A hős magyar buszsofőr megállt az ut szélén álló házaspárhoz. A férj épp szívinfarktust kapott

A hős fiatal buszsofőr életet mentett Félegyháza külterületén

Megszegve a munkahelyi szabályzatot állt meg és vette fel az út szélén integető házaspárt Nagymihály Balázs buszsofőr, aki megmentette Cseh István életét. /A 64 éves férfi szívelégtelenség miatt lett rosszul, épp a buszhoz igyekeztek feleségével, de nem értek oda a megállóhoz, csak messziről integettek a sofőrnek\./

Ha Balázs továbbhajt és otthagyja a tanyavilág kellős közepén a házaspárt, István nem kapott volna időben szakszerű segítséget.Cseh Judit kereste fel szerkesztőségünket azzal, hogy elmesélje édesapja történetét, és hogy a nyilvánosság előtt is köszönetet mondjon Nagymihály Balázsnak, amiért segített a szülein.

Édesanyja, akit nagyon megviselt az eset, a következőképpen emlékszik a történtekre. – A cukorbeteg-gondozóba indultunk a férjemmel november 9-én, a 13 óra 6 perces busszal szerettünk volna Félegyházára menni. (István és Marika Félegyháza és Gátér között egy tanyán élnek, nincs autójuk, ezért mindenhová busszal járnak.)

Mondta a férjének, hogy induljon el hamarabb, mert az érszűkületei miatt úgyis lassabban halad. Ő még pakolta neki az uzsonnát és vizet, soha nem lehet tudni, hogy mikor kell. Amikor Mária elindult, már gondolta, hogy baj van, olyan furcsán ment a férje.

– Mikor odaértem láttam, hogy fullad, de nem engedte, hogy mentőt hívjak.

Nagy nehezen kijutottunk az útra, vagy hússzor megálltunk a közel 500 méteres szakaszon. Még nem értünk oda a buszmegállóhoz, de láttam, hogy jön a busz. Tudtam, hogy nem fogjuk elérni, ezért integettem, hogy álljon meg. Igazából nem bíztam benne, hogy megáll, hiszen nagyon sok rossz tapasztalatunk van már. Szerencsére felvett bennünket a sofőr, aki azt hitte, azért fulladt ki annyira a férjem, mert futottunk a buszhoz – tette hozzá Mária.

A férfi egyre rosszabbul lett, Mária látta, hogy nagyon nagy a baj, de már olyan ideges volt, hogy telefonálni sem tudott, ezért a sofőrtől kért segítséget, aki azonnal hívta a mentőket, megbeszélte velük, hogy néhány perc múlva a buszpályaudvaron lesznek és ott találkoznak.

A pályaudvaron a sofőr fogadta a mentőket és leszállította az utasokat. A mentők több mint fél óráig küzdöttek, amíg sikerült stabilizálni István állapotát, majd a kecskeméti kórházba szállították. Egy hét után engedték haza.

– Isteni szerencsénk, hogy megállt a buszsofőr, neki köszönhetjük, hogy most itt vagyunk. Annyira pánikba estem, hogy ha otthagy bennünket, nem is tudom, mit csináltam volna. Így a lehető leggyorsabban kaptunk segítséget. Mindig hálával gondolunk a sofőrre – mondta a könnyeivel küszködve Mária.

A sofőrt megdicsérték a munkahelyén

Nagymihály Balázs még csak egy éve dolgozik buszsofőrként. Mint mondta, eddigi pályafutása alatt nem történt még vele hasonló eset, és reméli nem is lesz több, mert nagyon ijesztő és megrázó volt.

– A szentesi-kiskunhalasi járatot csináltam éppen, miután elhagytam Gátért a Zöldmező Tsz buszmegálló következett. Mivel üres volt, továbbmentem. 300-400 méter után láttam, hogy egy néni és egy bácsi integet az úttest szélén. Mivel van bennem emberség, megálltam, habár biztonsági okok miatt az a szabály a cégnél, hogy nem kijelölt buszmegállóban tilos megállni.

Veszélyes, mert a mögöttem haladó forgalom nem számít arra, hogy megállok, ám, hiába jöttek a teherautók, személyautók, kiraktam a vészvillogót és megálltam. Nagyon hálás volt a házaspár. Miután elindultunk néhány perc múlva, jött hozzám a néni, kérte, hogy hívjak mentőt, mert a férje fuldoklik, lehet, hogy szívrohama van. Habár kötelező a sofőröknek elvégezni az elsősegély-tanfolyamot, azt gondoltam, úgy kaphat leggyorsabban szakszerű segítséget a bácsi, ha hívom a mentőket, így odarendelem őket a félegyházi buszpályaudvarra, amitől csak néhány percre voltunk. Olyan szerencsésen alakult a dolog, hogy a mentőkkel szinte egyszerre érkeztünk. Egyből leszállítottam az utasokat és átadtam buszt a mentőknek.

Lent várakoztak és izgultak az utasok a betegért, félórás késéssel indulhatott tovább a busz. A buszsofőr azt mondja, csak azt tette, amit a szíve diktált. Azt is elmondta, megszegte ugyan a szabályt, de szerencsére nem büntették meg, sőt a munkáltatója meg is dicsérte.

Balázs egyébként a munkája mellett a Szegedi Tudományegyetemre jár anglisztika szakra. Eredetileg az volt a terve, hogy angoltanár lesz, ám időközben jött a buszvezetési lehetőség, amit azért sem szeretett volna kihagyni, mert kiskorában az volt az álma, hogy felnőttként buszsofőr lesz. Balázsnak annyira megtetszett ez a munka, hogy az is előfordulhat, hogy innen megy nyugdíjba. Persze az egyetemet azért befejezi. (baon)

2019. február 06. (szerda), 21:34