/Ma van a méhek világnapja, hiszen már a méheknek is van világnapja – mert vészesen fogy a világ méhállománya, márpedig a hasznos beporzók hiánya kihalásra ítélné az epret, almát, mandulát, paradicsomot, paprikát, kávét, kakaót, csak hogy néhány példát említsünk az érintett 87 alapvető haszonnövényünk közül\./
A méhek létét világszerte veszélyezteti a növényvédő szerek túlzott használata, az intenzív, monokultúrás mezőgazdaság, a terjedő invazív kórokozók, az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés, a népességrobbanás, a túlfogyasztás, a biológiai sokféleség csökkenése – márpedig haszonnövényeink több mint 75%-ának termésátlaga vagy minősége függ a beporzók áldásos tevékenységétől.
Tények• 4-ből 3 haszonnövény függ a beporzástól;• 87 alapvető haszonnövényünk – többek között az alma, az eper, a paprika, a hagyma, a búza, a kávé és a kakaó – termése függ a beporzástól;• egyetlen háziméh napi 7000 virágot látogat meg átlagban, és ahhoz, hogy a kolónia (vagy az ember) 1 kg tápláló mézhez jusson, 4 millió virágról kell összegyűjteni a virágport;• évente 1,6 millió tonna mézet állítanak elő csak a nyugati mézelő méhek;• 20 000 vadméhfaj ismert a világon.
Nemcsak a házi és a vad méhek játszanak fontos szerepet a beporzásban, jut némi szerep a madaraknak, denevéreknek, pillangóknak, bogaraknak is – virágról virágra repülve, ugrálva vagy mászva termékenyítik meg élelemnövényeinket is.
FELBORUL A TÁPLÁLÉKLÁNC?A beporzók száma az elmúlt évtizedekben folyamatos csökkent, és a negatív tendencia elsősorban az emberi tevékenység következménye. A beporzás visszaesését nem csak az emberek sínylik meg. A mókusoknak például nem lesz elég mogyorójuk, a bogyóevő madaraknak elég bogyójuk stb. – és ha emiatt ezek száma is csökken, akkor a rájuk vadászó húsevő fajok létszáma is visszaesik. Bolygónk egész tápláléklánca felborulhat, ha akadozik a beporzás.
A fenntartható mezőgazdaság, az agroökológia, védelmet nyújthatnak a beporzóknak, mivel kevesebb rovarirtó szert használnak, és ügyelnek a mezőgazdasági fajtagazdagság megtartására is. Ezt segíti a FAO és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közösen kidolgozott a rovarirtószer-használat nemzetközi magatartási kódexe – a beporzók peszticideknek való kitettségét csökkentő jó gyakorlatok tárháza.
MIÉRT ÉPP MÁJUS 20?2017 decemberében az ENSZ-közgyűlés egyhangúlag támogatta a méhész nagyhatalomnak számító Szlovénia kezdeményezését, hogy nyilvánítsák a méhek világnapjává május 20-át.
A méhek első világnapjának hivatalos ünnepségét a szlovén Breznicában – Anton Janša szülőhelyén tartották 2018. május 20-án. A világnap célja a méhek és az egyéb beporzók népszerűsítése, a méhek szerepének hangsúlyozása a mezőgazdaságban, a fenntartható mezőgazdaság terjedése és a biológiai sokféleség megőrzése, amelyekkel biztosítani lehet a „méhek túlélését az egész emberiség hasznára”.
Forrás: fna.hu/hir/mehekvilagnapja
Forrás: finomreceptek.com
2019. május 22. (szerda), 17:21
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.