejtsek a másik doktornőről, aki úgyszintén állandóan biztatta anyut, és bármilyen kérdése is volt anyunak a gyógyszerezésével kapcsolatban, ha kellett többször is elmagyarázta a miérteket. Illetve a harmadik doktornő, aki több, mint 20 percet beszélgetett anyuval, miután a trauma következtében egyfajta pánikbetegség is kialakult nála.
Hirdetés
Az egyik éjszaka pedig az ágya mellett ült, és addig mesélt neki, míg el nem aludt. Az ápolók és az ápolónők pedig minden éjszaka rengetegszer bementek megnézni elaludt-e már. Minden alkalommal mikor a szobában jártak mindig volt egy kedves szavuk anyuhoz, pl. ha nem ette meg az ebédet, rászóltak „kis szívem ez nagyon kevés, addig nem viszem el az ebédet, míg még egy kicsit nem eszik belőle”.
Hirdetés
Vagy „Mindig igyon Kedveském, az nagyon fontos.” Mindig mosolyogtak, még akkor is, ha látszódott rajtuk nagyon fáradtak. Egész nap anyu mellett voltunk, de soha nem jelezték, hogy gondot okoz a jelenlétünk. És a gyógytornász. Egy végtelenül kedves emberi lény, aki elhitette anyuval, hogy talpra állhat, miközben agyon dicsérte minden foglalkozás alkalmával. Egy botot is szerzett nekünk, a kórházi tartózkodásunk idejére. Ami a legfontosabb SENKINEK SEM ADTUNK PÉNZT!!!! Mikor átszállítottak minket a rehabilitációs központba, személyesen köszöntük meg mindenkinek a segítségét.
Hirdetés
Egy szó, mint száz lehet szidni az egészségügyet, de a Nyírő Gyula kórház Neurológia osztályán a legnagyszerűbb emberek dolgoznak, akik hozzáértésükkel megmentették anyu életét, ugyanakkor a mi lelkünket is ápolták a kórházban eltöltött 12 nap alatt. Egy csoda, ami azon az osztályon folyik, és csak gratulálni tudok, hogy sikerült ilyen nagyszerű embereket egy helyre gyűjteni. Kérlek, osszátok, hogy híre menjen, mert megérdemlik, hogy mindenki tudomására jusson az emberségességük.Oszd meg te is!
A halott anyamedve mellett találta – így lett a 400 kilós grizzly a legjobb barátjaGyerekkora óta vonzották a...
Hirdetés
Mindenegyben blog 2026. július 27. (hétfő), 08:09
Vannak pillanatok, amikor egyetlen kopogás az egész életet kettévágja. Egy nagymama számára ez a pillanat akkor érkezett el, amikor közölték vele, hogy fia és menye egy súlyos autóbalesetben életét vesztette. A tragédia után hét összetört gyermek maradt szülők nélkül. Nem volt ideje azon gondolkodni, képes lesz-e ekkora terhet egyedül elviselni. Egyszerűen magához vette mind a hét unokáját, és megfogadta, hogy soha nem hagyja őket magukra. Tíz éven keresztül dolgozott, küzdött, vigasztalt és igyekezett pótolni mindazt, amit a gyerekek elveszítettek. A házban közben lassan újra felhangzott a nevetés, bár a szülők hiánya minden családi ünnepen érezhető maradt. A gyerekek felnőttek, de egyikük sem felejtette el azt az éjszakát, amely örökre megváltoztatta az életüket. Úgy tűnt, a múlt fájdalmas titkai már soha nem kerülnek elő. Aztán egy átlagosnak induló napon minden megváltozott. A legkisebb unoka egy poros dobozt talált a pincében, amelyet valaki gondosan elrejtett egy régi szekrény mögé. Amit a doboz rejtett, arra egyikük sem volt felkészülve. A pénzkötegek, a hivatalos iratok és a bejelölt útvonalakat ábrázoló térkép egy régóta őrzött terv nyomait mutatták. A régi papírokból egyre világosabban kirajzolódott, hogy a szülők a baleset előtt eltűnésre készültek. Hamarosan egy aktív bankszámla is előkerült, amelyen nemrégiben még pénzmozgás történt. A nagymama ekkor már tudta, hogy választ kell kapniuk arra a kérdésre, amelyet mindannyian féltek kimondani. Amikor három nappal később valaki bekopogott az ajtón, a család legrosszabb sejtése valósággá vált. A találkozás azonban nem a boldog viszontlátásról, hanem elhallgatott igazságokról, elhagyott gyermekekről és elvesztegetett évekről szólt. Ez a történet megmutatja, hogy a családot nemcsak a vérségi kötelék, hanem a kitartás, az áldozatvállalás és a mindennapi jelenlét tartja össze. És arra is választ ad, mit tett a nagymama, amikor végre megtudta, mi történt valójában az unokái szüleivel. Cikk a hozzászólásoknál! ?
