S ha majd az a ház már nem vár haza téged, Mikor üresen kopognak a léptek, Amikor a nyárfa sem súgja, hogy várnak, Akkor is majd vissza, hazavisz a vágyad...
Hirdetés
Hirdetés
Csak addig menj haza, amíg hazamehetsz, Amíg neked suttognak a hazai szelek. Hajad felborzolják, ruhád alá kapnak, Nem engednek tovább, Vissza- vissza tartnak!
Két karod kitárva - ahogy a szél is neki fut a fáknak - Vállára borulhatsz az édesanyádnak! Elmondhatod neki a jót, de a rosszat el ne mind. Ne tetézd azzal nagy kazlát a gondnak!
S ha majd az a ház már nem vár haza téged, Mikor üresen kopognak a léptek, Amikor a nyárfa sem súgja, hogy várnak, Akkor is majd vissza, hazavisz a vágyad...
Amíg azt a kaput sarkig tárják érted, Amíg nem kopognak üresen a léptek, Csak addig menj haza, Amíg hazavárnak, Míg vállára borulhatsz az édesanyádnak!
2016. április 30. (szombat), 15:26
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra: