A Tisza képviselői felvették mandátumaikat, és máris dőlni kezdtek a dominók
A Tisza képviselői felvették mandátumaikat, és máris dőlni kezdtek a dominók
/Hétfőn új szakaszba lépett a kormányváltás folyamata\: a Tisza Párt listáról bejutott képviselői felvették mandátumaikat, miközben egymás után érkeznek a személyi, pénzügyi és intézményi bejelentések\./
Balásy Gyula felajánlása lett a nap politikai földrengése
A nap egyik legnagyobb visszhangot kiváltó híre Balásy Gyulához kötődött. A kormányzati kommunikációs megbízásokból ismert üzletember közjegyzői okiratban ajánlotta fel médiavállalatait és magánvagyonának jelentős részét a magyar államnak.
A Telex szerint Balásy a Kontrollnak adott interjúban hozta nyilvánosságra, hogy közokiratban lemond több kulcscégéről, emellett három magántőkealapban lévő, több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is felajánlotta az államnak. A 444 felidézte, hogy Balásy cégei 2018 óta sorra nyerték a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda kommunikációs tendereit, ezért a mostani lépés sokak szemében a NER gazdasági hátországának megingását jelzi.
Tanács Zoltán digitális államot ígér
Közben Tanács Zoltán, a Tisza-kormány tudományos és technológiai miniszterjelöltje is részletesebb képet adott arról, milyen irányba alakítanák át az állami informatikát. A Portfolio élő összefoglalója szerint Tanács arról írt, hogy a kormányzati digitális rendszerekben előnytelen szerződések, túlárazott beszerzések, szállítói kiszolgáltatottság, ismeretlen forráskódok és gyenge minőségű, mégis drága rendszerek jellemezték a leköszönő időszakot.
Külön példaként az elektronikus ingatlan-nyilvántartást emelte ki, amely szerinte tízmilliárdos fejlesztés után sem működik megfelelően.
Vita robbant a költségvetési hiányról és Budapest pénzéről
A kormányváltás előtti napok egyik legélesebb konfliktusa a költségvetési hiány körül alakult ki.
Gulyás Gergely ezt határozottan cáfolta. A leköszönő Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormány kizárólag a választás előtt meghozott és a költségvetésben szereplő döntések kifizetését tette lehetővé, a választások másnapján pedig megtiltotta az új kötelezettségek vállalását.
Erasmus, Brüsszel és az új rendszer első nagy próbái
Orbán Anita, a leendő miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter arról posztolt, hogy helyreállítanák a magyar diákok hozzáférését az Erasmus-programhoz. A Portfolio összefoglalója szerint Tarr Zoltán, a Tisza alelnöke is megszólalt az ügyben, miután az Európai Parlament április végén megszavazta az Erasmus+ következő költségvetési időszakának megerősítését.
Ez azért fontos, mert Magyar Péter korábban az akadémiai szabadság visszaállítását az uniós források hazahozatalának egyik kulcskérdéseként emlegette. Az Erasmus-ügy rendezése akár az alapítványi egyetemi modell felülvizsgálatával is összefügghet, hiszen éppen ez a konstrukció vezetett korábban a magyar egyetemek egy részének uniós programokból való kizárásához.
A Tisza képviselőinek mandátumfelvétele tehát nem pusztán technikai parlamenti mozzanat volt. Balásy Gyula cégfelajánlása, a digitális állam újraszervezésének terve, az Erasmus visszaállításának ígérete, a fővárosi finanszírozási vita és a költségvetési hiány körüli összecsapás mind ugyanabba az irányba mutat: az új kormány még meg sem alakult, de már most elkezdődött a régi rendszer gazdasági és intézményi újrarendezése.
2026. május 05. (kedd), 13:52
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
