Autósok figyelem! Van, amit még az új traffipaxok sem rögzíthetnek – egyelőre!
A rendőrök még nem mérik a gépkocsik átlagsebességét az új traffipaxokkal, mert jogi aggályok vetődtek fel. /Dolgoznak azonban rajta, hogy így is ellenőrizhessék a sofőröket\./
Tévhit, hogy a Véda közúti intelligens kamerarendszer az átlagsebességet is figyeli – mondta a 180 percben Óberling József, az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) közlekedésrendészeti főosztályának vezetője. A rendőrezredes szerint technikailag a rendszer alkalmas lenne az átlagsebesség mérésére, amivel szemben azonban jogi aggályaik vannak. A rendőrségénél nem látják megalapozottnak, hogy rögzítsék egy jármű mikor, hol közlekedett, majd egy másik időpontban és helyszínen újra ellenőrizzék, miközben tárolják az adatait.
Ausztriában is abbahagyták
A probléma az, hogy csak a második alkalommal elvégzett mérés után dönthetnék el, a jármű vezetője követett-e el szabálytalanságot, vagyis túl gyorsan jutott-e egyik pontból a másikba. Előtte azonban tíz-húsz percig is tárolniuk kellene kapura szerelt eszközökkel először felvett adatokat, anélkül, hogy erre jogszabályi felhatalmazásuk lenne – mondta az ezredes. Óberling József azzal finomította az érvelést, hogy legalábbis a rendőrségnél nincsenek teljesen meggyőződve, hogy egy ilyen gyakorlat jogilag tiszta lenne.
A budapesti Nagykőrösi úton telepített Véda közúti intelligens kamerának nevezett új fix traffipaxok 2016.
április 4-én. Az új kamerák, amelyek április 5. óta működnek, a sebességmérés mellett – a többi között – forgalomszámlálásra és többféle szabályszegés felismerésére, dokumentálására is alkalmasak. A rendszer 160 mobil sebességmérőt, valamint az ország egész területén 365 fixtelepítésű komplex közlekedésellenőrző pontot (KKEP) foglal magában, 134 útszakaszon.
Hozzátette, Ausztriában is küszködtek ezzel a problémával, elkezdték az átlagsebesség-mérést, majd abba is hagyták. A jogszabályokból ugyanis ők sem tudták levezetni, hogy kezelhetik addig valakinek az adatait, amíg nem bizonyosodott be róla egyértelműen, hogy jogszabálysértést követett el.
Azért dolgoznak rajta
Az ezredes szerint stabil jogszabályi háttér esetén természetesen lenne lehetőség az átlagsebesség mérésére, ami több helyen hasznosabb lenne, mint a pillanatnyi sebesség mérése. A közlekedést is biztonságosabbá teszi, ha az autós tart egy sebességhatáron belüli tempót, minthogy pontonként gyorsít, fékez.
Óberling József hangsúlyozta, jelenleg tehát próbálják levezetni az átlagsebesség-mérést a jogszabályokból, de még tovább kell dolgozniuk az ügyön, mert az még nem „kristálytiszta”.
Nincs is sok gyorshajtó
Az ezredes szerint a magyarok nem számítanak notórius gyorshajtóknak, a Véda szolgáltatta adatok azt mutatják, hogy messze nincs annyi gyorshajtó, mint azt a napi közlekedési tapasztalatok alapján esetleg gondolnánk.
A szabálykövető sofőrök ugyanis fel sem tűnnek, de ha jön egy „őrült” azt „többszörösen érzékeljük”, és úgy látjuk, ilyenekkel van tele az út. Az egyik hely, ahová a rendőrök el fognak látogatni a gyorshajtók miatt a 71-es út. Itt a rendőrök azt tapasztalták, hogy vannak olyan autók, amelyek reggel és este, oda-vissza rendszeresen túllépik a sebességhatárt egy bizonyos ellenőrző kapu alatt. Ezeket az autókat meg fogják állítani, és személyesen beszélgetnek majd el a sofőrrel. A főosztályvezető szerint a gyorshajtók az első néhány eset után nem nyomják majd annyira a gázpedált, mert heti szinten nem lenne könnyű fizetni a bírságokat.
A külföldiek jobban fizetnek
Óberling József a Kossuth Rádió műsorában arról is beszélt, hogy a megbírságolt autósok közül a külföldiek fizetési hajlandósága, főleg a nyugat-európaiaké, sokkal nagyobb, mint a magyaroké, kevésbé vitatják a jogsértés tényét.
Ennek oka valószínű az, hogy sok külföldi rendszeresen halad keresztül az országon, és nem akarja, hogy egy meg nem fizetett büntetés miatt a későbbiekben Magyarországon, jövet-menet kellemetlenségük legyen. Hatékonyan azonban csak azokat a külföldieket lehet megállítás nélkül is bírságolni, akik uniós polgárok, és járművük adatihoz hozzá lehet férni a 2014 óta Magyarországon is működtetett EUCARIS nyilvántartási rendszeren keresztül.
Az EU-n kívüli országok polgáraival szemben marad a helyszínen kiszabott és beszedett bírság, más jogi lehetőség nem nagyon van – mondta a rendőrezredes.
Nem mondható szigorúnak
A magyarországi közúti forgalmat egyszerre 525 kamera tudja ellenőrizni, a figyelő „szemeket” szinte lehetetlen elkerülni. Ez talán barátságtalannak tűnik, ám a rendszer egyáltalán nem szigorú, ezt mutatja az is, hogy a kamerák látható helyen vannak, a rendőrök a mobil eszközökkel sem mérhetnek lesből, a rejtett kamerákat pedig már leszerelték. Az általában alkalmazott objektív felelősség elve alapján, ráadásul, tényleg nagyon gyorsan kell hajtani ahhoz, hogy büntessenek – 100 kilométer per óra alatti sebességhatároknál plusz 19-cel, a 100 fölötti tartományban 25-tel gyorsabban. A sebességhatár ennél kisebb, 4-5 kilométer per órás túllépésnek is vannak retorziói, amennyiben a rendőrök megállítják az autóst, ez azonban ritkán fordul elő.
Az április óta működő Véda bekapcsolása utáni első negyedévben az előző esztendő azonos időszakához képest több mint 20 százalékkal csökkent a közúti balesetek miatti halálesetek száma, és csaknem 10 százalékkal kevesebb volt a súlyos sérülés.
