Brüsszel olyan hírt közölt a TISZA-ról és Magyar Péterről, amilyet magyar miniszterelnökről még soha!
Brüsszel olyat írt a TISZA és Magyar Péterről, amit magyar miniszterelnökről még soha!
Most adta ki Brüsszel a friss híreket Magyarországról, ez mindenkit letaglózott
Magyarország hirtelen az európai inflációs élmezőnybe került
/Hosszú évek után Magyarország már nem az európai inflációs lista szégyenpadján, hanem annak élmezőnyében szerepel\./
Az Európai Unió tagállamai között a nemzeti adatok alapján Magyarországé lehetett a harmadik legalacsonyabb infláció. Az Eurostat egységes módszertannal számított mutatójában pedig várhatóan a hetedik hely környékére kerülhetünk.
Ez még néhány hónappal ezelőtt is szinte elképzelhetetlennek tűnt. Magyarország 2023 elején, majd ismét 2025-ben is az uniós inflációs rangsor legrosszabbjai között szerepelt. Most viszont a pénzromlás üteme alacsonyabb, mint Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban, Bulgáriában vagy Romániában.
A Privátbankár Európai Inflációs Körképének összesítése szerint a júniusi 1,7 százalékos magyar inflációnál csak Svájcban és a vele gazdasági unióban működő Liechtensteinben, valamint Svédországban és Csehországban mértek kedvezőbb adatot. Ha csak az Európai Unió 27 tagállamát vizsgáljuk, akkor Magyarország a harmadik legalacsonyabb nemzeti inflációs értékkel rendelkezhetett.
A régiós különbség még látványosabb. Lengyelországban 2,5 százalékos, Szerbiában 2,7 százalékos, Albániában 3,2 százalékos, Szlovákiában 3,5 százalékos, Horvátországban 4,5 százalékos, Bulgáriában 5,4 százalékos, Romániában pedig 10,4 százalékos éves inflációt mértek. A közép- és kelet-európai térségben így csak Csehország teljesített jobban Magyarországnál.
Az Eurostat harmonizált fogyasztóiár-indexe valamivel rosszabb helyezést mutathat, mert az uniós statisztikai hivatal minden országban azonos módszertannal számol.
A Tisza győzelmére megnyugodtak a piacok
Az infláció gyors lassulását nem lehet egyetlen politikai eseményből levezetni. A pénzromlásra hatással vannak a nemzetközi energiaárak, az árfolyam, a kamatok, a fogyasztás, a bérek, a globális kereskedelem és a korábbi ársokkok kifutása is. Az viszont nehezen vitatható, hogy a Tisza választási győzelmének lehetőségére, majd a kormányváltásra a pénzpiacok kedvezően reagáltak.
A politikai bizonytalanság csökkenése, az Európai Unióval kötött megállapodások, valamint a korábban befagyasztott támogatások hazahozatala javíthatta a Magyarországgal kapcsolatos befektetői várakozásokat.
Túlzás lenne ugyanakkor azt állítani, hogy az 1,7 százalékos adat kizárólag Magyar Péter győzelmének vagy az uniós pénzeknek köszönhető. A júniusi európai infláció általánosan mérséklődött: 41 vizsgált országból harmincban alacsonyabb lett a pénzromlás üteme, mint májusban. Ilyen széles körű javulást több mint két éve nem mértek.
A kedvező adat önmagában még nem jelenti azt, hogy a korábbi évek drágulásának következményei eltűntek. Az árak már nagyon magas szintre emelkedtek, ezért az alacsonyabb infláció nem árcsökkenést, hanem a további drágulás ütemének lassulását jelenti. A boltokban tehát nem tértek vissza automatikusan a régi árak, a háztartások terhei pedig továbbra is jelentősek maradhatnak.
A friss számok mégis fontos fordulatot jeleznek. Magyarország hosszú idő után nem az európai rangsor végéről próbál felzárkózni, hanem a legalacsonyabb inflációt felmutató országok közé került.
Az árrésstop és a kamatcsökkentés lehet a következő nagy próba
Az örömbe egy komoly kérdőjel is vegyül. A Magyar-kormány egyelőre fenntartotta az Orbán-kormány által bevezetett árrésstopot, amely bizonyos termékeknél hatóságilag korlátozza a kereskedők mozgásterét. A Tisza ellenzékben élesen támadta ezt az intézkedést, kormányon azonban még nem vezette ki.
A kereskedelmi szakma és több gazdasági elemző szerint az árrésstop piactorzító, hosszabb távon pedig áruhiányhoz, minőségromláshoz vagy más termékek drágulásához vezethet. Az intézkedés ugyanakkor rövid távon kétségtelenül lefelé húzhatja a hivatalosan mért inflációt.
Ezért a valódi próba nem az lesz, hogy mesterséges korlátozások mellett milyen alacsony számot közöl a statisztikai hivatal, hanem az, hogy az árrésstop kivezetése után is kordában maradnak-e az árak.
Az infláció lassulása a Magyar Nemzeti Bank előtt is nagyobb mozgásteret nyitott. Az MNB júniusban 0,25 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, Varga Mihály jegybankelnök pedig a nyári hónapokra egy óvatos kamatcsökkentési ciklust helyezett kilátásba. A várakozások szerint a következő döntéssel a ráta 6 százalék alá kerülhet.
A magyar reálkamat ennek ellenére továbbra is az egyik legmagasabb Európában. Ez támogatja a forintot és segítheti az infláció elleni küzdelmet, ugyanakkor drágán tartja a vállalati és lakossági hiteleket. A jegybanknak ezért különösen óvatosan kell egyensúlyoznia.
A kamatcsökkentés segítheti a gazdaság élénkülését és enyhítheti a hitelfelvevők terheit, de túl gyors lazítás esetén újra megindulhat az árfolyamgyengülés és az infláció.
Orbánék után először nem az utolsó helyről magyarázkodunk
A friss adatok politikai jelentősége nehezen kerülhető meg. Az Orbán-kormány éveken át háborúval, szankciókkal és Brüsszellel magyarázta az európai rekordokat döntő magyar inflációt, miközben több szomszédos ország jóval alacsonyabb pénzromlással vészelte át ugyanazokat a válságokat.
Most, néhány hónappal a kormányváltás után, Magyarország a kontinens egyik legalacsonyabb inflációs adatát mutatta fel. Ebből még nem következik, hogy minden gazdasági probléma megoldódott. Az árak a korábbi években már nagyon magasra emelkedtek, az alacsony infláció pedig nem jelenti azt, hogy a boltokban visszatértek a régi árak. Csak azt mutatja, hogy a drágulás üteme jelentősen lelassult.
A fordulat azonban ettől még látványos. Magyarország hosszú idő után először nem az európai lista végéről próbálja megmagyarázni a kudarcot. Most az a kérdés, képes lesz-e a Tisza-kormány az árrésstop nélkül, tartósan is megőrizni ezt az eredményt.
A következő hónapokban az infláció mellett az árfolyam, a kamatok, a bérek, a fogyasztás és a gazdasági növekedés alakulása is meghatározó lesz. Az is kiderülhet, hogy a korábban befagyasztott uniós támogatások hazahozatala és a befektetői bizalom javulása mennyire képes tartósan stabilizálni a magyar gazdaságot.
Egyetlen jó hónap még nem gazdasági csoda. Az azonban, hogy a magyar inflációnál már csak néhány európai országé alacsonyabb, valóban olyan fejlemény, amelyre az Orbán-korszak végén kevesen mertek volna fogadni.
2026. július 18. (szombat), 11:24
Kapcsolódó cikkünk
A világsajtó olyat írt Magyar Péterről, amit magyar miniszterelnökről még soha!
A világsajtó olyat írt Magyar Péterről, amit magyar miniszterelnökről még soha!
Magyar Péter...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
