Van ingyenes fogászat, csak úgy tűnik, nem tudunk róla! – FONTOS!
Tavaly az állami rendszerben több mint 2 millió embert kezeltek, összesen pedig 21 millió fogászati beavatkozás történt. Ebből 750 ezer volt foghúzás, több mint 3 millió pedig esztétikus tömés behelyezése
Az állam már a kilencvenes években lényegében kivonult a fogászati ellátásból, amit megtartott ingyenesnek, az kevés, korszerűtlen és rosszul finanszírozott – ez a vélemény eléggé általános, a fogorvosi ellátás az átlagember szemében kifejezetten drága mulatság. /Pedig a fogak elvesztésének komoly következményei vannak, az ebből adódó betegségeik miatt pedig ma már más szakrendeléseken állnak sorba az emberek\./
Azt, hogy a közfinanszírozott fogászati ellátás eddig „méltatlanul mellőzött” helyzetben volt, köztudott.
A fogászati ellátás fejlesztése nem csak a fogak egészsége miatt fontos, hanem azért is, mert az ilyen rendelőkben a szájüregi daganatokat is könnyebben ki lehet szűrni. Emiatt pedig azok a későbbiekben kevésbé terhelik az egészségügy más területeit.
A finanszírozás problémájával a szakpolitika is tisztában van, ahogyan azzal is, hogy az elmúlt évek lépései ezt az elmaradást még nem tudták pótolni. Az államtitkárság még ősszel egyeztet is a szakmával annak érdekében, hogy ezt a gondot meg lehessen oldani. Ennek érdekében a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozata közgazdászok bevonásával már el is kezdte azoknak a számításoknak az elvégzését, amelyek segíthetnek meghatározni azt, hogy mekkora pluszfinanszírozásra lenne szükség.
Hazánkban az alapellátásban egyértelműen kevés fogorvos dolgozik. Ez a számokból elsőre nem derül ki, ugyanis a Magyarországon élő nagyjából 10 millió emberre 5300 aktív fogorvos jut. „Ez nagyjából megfelel az Egészségügyi Világszervezet által ajánlott arányoknak, amely szerint kétezer lakosra egy ilyen szakembernek kell jutnia. Ezt tehát teljesítjük, viszont ha csak a közfinanszírozásban dolgozó kollégákat vesszük, akkor ez a kétezres szám egyes területeken már négyezerre emelkedik. A közellátásban ugyanis összesen csak 3300 fogorvos dolgozik” – mondja Hermann Péter, a Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese, a Magyar Orvosi Kamara Fogorvosi Tagozatának elnöke. Hozzáteszi, hogy vannak olyan régiói is hazánknak, ahol kétezer lakosra akkor sem jut egy fogorvos, ha a magánszektorral is számolunk. Az is csak részben jó hír, hogy fogorvosoknál az elvándorlással kevésbé kell számolni, lévén hozzájuk inkább a betegek látogatnak el más országokból is.
Arról nincsenek pontos adatok, hogy a magyarok fogazati állapota milyen, hiszen a betegek jó része eleve magánrendelőbe jár, ahonnan az állam adatokat gyűjteni nem tud. Viszont – mondta el Beneda Attila – az államtitkárság épp most dolgozik azon, hogy az ilyen helyeken végzett szűrővizsgálatok eredményeit is jelenteni kelljen, ugyanúgy, ahogy a magánpraxisokban végzett nőgyógyászati rákszűrésekét is.
Török Krisztina, az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) főigazgatója szintén kiemelte az, hogy jelenleg nincsenek használható adatok arra vonatkozóan, hogy milyen állapotban vannak honfitársaink fogai.
A főigazgató kiemelte, hogy jövőre tervezik olyan monitorozási háló elindítását, amely lehetővé tenné a lakosság fogazati állapotának felmérését. Beszámolt arról is, hogy két hónapon belül befejeznek egy olyan iskolai programot, amely azt célozza, hogy a mindennapi fogmosás a gyerekeknek már akkor is természetes lehessen, ha otthon nem ezt látják.
A közfinanszírozott rendszerben jelenleg 18 és 62 éves kor között minden fogorvosi ellátás ingyenes, és ugyan ezt sokan rosszul tudják, de a kettő között nem csak a húzások, hanem a fogmegtartó kezesek is azok – ezt már Kőrösi László, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főosztályvezető-helyettese mondta el. Kiemelte, hogy tavaly az állami rendszerben több mint 2 millió embert kezeltek, összesen pedig 21 millió fogászati beavatkozás történt. Ebből 750 ezer volt foghúzás, több mint 3 millió pedig esztétikus tömés behelyezése. Amalgám tömést ma már az állami rendszerben is alig használnak.
Kőrösi kiemelte, hogy még ha ez meglepőnek is tűnik, a nagyon drága berendezések elsőként mindig a közfinanszírozott ellátásban jelennek meg, a magánszektorban csak második vonalban tűnnek fel. Ennek oka egyszerűen az, hogy ezeket kezdetben magánforrásból nem tudják beszerezni. Így volt ez a panorámaröntgenek esetében is, amelyek kezdetben csak a közfinanszírozott rendszerben voltak elérhetőek.
Az elérhető anyagok és technológiák között tehát nincs komoly különbség a közfinanszírozott ellátás és a magánrendelők között, az alapvető feladatokat mindkét helyen ugyanolyan jól el tudják látni. Viszont a magasabb igényeket már csak a magánpraxisok tudják kiszolgálni. Még akkor is, ha az elmúlt öt évben körülbelül négy milliárd forinttal nőtt a hazai fogászati alapellátás finanszírozása, jelenleg pedig mintegy 26 milliárd forint jut rá évente.
Szerző : Szabó Emese
Forrás : mno.hu
Forrás: palyazatfigyelo.info
2015. október 06. (kedd)