5 forintért veszi meg az áramot a napelemesektől az MVM és 35-ért adja el újra. Ezen is Lölő nyerészkedik?

Ott pusztuljon ez a kormány, ahol van

– ez a legenyhébb hozzászólások egyike a napelemesek Facebook-csoportjában látott, első indulatból írt kommentek között. Írója a GINOP-program keretében, az állami bank, az MFB Zrt. /nulla százalékos kamatú hitelével a napelemprojektbe beleugrott tulajdonos\./

A hitelt, amelynek feltételei most is olvashatók a honlapon, az ajánlat szerint nagyjából akkora összeggel lehet törleszteni, mint amennyi a villanyszámla volt eredetileg. Azzal kecsegtet, hogy a hitelfelvevő lenullázhatja a villanyszámláját, teljes mértékben kiválthatja a háztartás számára szükséges villamos energiát. A felhívás szerint a felvett összeg 9-10 év alatt törleszthető és azután a rendszer még 22-25 évig termeli az energiát.

Ez januártól másképp fest majd a számára: a havi szaldó bevezetése minden bizonnyal azt jelenti, hogy fizeti a korábbi villanyszámláját (vagyis a hitel törlesztőjét), és a téli hónapokban vesz még mellé áramot a szolgáltatójától. Ezt azért tartja felháborítónak, mert a GINOP-os projektnek csak az éves szaldóval volt értelme, amúgy soha meg nem térülő befektetés.

„Persze jól felemelték a hálózati díjakat, ami korábban ugyan furcsa volt, de most nyer értelmet az egész” – utal arra, hogy szolgáltatási területenként más-más, de 5 forint körüli árra leszorított áron veszik át jelenleg a többlettermelést, és a napelemesek által kötelezően beszolgáltatott áramot azután a 23,4 forintos rendszerhasználati díjjal (és mindezekre felszámítva a 27 százalékos áfát) adják tovább. A lakossági rezsicsökkentett rendszerben 37 forintért, az átlag felett fogyasztóknak 70 forintos lakossági piaci áron adják az áramot, a vállalkozásoknak pedig ennek többszöröséért.

Havi szaldóban tőled ezen a nettó áron ellopják a túltermelt energiát nyáron és eladják a vállalkozóknak,

most mi például nettó 180 forint/kWh áron kapjuk” – írja a saját példáját.

Aki teljes egészében önerőből ruházott be, annak ha lehet, még rosszabb a szájíze. „Arra fog ösztönözni, hogy mindenképpen használjuk el a megtermelt energiát az adott hónapban, és ez fölöslegesen terheli még nagyobb mértékben a rendszert” – hívta fel a figyelmet egy mellékhatásra egy másik kommentelő.

„Pont hogy most éri meg túlméretezni egy rendszert majd, hogy télen is hozza a minimumot – említett egy elemet a környezetvédelmi megfontolásokat keresztbeverő elképzelésből. Megvan még a régi turbós kazán, ami zabálja az orosz gázt, majd szépen azzal fűtünk megint 3 hónapot 100 forintos áron, a bolygó meg így járt. Nyáron meg igyekszem elpazarolni vagy lekapcsolni. 3000 kWh plusz ugye pont 13 000 forint lenne nekik tőlem, amit vehetek majd vissza 210 000-ért, mivel így is volt a rendszerben mínusz 2000 kWh”.

Van, aki úgy véli, „épp most konzerválják, hogy a tömegek gázzal fűtsenek, ha már tavaly nyáron a legdrágább áron sikerült a fürkészeinknek lekötni a gázt”.

„Kidobtam az összes spórolt pénzemet”

„Nálunk a havi fogyasztás 1100-1500 kWh. Erre fizettem 50-60 ezer forintot. Aztán hirtelen megugrott a duplájára az áram díja. Jöttek a számlák 70-100 ezer forintról. Gondoltam, akkor befektetek. Fogtam az összes spórolt pénzem, plusz kértem kölcsön a családtól. Összesen majdnem 5,5 milliót fektettem be, mert minden média, napelemes cég azt hangoztatta, 10 év alatt megtérül.

Hollandiában például ez így is volt. Gondoltam, miért lenne itthon máshogy. Ha ezt az 5,5 milliót beteszem kötvényekbe, ami évi 10 százalékot hoz, az elég lett volna 6 havi villanyszámlámra és megmarad az 5,5 millióm (összes spórolt pénz + kölcsön ). Így

havi szaldós elszámolás esetén kb. pont ugyanannyit fogok fizetni, csak kidobtam az összes spórolt pénzem és adósságba is vertem magam.

2023. szeptember 02. (szombat), 16:44