- Mi az, hogy igazi? - kérdezte egy napon a felhúzható nyuszi a bőr lovacskától, amikor egymás mellett feküdtek a hintaszék alatt. Azt jelenti, hogy van bennem valami, ami zúg és kiáll belőle egy fogantyú? /\- Az igazi, nem azt jelenti, hogy milyennek csináltak\./
Hirdetés
- felelte a lovacska. Csak úgy, váratlanul történik veled. Amikor egy gyerek hosszú-hosszúideje szeret téged, attól leszel igazi. - Nem fáj az? - kérdezte a nyuszi. - Néha fáj. - mondta lovacska, mert ő mindig megmondta az igazat.
Hirdetés
De ha igazi vagy, akkor nem törődsz vele, hogy fáj. - Hogy történik ez? Hirtelen? Úgy, mint amikor felhúznak, vagy apránként? - Nem hirtelen történik. - mondta a lovacska. Csak megtörténik. Lassan. Sokáig tart. Ezért nem szokott megtörténni olyanokkal, akik könnyen eltörnek, vagy elszakadnak. Mire igazi leszel, addigra már majdnem minden szőröd elkopott a sok szeretettől és simogatástól, amit kaptál, és a fél szemed is kiesett, és minden ízületed lötyög.
Hirdetés
De ha igazi vagy, akkor nem tudsz csúnya lenni, legfeljebb azok szemében, akik úgysem értenek semmit.
2015. szeptember 19. (szombat), 22:59
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
