A Gyerekesély Közhasznú Egyesület 2017-es költségvetést elemző tanulmányának címében megfogalmazta kritikáját: hiányzik a minden gyerekre vonatkozó felelősségvállalás, és nem méltányos a forráselosztás sem.
Lassan, de biztosan a családi pótlék utolsó emelésének tízéves „évfordulójához” közeledünk – írja tanulmányában Gyerekesély Egyesület, de a „jubileumot” nem tartják ünnepinek: a jövedelmi helyzettől függetlenül, gyerekek után járó univerzális ellátás összege 2008 óta mintegy 25 százalékot vesztett értékéből. Az akkori kismértékű, differenciált emelés óta egyetlen kormány sem tartotta fontosnak, hogy javítsák, vagy legalább szinten tartsák a több, mint 1,8 millió gyereket érintő ellátás színvonalát.
„25 százalékkal kellene emelni a családi pótlék összegét 2017-ben, ennek azonban nyoma sincs” – mondta lapunknak Darvas Ágnes. A tanulmány szerint ez leginkább azokat a legszegényebb – köztük a kiugróan magas szegénységi kockázatú kisgyerekes, sokgyerekes és egyszülős – családokat sújtja, amelyek költségvetésében meghatározó szerepe van a családi pótléknak. Megítélésük szerint a társadalmi szolidaritás és összetartozás európai értékeit szem előtt tartva, a kormánynak, nem várva meg a tízéves „évfordulót”, emelnie kellene a családi pótlék összegét.
Ennek azonban nyoma sincs egyelőre. Annak ellenére sem, hogy szeptemberben kis remény mutatkozott a változásra. Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára az MTI szerint azt mondta egy lengyelországi gazdasági fórumon, hogy „a magyar kormány “kíváncsian figyeli” a Lengyelországban tavasszal bevezetett 500 plus programot.
Novák kijelentése azonban nem hozott változást eddig az Orbán-kormány családpolitikájában.
Megkérdeztük az EMMI-t, hogy tervezik-e családi pótlék emelését 2017-ben, vagy 2018-ban; és ha igen, akkor, milyen mértékű emelkedést tartanak megvalósíthatónak, azonban kérdéseinkre eddig nem érkezett válasz.
A Gyerekesélynek két javaslata van a családi pótlék emelésére
Az egyik, hogy a 1,8 millió jogosultat egyforma mértékben érintő 25 százalékos emeléssel lehetne ellensúlyozni a 2008 óta tartó értékvesztést.
A másik megoldási javaslat szerint a családi pótlék szegénységcsökkentő hatását erősítené az eltérő szegénységi kockázatokat figyelembe vevő gyerekszám szerinti differenciált emelés, amelynek költségvonzata kevesebb, mint az általános emelésnek. Az egygyerekesek esetében 10 százalékos, a kétgyerekeseknél 15 százalékos, a három és több gyereket nevelő családoknál 25 százalékos emelést javasolnak, amely mintegy 55 milliárd forintos többletkiadással jár.
A Gyerekesély Egyesület mindkét irány esetében javasolja a súlyosan fogyatékos és tartósan beteg gyerekek után járó emelt összegű családi pótlék összegének 25 százalékos emelését, valamint az éves indexálását az emelés utáni értékvesztés megakadályozása érdekében.
A sportból jutna rá pénz
A családi pótlék, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény és a gyermekétkeztetés területén javasolt módosítások (ez utóbbira cikkünkben nem tértünk ki) összességében megközelítőleg 100 milliárd forintos nagyságrendet képviselnek a Gyerekesély szerint.
Ennek forrásait a jelenlegi költségvetési terv és az adózást érintő jogszabályok alapján két területen látják. Az egyik a sporttal összefüggő vállalkozások társasági adójának ismételt csökkentése (90 milliárd forint közvetett támogatást, költségvetési bevétel kiesést jelent). A másik ugyancsak a sporttal függ össze (beruházások és a tevékenységek támogatása), melynek összességében 260 milliárdos költségvetési kerete van a 2017-es tervezetben – írják tanulmányukban. (Azt külön jegyzik meg, hogy ezen belül a kiemelten fontos szabadidős és diáksport 1 milliárd forintos keretével csak „zsebpénzre” tűnik jogosultnak.)
Forrás : hrportal.hu
