Elkezdődött a harmadik világháború
Kakuk György riportja Bese Hozattal, a KCK (Kurdisztáni Közösségek Csoportja) társelnökével, aki szerint a harmadik világháború már elkezdődött.
/Mikor megérkezett Bese Hozat\./
– Hogy visszatérhetünk-e a tárgyalóasztalhoz a török kormánnyal? A törökországi politikai helyzet nem szétválasztható az egész térség helyzetétől. Mi úgy látjuk, hogy a Közel-Kelet már a harmadik világháború hadszíntere. És, ahogy most a dolgok kinéznek, ez a nem tűnik egy rövid konfliktusnak. Szerintem eltart még legalább tíz évig, magyarázza a KCK társelnöke.
Tehát önök sem látnak esélyt arra, hogy ez a teljes „szétesés” valahogy megálljon?
A Közel-Keleten a status quo esett szét. És ahhoz, hogy valami új jöjjön létre, a teljes politikai rendszert kell újratervezni. A konfliktus pedig akkor szűnik meg, ha elkészül egy teljesen új politikai térkép. És ebben az új rendszerben a kurdoknak meghatározó szerepük lesz.
Hozat szerint a jelenlegi konfliktus oka, hogy a régi status quo még nem tűnt el teljesen és a ellenáll a tömegek nyomásának. De hát ez nem tarthat örökké. A kurodnak pedig az új demokratikus rendszer megteremtésében lesz kulcsszerepük, véleménye szerint.
A kurdok a szabadságért, egy demokratikus rendszerért harcolnak, de nem csak saját magukért teszik ezt, hanem mindenkiért, aki itt él. Erről szól a demokratikus föderalizmus, ami véleményünk szerint a nemzetállam alternatívája.
Ezek szerint nem igaz, hogy Törökországban és Szíriában az elszakadásra törekednének?
Szerintünk a nemzetállami gondolat maga a szeparatizmus. Mi egyesíteni szeretnénk a népeket, és nem elválasztani. Egyesíteni úgy, hogy egyenlő jogokkal élhessenek békében.
De hát Törökország léte a nemzetállami gondolatra épül.
Így van. És mindaz amit ma az AKP (a török kormányzópárt) és Erdogan képvisel, az emberek szétválasztására épül. Emellett, ami történik az kulturális és fizikai genocídium a kurd nép ellen. A jelenleg zajló katonai akcióknak, amelyek Dél-Kelet Törökország kurd városaiban történnek egyetlen és világos célja, hogy ezeknek a városoknak a kurd lakosságát elűzzék.
Úgy látjuk, hogy itt egy ördögi terv végrehajtása folyik. Az elnéptelenedett kurd városokba a Szíriából elmenekülteket akarják betelepíteni. Ennek egyetlen célja, hogy megbontsák ezeknek területeknek az etnikai egyensúlyát. De nem csak a kurdokról van szó, a hanem ezeken a területeken élő alevitákról is. Ők is célpontjai ennek a tervnek.
Hogyan látják az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás következményeit?
Az Európai Unió hozzáállása ehhez a dologhoz teljesen egyoldalú. Saját gazdasági, politikai érdekeit nézi. Ez egy jéghideg pragmatikus álláspont, amely nem teszi megfontolás tárgyává a kurdok elleni genocídium ügyét. Ez mint szempont fel sem merül.
Amikor ezt a megállapodást megkötötték, Európában minden politikai döntéshozó pontosan tudta mi történik a kurdokkal Törökországban, mégis megkötötték a megállapodást. Európán mindenki tudta, hogy ezzel a megállapodással, amelyet a menekült-válság miatt kötöttek, Erdogan túszul ejti Európát, mégis megkötötték azt. Pedig Európának jobb lenne ezen a hozzáállásán változtatnia, ha nem kurdok miatt, hát a saját maga jól felfogott érdekei miatt.
A Hozat által említett törökországi kurd városok elleni hadműveletek már 2015. nyara óta tartanak. Elsősorban a szíriai és iraki határhoz közeli nagyobb városok ellen folynak a török hadsereg terrorizmus elleni akciói. Ennek következtében ezek a városok valóban úgy néznek ki mintha egy komoly háború söpört volna végig rajtuk.
A belvárosok lakóházai romokban, emberek sehol. Sirnaknak, ennek a hatvanháromezer lakosú dél-kelet törökországi városnak a polgármestere a hadműveletek befejeztével háromezerre becsülte a városban maradtak számát. A többiek a belső menekültek egyre népesebb táborát gyarapítják.
De a kurd nagyvárosok sorában ott van Cizre, Nüsaybin, Silopi, Bingöl. Dyarbakirnak, a legnagyobb kurd városnak a történelmi városrésze, a Sur hónapokig blokád alatt állt.
Az kérdés most, a bukott puccskísérlet és a török állapparátus és társadalom egészén végigsöprő tisztogatás közben, hogy a porig alázott és lefejezett hadsereggel Erdogan elnök képes lesz-e folytatni azt a belső háborút, amelyet 2015. nyarán indított azzal a politikai nyilatkozattal, hogy beszáll az Iszlám Állam elleni háborúba, majd felrúgva a 2013-ban életbe lépett tűzszünetet, a légierő bombázóit a PKK ellen vezényeltette.
(A KCK társelnökével készült interjú még a július 16-i puccskísérlet előtt készült.)
Forrás: atlatszo.hu
Forrás: meteon.org
2016. augusztus 05. (péntek), 12:07
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
