Újabb fordulatot vehet a Varga Judit körüli politikai vita: a rendelkezésünkre bocsátott beszámoló szerint Keserű Sándor büntetőfeljelentést helyezett kilátásba a volt igazságügyi miniszter ellen, a Schadl–Völner-ügyben betöltött szerepét kifogásolva. A bejelentésről szóló beszámoló a politikus 2026. november 11-i parlamenti meghallgatása után került előtérbe. /A feljelentés tényleges benyújtását azonban egyelőre nem sikerült függetlenül megerősíteni, ahogyan új büntetőeljárás megindításáról sincs ellenőrzött információ\./
Keserű Sándor büntetőfeljelentést ígért Varga Judit ellen
A megadott beszámoló egy Facebook-videóra hivatkozik, amelyben Keserű Sándor élesen bírálta a korábbi igazságügyi minisztert és az őt meghallgató parlamenti vizsgálóbizottság munkáját.
A cikk szerint Keserű úgy vélte, Toroczkai László, a bizottság elnöke nem kérdezte kellő alapossággal Varga Juditot.
Ezt követően a beszámoló szerint így fogalmazott:
„Büntetőfeljelentést is teszek ellene.”
Keserű állítólag a Büntető törvénykönyv 305. paragrafusára, vagyis a hivatali visszaélés tényállására hivatkozott.
A bejelentés súlyát az adja, hogy nem pusztán politikai felelősségről beszélt, hanem büntetőjogi következményeket is sürgetett. Ugyanakkor fontos különbség van a feljelentés nyilvános bejelentése és annak tényleges benyújtása között.
A hivatkozott Facebook-felvétel tartalmát közvetlenül nem sikerült ellenőriznünk, így a Keserűnek tulajdonított kijelentések a rendelkezésünkre bocsátott beszámolón alapulnak.
Varga Judit egy nappal korábban éppen a saját ártatlanságát hangsúlyozta
A történet különösen azért keltett figyelmet, mert Varga Judit november 11-én, az Országgyűlés Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottsága előtt határozottan tagadta, hogy köze lett volna a Schadl–Völner-ügyben feltárt visszaélésekhez.
Az MTI tudósítása szerint a volt miniszter arról beszélt, hogy Völner Pál államtitkárára bízta a végrehajtási terület irányítását. Állítása szerint nem tudott arról, hogy helyettese a minisztériumon kívül milyen tevékenységet folytatott.
Varga Judit a meghallgatáson a sajtót is számon kérte. Azt állította, hogy az elmúlt öt évben több mint 800 cikk kapcsolta össze a nevét az üggyel, és bocsánatkérést követelt azoktól, akik szerinte megalapozatlanul támadták.
„Tartoznak nekem ennyivel!” – jelentette ki.
A meghallgatás egyik központi kérdése éppen az volt, mennyit tudhatott a miniszter a saját tárcájához tartozó végrehajtási rendszer működéséről.
Az időzítés mindenesetre figyelemre méltó: miközben Varga a nyilvánosságtól vár elégtételt, egy másik megszólaló a büntetőjogi felelősségének vizsgálatát sürgeti. Egyik álláspont sem helyettesíti azonban a bizonyítékokat.
Hivatali visszaélés: ezt kellene bizonyítani Varga Judittal szemben
Keserű bejelentett szándékának jogi háttere a Büntető törvénykönyv 305. paragrafusa.
A rendelkezés értelmében hivatali visszaélést az a hivatalos személy követhet el, aki jogtalan előny megszerzése vagy jogtalan hátrány okozása érdekében megszegi hivatali kötelességét, túllépi hatáskörét, vagy más módon visszaél hivatali helyzetével.
A bűncselekmény büntetési tétele három évig terjedő szabadságvesztés.
A Kúria jogértelmezése szerint ugyanakkor célzatos bűncselekményről van szó. Ez azt jelenti, hogy nem elegendő egy hibásnak vagy vitathatónak tartott vezetői döntésre hivatkozni: a törvényben meghatározott szándékot is bizonyítani kell.
Varga Judit esetében tehát önmagában az a körülmény, hogy a visszaélések idején ő vezette az Igazságügyi Minisztériumot, nem alapozza meg a büntetőjogi felelősségét.
Keserű beszámolóban ismertetett állításai sem tartalmaznak olyan nyilvánosan ellenőrizhető bizonyítékot, amely alapján kijelenthető lenne, hogy Varga Judit hivatali visszaélést követett el.
A Schadl–Völner-ügyben súlyos korrupciós vádak szerepelnek
A politikai vita hátterében az elmúlt évek egyik legjelentősebb korrupciós büntetőügye áll.
A Schadl–Völner-ügy vádirata szerint Schadl György, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke rendszeresen pénzt adott Völner Pál volt igazságügyi államtitkárnak azért, hogy befolyását felhasználva különböző ügyeket intézzen el.
A Telex összefoglalója szerint az ügyészség álláspontja alapján Völner legalább 83 millió forintot kaphatott Schadltől. A vádak között jól jövedelmező végrehajtói kinevezések befolyásolása is szerepel. Ezek a vádirat állításai, nem jogerősen megállapított tények.
Varga Judit már 2025 júliusában, bírósági tanúkihallgatásán is arról beszélt, hogy miniszterként nem foglalkozott érdemben a végrehajtási ügyek napi irányításával, mert azt az államtitkárára bízta.
A mostani parlamenti meghallgatásán szintén ezt az álláspontját képviselte.
Az igazságügyi miniszter politikai és vezetői felelősségéről természetesen lehet vitát folytatni. A büntetőjogi felelősség azonban egészen más kérdés: annak megállapításához konkrét bizonyítékokra van szükség.
Mi következhet most? Valóban eljárás indulhat Varga Judit ellen?
A legfontosabb kérdés egyelőre megválaszolatlan: Keserű Sándor valóban benyújtotta-e a bejelentett feljelentést?
Amennyiben ez megtörténik, az illetékes hatóságnak meg kell vizsgálnia a benne foglaltakat, és döntenie kell arról, hogy indokolt-e büntetőeljárás megindítása.
A feljelentés önmagában nem jelent sem megalapozott gyanút, sem bűnösséget. Jelenleg nincs függetlenül megerősített információ arról, hogy Keserű bejelentése nyomán Varga Judit ellen új nyomozás indult volna.
Közben a parlamenti vizsgálóbizottság munkája folytatódik. A Telex november 11-i tudósítása szerint a testület december 16-ra Schadl Györgyöt és Völner Pált is meghívta meghallgatásra.
Az ügyben tehát további érdemi információk kerülhetnek nyilvánosságra. Az azonban, hogy ezek bármilyen új büntetőjogi következménnyel járnak-e Varga Juditra nézve, egyelőre nem állapítható meg.
A politikai állítások után most a bizonyítékokon lenne a sor.
Felhasznált források
2026. november 12. (csütörtök), 17:31
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.