Horváth Charlie állítja, ő az egyetlen, aki Cserháti Zsuzsa elkorhadt fejfáját időről időre visszaszúrja a földbe, és az elhanyagolt nyughelyet megszabadítja a gaztól. A Borson keresztül üzent azoknak, akik színpadra viszik az életét.
/Kora egyik legmeghatározóbb énekesnője volt Cserháti Zsuzsa, akit egykoron Szécsi Pál húga, Szécsi Kati fedezett fel, egy balatoni bárban énekelve\./
Tragikus sorsa azonban máig érdekli az embereket, köztük Horányi Julit is, aki megannyi utánajárás és kutatómunka után két színész – Märcz Fruzsina és Ágoston Péter – közreműködésével, Dénes Viktor rendezésében a napokban az Orfeum színpadára vitte a Cserháti élete és dalai ihlette vacsoraszínházi előadást.
– Kislánykorom óta nagy Cserháti-rajongó vagyok. Egyetlenegyszer, 2002-ben, Esztergomban, az utolsó koncertjén találkoztam vele. Váltottunk pár szót az öltözőjében, de feltűnt, mennyire zárkózott.
A X-Faktorból ismert énekesnő saját ötlettől vezérelve, hófehér szerelésben, Cserháti legendás vörös rózsájával a nyakában, platinaszőke fürtökkel a legismertebb slágereket énekeli, miközben a színészek elbeszélik az elhunyt művésznő életének szomorú eseményeit.
A produkcióban Juliék megjelenítik az énekesnő fiát, Szirtes Krisztiánt, Bradányi Iván szövegírót és Horváth Charlie-t, Cserháti egyik legjobb barátját is.
A Bors először az énekesnő fiát tárcsázta, hogy megkérdezzük, mit szól az előadáshoz, de nem értük el. Horváth Charlie ellenben kendőzetlen őszinteséggel kifejtette a véleményét az esttel kapcsolatban. A várt, egyetértő fogadtatás helyett azonban kemény és elgondolkodtató szavakat hallottunk.
– Romokban hever a sírja. Szégyen és gyalázat – csattant fel a rekedtes hangú énekes, amikor kiejtettük az énekesnő nevét. – Őszintén mondom, felejtsük el ezt a Cserháti-történetet úgy, ahogy van! Gondolkodjanak el az őt előadó énekesek, színészek, és menjenek ki a sírjához azok az emberek, akik most már több mint tíz éve Cserháti Zsuzsából pénzt keresnek – legyen az 40 vagy 400 ezer forint.
Elrohadt és kidőlt a fejfája, amit mindig én szúrok vissza a helyére, és én vágom le a bokrokat is körülötte. Mennek az emlékkoncertek 2002 óta, jönnek a bevételek, de hogy romokban a nyughelye, azon senki nem gondolkodik – bosszankodott a zenész, akinek az, hogy őt is bevonták a darabba, kicsit sem melengette meg a szívét.
2019. április 23. (kedd), 14:41
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.