Pert indítunk, hogy megtudjuk, történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések az idei választások előtt.
– közölte honlapján a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).
/A TASZ és a Political Capital a lakcímnyilvántartásért felelős Belügyminisztériumtól már április 5\-én kérte, hogy adjon számot az elmúlt két évben létesített lakcímek számáról településenként\./
Hirdetés
Ezekből a közérdekű adatokból lehetne következtetni arra, hogy vajon történtek-e visszaélésszerű lakcímbejelentések, amelyek befolyásolhatták a 2018-as általános országgyűlési választást is.
Hirdetés
A Belügyminisztérium megtagadta a válaszadást, ezért peres úton kívánjuk elérni a közérdekű adatok kiadását.
Ahogy a TASZ is írja, a választás előtt több helyen arról számoltak be, hogy egyes településeken a demográfiai változásokkal megmagyarázhatatlan tempóban bővült a lakosság. Éppen olyan településeken merült fel a lakcímlétesítési csalások gyanúja, ahol a választókerületi szavazás eredményét befolyásolhatták a gyanús esetek.
Ahhoz, hogy megbizonyosodhassunk róla, rendszerszerű visszaélések történtek-e vagy sem, a PC-vel a Nemzeti Választási Irodához (NVI) és a Belügyminisztériumhoz fordultunk, hogy megtudjuk: az elmúlt két évben melyik választókerületben, illetve településen melyik hónapban, hányan létesítettek lakcímet.
Hirdetés
Az NVI azt a tájékoztatást adta, hogy a központi névjegyzék nem tárolja ezeket a korábbi állapotokra vonatkozó adatokat. Ezért kizárólag a Belügyminisztérium mint a lakcímnyilvántartásért felelős szerv rendelkezhet ezekkel.
A Belügyminisztérium nem is tagadta, hogy rendelkezésére állnak a kért adatok, a közérdekű adatigénylést azonban elutasította. A minisztérium egyrészt azzal az átlátszó indokkal próbált kibújni az adatok továbbítása alól, hogy a lakcímnyilvántartás személyes adatokat tartalmaz, azokat pedig nem adhatja ki.
Hirdetés
Ez nyilvánvalóan szándékos félreértése az adatigénylésnek, hiszen nem beazonosítható módon, hanem számszerűen összesítve kértük a lakcímlétesítésre vonatkozó adatokat. Másfelől a minisztérium azzal próbált érvelni, hogy az adatokat nem köteles közérdekű adatként kiadni, hanem csak jelentős összegért hajlandó kigyűjteni.London, 2016. október 2. Szavazóurna a londoni külképviseleti szavazókörben, a magyar nagykövetségen a kvótareferendum napján, 2016.
Hirdetés
október 2-án. A népszavazást a nem magyar állampolgárok Magyarországra történõ kötelezõ betelepítésével kapcsolatban írták ki. A nagy-britanniai külképviseleten 1327 magyarországi állandó lakcímmel rendelkezõ szavazó vetette fel magát a szavazólistára, a 105 külképviselet közül a legtöbben. MTI Fotó: Deme DánielJobbik: Szabolcsot ellepték az ukrán Fidesz-szavazókMaffiarendszert emleget a Jobbik, a párt szerint szervezett a honosított ukránok fiktív betelepítése.
Hirdetés
A kért adatok azonban közérdekű adatok, amelyek korlátozás nélkül megismerhetők és nyilvánosságra hozhatók.
Mivel az adatok kiadását a Belügyminisztérium jogellenesen tagadta meg, pert indítottak értük, hogy „a magyar választópolgárok végre megtudhassák, a lakcím-létesítéses választási csalások szerepet játszottak-e az idei országgyűlési választások eredményének alakulásában”.
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
