Az interjú, amely nem eloltotta, hanem fellobbantotta az NKA-botrányt

Hankó Balázs ATV-s szereplése fordulóponttá vált a Nemzeti Kulturális Alap körüli ügyben. A Rónai Egonnal készült interjú nem csillapította a közfelháborodást: inkább új keretet adott neki. /A 17 milliárdos kulturális pénzosztásból így nem pusztán támogatási vita lett, hanem átláthatósági, erkölcsi és politikai bizalmi válság\./

Amikor Hankó Balázs leköszönő kulturális és innovációs miniszter beült az ATV Egyenes Beszéd stúdiójába, már napok óta dagadt a botrány a Nemzeti Kulturális Alap körül. A nyilvánosságra került támogatási listák alapján milliárdos nagyságrendű kulturális pénzek jutottak ismert előadókhoz, kevéssé ismert cégekhez, frissen létrehozott vállalkozásokhoz és politikailag érzékenynek tartott programokhoz. A tét nem volt kicsi: a Független Előadó-művészeti Szövetség közlése szerint a Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma 17,6 milliárd forintról döntött 1088 esetben, miközben szerintük mindössze két esetben volt azonosítható meghívásos pályázati eljárás. A FESZ ezért feljelentést is tett.

Az ATV-interjú ezért nem egyszerű politikusi magyarázkodásnak indult. Sokkal inkább annak a pillanatnak, amikor a nyilvánosság először szembesíthette élő műsorban a felelős minisztert azzal: hogyan történhetett meg, hogy a magyar kulturális élet egyik legfontosabb közpénzelosztó intézménye körül ilyen mértékű bizalmi vákuum keletkezett.

Rónai Egon nem általánosságokban kérdezett. Konkrét ügyeket hozott: több százmilliós támogatásokat, a független kulturális szcéna alulfinanszírozottságát, a Patr-Event Magyarország Kft. 450 milliós támogatását, valamint azt az ellentmondást, hogy miközben a kormány szerint minden szabályosan történt, az ügyben érintett szakmai szereplők és bizottsági tagok egy része is értetlenül állt a nyilvánosságra került lista előtt. A 444 beszámolója szerint Hankó az interjúban azt mondta, jogszerű volt a pénzek elosztása, és a pályamunkákat majd akkor kell megítélni, amikor létrejönnek; a kulturális döntéseket pedig ízlésbeli kérdésként is keretezte.

Ez a válasz lett az interjú egyik legnagyobb visszhangot kiváltó mondata. Mert a kritikusok szerint itt nem arról van szó, hogy kinek tetszik Pataky Attila, Tóth Gabi, Dopeman, Kis Grófo, Mága Zoltán koncertsorozata vagy bármely más támogatott produkció.

A kérdés ennél sokkal egyszerűbb és sokkal keményebb: közpénzről van szó, ezért nemcsak az számít, mi készül belőle, hanem az is, ki kapja, milyen eljárásban, milyen indoklással, milyen szakmai kontroll mellett.

Hankó Balázs védekezésének központi eleme az volt, hogy a döntések jogszerűek voltak, és a támogatásokat kulturális, közösségépítő célok indokolták. A Telex szerint a miniszter arról beszélt: nem azt kell nézni, ki kapta a pénzt, hanem azt, milyen kulturális tartalom valósul meg belőle. Ez a mondat azonban sokaknál épp az ellenkező hatást érte el, mint amit a miniszter vélhetően szeretett volna. Nem megnyugtatta a közönséget, hanem megerősítette azt az érzést, hogy a hatalom a közpénz felhasználásának alapvető kérdéseit próbálja esztétikai vitává szelídíteni.

Az interjú ereje éppen abban állt, hogy Rónai Egon nem engedte ezt a keretezést végigvinni.

A beszélgetés dinamikája nyilvánvalóvá tette: Hankó jogszerűségről, ízlésről és majdani beszámolókról beszél, miközben a kérdések a döntési mechanizmus átláthatóságára, a kedvezményezettek körére és a felelősségre vonatkoznak. Az ATV saját felvezetése is úgy fogalmazott, hogy Rónai „megizzasztotta” a minisztert a botrányos NKA-kifizetések ügyében.

A műsor hatása gyorsan mérhetővé vált a közéleti reakciókban. Majka például nyíltan reagált az ügyre, és azt állította: a kisebb, pármilliós támogatásokat kapó ismert előadók arcát szerinte arra használták, hogy a háttérben mások, köztük frissen alapított vagy kevéssé ismert cégek, jóval nagyobb összegekhez jussanak. Molnár Áron szintén az interjú után élesítette tovább a kritikát, lemondást és jogi felelősségre vonást emlegetve.

A botrány másik súlyos rétege, hogy nemcsak kívülről érkeztek kritikák.

A Telex beszámolója szerint több NKA-bizottsági tag is azt állította: nem azt a teljes, vitatott támogatási anyagot hagyták jóvá, amely később nyilvánosságra került, hanem egy jóval szűkebb beszámolót, amely főként a Jókai- és Márai-programokról szólt. Ez azért különösen fontos, mert ha a döntéshozatali láncon belül is bizonytalanság van abban, ki mit látott és mit hagyott jóvá, akkor az ügy már nem egyszerű kommunikációs probléma, hanem intézményi válság.

Ezt erősíti, hogy sorra jelentek meg hírek lemondásokról is. A 24.hu és a Papageno beszámolói szerint Vidnyánszky Attila is lemondott NKA-bizottsági tagságáról, előtte pedig több más szereplő, köztük Bús Balázs, Baán László és Both Miklós távozása is napirendre került. Egy kulturális pénzosztási ügy akkor válik igazán robbanásveszélyessé, amikor nemcsak az ellenzéki nyilvánosság, hanem a rendszerhez közelebb álló vagy intézményes szereplők is elkezdenek távolságot tartani tőle.

Az ATV-interjú tehát nem önmagában teremtette meg a botrányt. A botrány már előtte is létezett: ott voltak a listák, az összegek, a feljelentés, a sajtóban megjelent nevek, a vitatott támogatási célok. De az interjú adott neki arcot, ritmust és drámai szerkezetet. A néző nem egy Excel-táblát látott, hanem egy minisztert, aki élő adásban próbálja megmagyarázni, miért természetes, hogy milliárdok sorsáról ilyen módon születhettek döntések.

És itt van az ügy politikai lényege. A közfelháborodás nem pusztán abból fakad, hogy ismert előadók — Pataky Attila, Tóth Gabi, Dopeman, Kis Grófo, Muri Enikő vagy mások — pénzt kaptak. A mélyebb indulat abból jön, hogy sokak szemében a kultúra támogatása elvesztette közszolgálati jellegét, és politikai lojalitás, kapcsolati háló, kampánykörnyezet, valamint intézményi átláthatatlanság gyanúja tapadt hozzá.

A kormányzati oldal narratívája szerint kulturális programokról, közösségépítésről és jogszerű döntésekről van szó. A kritikusok szerint viszont az NKA ebben az ügyben nem a független, szakmai kultúratámogatás intézményének látszik, hanem olyan pénzelosztó gépezetnek, amelyben a közpénz útja utólag is nehezen követhető.

Az ATV-s Rónai-interjú hatása ezért lett ilyen erős: mert a miniszteri magyarázat nem zárta le a kérdéseket, hanem újakat nyitott. Miért nem volt világosabb a pályázati rendszer? Mit tudtak pontosan a bizottsági tagok? Ki viseli a politikai felelősséget? Miért kapott ekkora pénzeket néhány alig ismert szervezet? És miért kellene a közvéleménynek elfogadnia, hogy a közpénz elosztása utólagos beszámolókkal majd rendben lesz?

A válaszok egyelőre nem győzték meg a nyilvánosság jelentős részét. Reprezentatív közvélemény-kutatás nélkül nem lehet pontosan megmondani, mit gondol „az ország”. De a médiavisszhang, a művészek és közszereplők reakciói, valamint a bizottsági lemondások alapján annyi biztos: az interjú nem kommunikációs tűzoltásként működött, hanem gyorsítóként.

Hankó Balázs az ATV-ben megpróbálta normalizálni az NKA-pénzosztást. A műsor után azonban sokak számára épp az vált világossá, hogy ez az ügy már nem normalizálható egyszerű jogi formulákkal és ízlésvitára hivatkozó mondatokkal. A kultúra támogatása ugyanis nem magánízlés kérdése, ha közpénzből történik. Ott a bizalom a legfontosabb valuta. És ebben az ügyben éppen ez fogyott el a leggyorsabban.

2026. május 03. (vasárnap), 12:19