Gajdos László robbantotta a bombát: ez lehet az eddigi legpofátlanabb kormányzati ügy!

Gajdos László borította a bilit: olyan dolog derült ki, ami az eddigi legpofátlanabb ügy lehet

Eltűnt a Velencei-tó 40 milliárd forintos megmentési terve

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a Magyar Hangnak adott interjújában azt mondta: az új tárca egyszerűen nem találja az előző kormány állítólag 40 milliárd forintos, a Velencei-tó helyreállítására készített tervét. /Nem egy hiányzó iratról vagy elkeveredett mellékletről van szó, hanem magáról a hivatkozott programról\./

A miniszter nem azt állította, hogy a teljes összeget elköltötték vagy eltűnt volna, hanem azt, hogy maga a terv nem lelhető fel. Ha valóban elkészült, lennie kellene nyomának: előterjesztéseknek, hatástanulmányoknak, műszaki dokumentációknak, költségbecsléseknek, szerződéseknek és felelősöknek.

Ha viszont csak kommunikációs termékként létezett, akkor azt kell tisztázni, ki és milyen alapon beszélt több tízmilliárdos tómentésről.

A Velencei-tó állapota éveken át romlott, miközben politikusok fejlesztéseket és mentőprogramokat ígértek. Most az új minisztérium szakértői csapatot kénytelen felkérni annak meghatározására, hogyan lehet biztosítani a tó túlélését. A történet könnyen az Orbán-korszak egyik legpofátlanabb környezetvédelmi ügye lehet, hiszen egy ekkora program nem tűnhet el nyomtalanul az átadás során.

A korábbi fejlesztések is rombolhatták a tó ökológiáját

Gajdos szerint sok hibás fejlesztés tette tönkre a Velencei-tó ökológiáját.

Ezért szakemberekből álló csapatot kért fel arra, hogy mérje fel a lehetséges beavatkozásokat, és próbálja összeegyeztetni a helyiek igényeit a tudományos feltételekkel.

Az új kormánynak szinte az alapoktól kell újrakezdenie a tervezést. Nem egy kész program végrehajtása indul el, hanem előbb azt kell meghatározni, hogyan lehet megakadályozni a további pusztulást. Gajdos óvatosan csak annyit ígért, hogy jövőre talán már jobb lehet a helyzet, mint idén.

A tó ökológiai rendszerét nem lehet egyetlen gyors intézkedéssel helyreállítani. A vízpótlást, a vízhasználatot, a part menti beépítéseket és a korábbi beruházások következményeit egyszerre kell megvizsgálni.

A tó állapota ráadásul nem csupán természetvédelmi kérdés: érinti az élővilágot, a helyi turizmust, az ingatlanokat és a környező települések jövőjét is.

Az átvilágításnak azt is tisztáznia kell, valóban elkészült-e a 40 milliárd forintos program, költöttek-e rá közpénzt, és ki viseli a felelősséget azért, hogy a tó megmentése helyett újra a nulláról kell kezdeni a munkát.

Felülvizsgálják a Natura 2000-es területekre kiadott engedélyeket

Gajdos László arról is beszélt, hogy a Natura 2000-es területeken még magánszemélyek sem építkezhetnek majd, ha a beruházás megzavarná a terület biodiverzitását.

A kijelentés a szigligeti öbölbe tervezett, száznál is több férőhelyes magánkikötő ügyével kapcsolatban hangzott el.

A miniszter ígérete szerint minden Natura 2000-es területen felülvizsgálják, hogy az előző kormány idején milyen engedélyeket, milyen célból és milyen szakmai indokok alapján adtak ki. Ez több olyan beruházást is érinthet, amely védett természeti területen, vízparton vagy különleges élőhely közelében kapott zöld utat.

Gajdos az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban is súlyos kijelentést tett: szerinte máig senki nem tudja megmondani, hogy a korábbi kormány miért éppen azokon a helyeken jelölte ki az üzemek helyszínét, ahol végül felépültek.

Továbbra is kérdés, hol vannak a részletes vízügyi számítások, miért kerültek nagy vízigényű üzemek olyan térségekbe, ahol már korábban is aggályok merültek fel, és mennyire vizsgálták a talaj, a levegő, valamint a felszín alatti vizek terhelését.

Az új tárca álláspontja szerint mostantól egyetlen beruházást sem lehet úgy végrehajtani, hogy a környezetvédelmi szempontokat figyelmen kívül hagyják. Ha egy fejlesztés tönkreteszi az élőhelyet, akkor nem újabb egyedi engedményre, hanem a beruházás elutasítására lehet számítani.

Szigorítás jöhet az állatvédelemben és az erdőgazdálkodásban

A miniszter kitért arra is, hogy Kapitány István a kánikula idején engedélyezte: a paksi atomerőmű a szokásos határértéknél magasabb hőmérsékleten engedje vissza hűtővizét a Dunába.

Gajdos szerint kompromisszumos döntés született, amelynek ökológiai hatását azzal próbálták mérsékelni, hogy oxigénnel dúsították a folyó vizét.

Állatvédelmi ügyekben szigorítást ígért. Keményebben lépnének fel a kutyaviadalok és az illegális szaporítók ellen, betiltanák a kotorékebekkel végzett vadászatot, továbbá külön figyelmet fordítanának a kóbor kutyák helyzetére.

A fakitermelési moratórium szeptember végéig maradna érvényben. Addig a minisztérium felméri az erdőállományt, és meghatározza a szükséges szabályokat. A cél az, hogy a környezetvédelmi szempontokat többé ne lehessen félretenni egy beruházói vagy politikai érdek kedvéért.

A Velencei-tó ügyében azonban továbbra is a legfontosabb kérdés marad megválaszolatlanul: hol van az állítólagos 40 milliárd forintos helyreállítási terv? Ha létezett, elő kell kerülnie. Ha soha nem létezett, akkor annak is következménye kell legyen, hogy éveken át úgy beszéltek róla, mintha Magyarország egyik legfontosabb természeti kincsének megmentése már biztos kezekben lenne.

2026. július 18. (szombat), 13:02

Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.

Előző

Következő

Hirdetés