1 perce érkezett! Gyászba borult az ország – Szörnyű hírt kaptunk ma reggelre – nagy név távozott közülünk! ????? ? ?????́???́??́?????́?!
Gyászol a magyar animáció világa: elhunyt Henrik Irén, a Vuk és a Szaffi operatőre.
Szomorú hír érkezett a magyar filmes és animációs világból: életének 90. évében elhunyt Henrik Irén, Balázs Béla-díjas animációs operatőr, a magyar rajzfilm egyik meghatározó alkotója. Halálhírét a művész hozzátartozói tudatták az MTI-vel.
/Henrik Irén neve talán nem mindig szerepelt a plakátok legnagyobb betűivel, mégis ott volt azok mögött a képsorok mögött, amelyeken generációk nőttek fel\./
A Pannónia Filmstúdióban kezdődött a pályája
Henrik Irén 1937. június 11-én született Budapesten. Pályáját 1956-ban kezdte a legendás Pannónia Filmstúdióban, ahol eleinte a rajzolt képek kifestésével foglalkozott. Később gyártásvezetőként, segédoperatőrként, majd 1963-tól operatőrként dolgozott.
Az évtizedek során a magyar animáció legnagyobb alkotóival működött együtt.
Legendás rajzfilmek őrzik a munkáját
Henrik Irén operatőri munkája olyan klasszikus filmekhez kötődik, mint a Lúdas Matyi, a Vuk, a Hófehér, a Szaffi, Az erdő kapitánya és a Vízipók-csodapók sorozat. Ezek nem egyszerű rajzfilmek voltak, hanem sok család számára közös emlékek, vasárnapi délutánok, nevetések és meghitt pillanatok.
Korábbi munkái között szerepelt A telhetetlen méhecske, A ceruza és a radír, A piros pöttyös labda, a Variációk egy sárkányra, az Össztánc, a Modern edzésmódszerek és a Megalkuvó macskák is.
A magyar rajzfilm különleges világa nemcsak a történetekből állt, hanem abból a finom képi munkából is, amelyhez Henrik Irén biztos szeme, pontossága és szakmai alázata kellett. Csendes alkotó volt, de nélkülözhetetlen.
Dargay Attila örökségét is szívén viselte
Henrik Irén Dargay Attila egykori alkotótársa és özvegye volt.
2017-ben részt vett a Dargay-díj megalapításában is, amelyet fiatal animációs rendezőknek adnak át minden évben a miskolci CineFesten. Ez is mutatja, hogy számára az animáció nemcsak munka volt, hanem hivatás, örökség és életre szóló kötődés.
Az utolsó nagy munkákig jelen volt
A magyar mozikban 2025-ben mutatták be a Csongor és Tünde című filmet, amely Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült. A munkálatokat Henrik Irén is végigkísérte, figyelte és segítette.
Máli Csaba elmondása szerint Henrik Irén „a legelejétől részt vett a munkában és folyamatosan bejárt a stúdióba, minden munkafolyamatot ellenőrzött, sőt, alá is írta, amiket elfogadott. Belevitte a filmbe Dargay jellemző kézjegyeit, és szólt, hogyha valami nem igazán stimmelt, vagy amiről úgy gondolta, hogy Attila ezt másképpen oldotta volna meg.”
Ez a mondat mindent elmond róla: ott volt a részletekben, az apró mozdulatokban, a képek mögötti gondosságban. Nem engedte el azt a világot, amelynek építésében egész életében részt vett.
Henrik Irén halálával a magyar animáció egyik csendes, de meghatározó alakja távozott. Munkái azonban tovább élnek a filmekben, a képkockákban, a gyerekkori emlékekben és mindazok szívében, akik valaha is együtt nevettek, izgultak vagy meghatódtak a magyar rajzfilmek előtt.
2026. július 03. (péntek)
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
