9 napja már eszméletlenül feküdt Moldova György..a felesége megrázó szavakat mondott el ezekről a napokról
Hirdetés
Hirdetés
Igaza lett Moldova Györgynek. Nászút helyett gyászút várt rá. Mintha megérezte volna, hogy a sors már csak egy tavasszal ajándékozza meg őt. /A 88 esztendős, népszerű, megannyi díjjal elismert író szervezete szombaton 11 óra 30 perckor adta fel a küzdelmet\./
Hirdetés
A teremtő drámai véget szánt Moldovának, aki mellett ott volt az a Palotás Katalin, akivel néhány hónapja kötötte össze hivatalosan is az életét. A kapcsolatuk évtizedekre nyúló - afféle munkakapcsolat volt az, amelyből házasság lett.
Hirdetés
Palotás Katalin szerkesztőként segítette Moldova György életét és munkásságát, hogy aztán szó szerint az utolsó pillanatig fogja a kezét...
- Most viszik el Gyurit, még itt vannak a halottszállítók, és én végignézem ennek a csodálatos embernek az utolsó előtti útját. Nem fogom föl, hogy nincs többé, jóllehet a számára már megváltás volt a halál. Kilenc napja már eszméletlenül feküdt itthon. Ültem az ágyánál, a szeme nyitva volt, és beszéltem hozzá - kezdte a drámai napok krónikáját a Blikknek Palotás Katalin.
Hirdetés
- Tudtam, hogy bármikor bekövetkezhet a vég, mert egy orvos barátunk itt volt, megvizsgálta s azt mondta: menthetetlen. Alighanem egy enyhe sztrókot kaphatott, mert mielőtt elvesztette az eszméletét, már furcsa dolgokat mondott. Rémülten, aggódva figyeltem, hogy aztán egyszer csak azt mondja nekem:
Csodálatos volt az a néhány veled töltött hónap, csodálatos volt az életem utolsó, legeslegutolsó része.
Hirdetés
..
- Egészen megdöbbentő, hogy ezek voltak az utolsó szavai hozzám. Aztán már soha többet nem szólalt meg. Nem engedtem, hogy kórházba vigyék. Egyrészt a magyar egészségügyben uralkodó borzalmas viszonyok miatt, másrészt pedig már értelme sem volt. Itt éltünk, így, együtt, kilenc napig, lét és nemlét között és én mindig odaültem mellé, és nyugtattam őt, beszéltem hozzá. Aztán szombaton délelőtt, pontban fél tizenkettőkor meghalt és a fájdalom mellett szinte megkönnyebbültem, mert az utolsó két napban már szenvedett, nagyon nagyon szenvedett ez a drága ember.
Hirdetés
És most kivitték a koporsóját és én ettől a pillanattól kezdve megpróbálok nélküle, de mégis vele élni tovább...
2022. június 05. (vasárnap), 12:07
Segítsd a munkánkat egy Facebook megosztással! Megosztáshoz kattints az alábbi gombra:
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
