A Dallas Apriljeként ismertük meg, a texasi kopó feleségekeként bűvölt el minket - így fest a 66 éves Sheree J. Wilson

A Dallas Apriljeként ismertük meg, a texasi kopó feleségekeként bűvölt el minket - így fest a 66 éves Sheree J. Wilson

A Dallas Apriljeként ismertük meg, a texasi kopó feleségekeként bűvölt el minket - így fest a 66 éves Sheree J....

Sarka Kata hatalmas pofont adott Hajdú Péternek-ilyenre még nem volt példa

Sarka Kata hatalmas pofont adott Hajdú Péternek-ilyenre még nem volt példa

Sarka Kata hatalmas pofont adott Hajdú Péternek-ilyenre még nem volt példa Sarka Kata vallomása: " amit a volt férjem...

Bényi Ildikóra emlékezett az Önök kérték: megható adással búcsúztak tőle

Bényi Ildikóra emlékezett az Önök kérték: megható adással búcsúztak tőle

Megható adással búcsúzott az Önök kérték Bényi IldikótólBényi Ildikó neve egyet jelentett a televíziózás eleganciájával...

Tompos Kátya ma ünnepelte volna a 42. születésnapját. ?

Tompos Kátya ma ünnepelte volna a 42. születésnapját. ?

Szívszorító vallomás: Tompos Kátya gyermekáldásra vágyott, mégsem született kisbabájaTompos Kátya neve összefonódott a...

A CSALÁDOM OTTHAGYTA A 85 ÉVES NAGYMAMÁMAT AZ ÉTTEREMBEN, HOGY MEGLÓGJANAK A SZÁMLA ELŐL... DE AMIT EZÉRT KAPTAK, MAI NAPIG NEM TUDTÁK FELDOLGOZNI A nagymamám a 85. születésnapjára egy egyszerű vacsorát szeretett volna. Pontosan ezt terveztem – amíg a család közbe nem avatkozott. Hirtelen egy fényűző esemény lett belőle a város legelőkelőbb steakhouse-ában. A vacsoránál mindent beleadtak. Az unokatestvérem, Katie pózolt a képekhez, a bátyja, Mark végigkóstolta az összes drága italt, és Linda nagynéni fennhangon ajánlotta, hogy „csak a prémium opciók jöhetnek szóba.” Aztán megérkezett a számla. Linda nagynéni elhűlve felsóhajtott: „Ó, hát ez szép kis összeg…” „Minden megtakarításomat koncertjegyekre költöttem. Az élőzene fontos a mentális egészségemnek” – sóhajtott Katie. „A kutyám állatorvosi számlái őrületesek” – tette hozzá Mark. „Úgy gondoltuk, ezt most te állod” – vigyorgott rám Joe nagybátyám. „A bankban dolgozol, nincsenek gyerekeid, egyedül élsz. Mégis mire költenéd a pénzed?” És jött a bűntudatkeltés is: „Ez a Nagyiért van. Ki tudja, hány ilyen alkalom lesz még…” Ó, micsoda terv. Elmosolyodtam. „Hadd intézzek el valamit, és aztán visszatérünk erre” – mondtam, majd kisétáltam. Amikor visszajöttem, az asztal üres volt – kivéve a Nagymamát, aki a táskáját szorongatta, és rémülten nézett rám. „Hova tűnt mindenki? Azt mondták, mindjárt visszajönnek. Minden rendben van? Ki van fizetve minden? Ha kell, be tudok segíteni, drágám… Nincs sok nálam, de félretettem egy keveset…” Megöleltem. „Ne aggódj, Nagyi. Minden rendben van.” Befejeztük a vacsorát, miközben a személyzet elintézte a többit. Másnap reggel? A telefonom folyamatosan csörgött, nem véletlenül, ugyanis olyat tettem, amit egy életre megemlegetnek a többiek! (A teljes történet az első kommentben)?

A CSALÁDOM OTTHAGYTA A 85 ÉVES NAGYMAMÁMAT AZ ÉTTEREMBEN, HOGY MEGLÓGJANAK A SZÁMLA ELŐL... DE AMIT EZÉRT KAPTAK, MAI NAPIG NEM TUDTÁK FELDOLGOZNI A nagymamám a 85. születésnapjára egy egyszerű vacsorát szeretett volna. Pontosan ezt terveztem – amíg a család közbe nem avatkozott. Hirtelen egy fényűző esemény lett belőle a város legelőkelőbb steakhouse-ában. A vacsoránál mindent beleadtak. Az unokatestvérem, Katie pózolt a képekhez, a bátyja, Mark végigkóstolta az összes drága italt, és Linda nagynéni fennhangon ajánlotta, hogy „csak a prémium opciók jöhetnek szóba.” Aztán megérkezett a számla. Linda nagynéni elhűlve felsóhajtott: „Ó, hát ez szép kis összeg…” „Minden megtakarításomat koncertjegyekre költöttem. Az élőzene fontos a mentális egészségemnek” – sóhajtott Katie. „A kutyám állatorvosi számlái őrületesek” – tette hozzá Mark. „Úgy gondoltuk, ezt most te állod” – vigyorgott rám Joe nagybátyám. „A bankban dolgozol, nincsenek gyerekeid, egyedül élsz. Mégis mire költenéd a pénzed?” És jött a bűntudatkeltés is: „Ez a Nagyiért van. Ki tudja, hány ilyen alkalom lesz még…” Ó, micsoda terv. Elmosolyodtam. „Hadd intézzek el valamit, és aztán visszatérünk erre” – mondtam, majd kisétáltam. Amikor visszajöttem, az asztal üres volt – kivéve a Nagymamát, aki a táskáját szorongatta, és rémülten nézett rám. „Hova tűnt mindenki? Azt mondták, mindjárt visszajönnek. Minden rendben van? Ki van fizetve minden? Ha kell, be tudok segíteni, drágám… Nincs sok nálam, de félretettem egy keveset…” Megöleltem. „Ne aggódj, Nagyi. Minden rendben van.” Befejeztük a vacsorát, miközben a személyzet elintézte a többit. Másnap reggel? A telefonom folyamatosan csörgött, nem véletlenül, ugyanis olyat tettem, amit egy életre megemlegetnek a többiek! (A teljes történet az első kommentben)?

A családom egy étteremben hagyta a nagymamámat, hogy elkerüljék a számlát. Kár, hogy rossz unokával akadtak össze  A...