Mindenegyben blog 2015. május 16. (szombat), 10:08
.. Ismered a mesét a lányról, aki csak a fiút akarta? És a fiúról, aki retteg a szürke hétköznapoktól? Aki nyughatatlan szívvel, űzött vadként rohan végig a világon, mert ha utoléri a szerelem, fél, hogy maradni akarna, fél, hogy mindent megmérgezne, beléd marna. Aki tudja jól, képtelen megadni azt, amire vágysz, nem áll készen rá, most vagy soha már. Aki azért marad távol, mert nem akarja többé látni szemedben a csalódást, a csalódást, amiért hagyta, hogy újra és újra belé szeress, hogy aztán újra és újra el kelljen engedd.
"Kisfiú megkérdezte az Anyját: "Miért sírsz?" "Azért mert asszony vagyok mondta neki." "Nem értem" - mondja a fiú. Az...
Mindenegyben blog 2015. május 07. (csütörtök), 08:20
Ő a barátod, a társad, a testőröd, a kutyád. Te pedig az élete, a szerelme, a falkavezére vagy. A tiéd lesz és az is marad, hűséges lényként szívének utolsó dobbanásáig. Tartozol neki annyival, hogy méltónak találtass feltétlen szeretetére.
Ő a barátod, a társad, a testőröd, a kutyád. Te pedig az élete, a szerelme, a falkavezére vagy. A tiéd lesz és az is...
Mindenegyben blog 2015. május 07. (csütörtök), 08:16
Olyan ostoba dolog ez a várás. Várunk valamire, valami bizonytalanra. Vagy, hogy jobb legyen, kicsit más, várunk egy megérkezést, egy szót, várunk egy mosolyra, talán nem is tudjuk mire várunk, csak várunk és várunk.. És az idő közben tova száll, de mi csak várunk tétlenül.
