Drámai hír ! Fásy Ádám szívinfarktust kapott,azonnal mentővel kórházba vitték!

Szívroham jelei, tünetei.

A szívroham bekövetkezésének tünetei leggyakrabban az alábbiak:

• mellkasi fájdalom. Általában nyomás, merevség, fájdalom, esetleg szorító, sajgó érzés a mellkasban, a karokban. A fájdalom és a szorítás a nyakra, az állkapocsra és a hátra is kiterjedhet.
• gyomorpanaszok. Hányinger és hasfájás is gyakran jelentkezik.
  Hirdetés
  
• légszomj
• hideg verejtékezés
• kimerültség
• szédülés

A leggyakoribb tünetek hirtelen és együttes jelentkezésekor nagy esély van rá, hogy a panaszokat szívroham okozza. Ilyenkor a minél előbbi sürgősségi osztályra való eljutás és gyors kezelés életet menthet!

Szívinfarktus egyéb tünetei.

Nem mindenkinél jelentkeznek ugyanazok a tünetek, valamint a tünetek súlyossága is egyénről egyénre változhat.

Bizonyos embereknél enyhébb, másoknál nagyon komoly fájdalmak jelentkeznek. Egyeseknél akár semmilyen tünetek nem jelentkeznek ("csendes szívroham"), és olyanok is akadnak, akiknek tünetelőzmény nélkül csak a szívroham kialakulásakor jelennek meg a tünetek.

Előfordul, hogy a szívinfarktus egyik pillanatról a másikra jelentkezik, de szerencsére a legtöbb esetben vannak figyelmeztető jelek. A kezdeti tünetek már órákkal vagy napokkal előbb is jelentkezhetnek.

Ilyenkor fontos a gyors kardiológus szakorvos általi kivizsgálás, aki meg tudja állapítani, hogy milyen jellegű kezeléssel előzhető meg a roham, illetve az esetleges már kialakult károsodásokat hogyan lehet kezelni.

A korai tünetek, amelyekkel kardiológus szakorvoshoz érdemes fordulni az alábbiak lehetnek:

• mellkasi fájdalom. Ez gyakran visszatérő jelleggel jelentkezik
• angina. Ez a mellkasi fájdalom egy fajtája, amelyet külön cikkünkben részletesen bemutattunk. Az angina oka a szív vérellátásának időszakos csökkenése

Emiatt fontos, hogy amennyiben a fenti tünetek közül több jelentkezik, akkor szívinfarktus is lehet a tünetek oka, ezért sürgősen forduljunk a mentőszolgálathoz!

Enyhébb tünetek esetében is rendkívül fontos, hogy legalább egy szakértő kardiológus kivizsgálja a panaszokat, aki megállapíthatja a kockázatokat és megfelelő megelőző kezelést írhat fel.

Mikor forduljunk orvoshoz?.

Amennyiben a fenti tünetek jelentkeznek, azonnal forduljon orvoshoz, ez életet menthet!

Egyesek túl sokáig várnak, mivel nem veszik észre vagy nem veszik figyelembe az intő jeleket. Ha a tünetek akár csak kismértékben is jelentkeznek, majd elmúlnak, olyankor is konzultáljon kardiológus szakorvossal, aki a megfelelő vizsgálatok és szakértelme segítségével megfelelő kezelési módot tud javasolni a tünetekre. Ilyenkor akár online konzultációra is lehetőség van.

Szívroham gyanúja esetén az alábbi módon szükséges eljárni:

• azonnali mentőhívás. Ha szívroham jeleit észleli magán vagy máson, azonnal hívja a mentőszolgálatot. A minél gyorsabb segítség növeli a túlélési esélyeket.
• nitroglicerin orvosi előírásra. Amennyiben korábban előírta a kardiológus szakorvos vagy mentőre váráskor a telefonban erre utasították, vegyen be nitroglicerint az előírásoknak megfelelően. Ez növelheti a túlélési esélyeket.
• aszpirin orvosi előírásra. Ha korábban kardiológus szakorvosa vagy a mentőszolgálat munkatársa erre utasította, vegyen be aszpirint szívinfarktus gyanúja esetén. Ez csökkentheti a szív károsodását mivel akadályozza a véralvadást. Az aszpirin más gyógyszerekkel együtt beszedve mellékhatásokat okozhat, ezért kizárólag egyértelmű orvosi utasítás alapján szedje be! Emellett az azonnali segítséghívás fontosabb, mint a gyógyszerek beszedése, ezért szívroham gyanúja esetén először a mentőket értesítse!

Mit tegyen, ha lát valakit, akinek szívrohama lehet?.

Ha olyan emberrel találkozik, aki eszméletlen és valószínűsíti, hogy esetleg szívrohama lehet, először azonnal tárcsázza a mentőszolgálatot.

Amennyiben nem tanult újraélesztést, akkor kizárólag mellkasi kompressziót végezzen. Az újraélesztés menetét az alábbi videóban ismerheti meg:

 Ha a páciens eszméleténél van, azonnal hívja a mentőket és az utasításoknak megfelelően járjon el!

Szívinfarktus okai.

A szívinfarktus oka, hogy a szívbe vezető valamelyik nagy artéria – egy koszorúér – elzáródik. Ez az alábbiak miatt következhet be:

• Érelmeszesedés. Ez úgy következik be, hogy az idők során a koszorúerek falára különböző anyagok, zsírok és koleszterin rakódik le. Ezt hívjuk érelmeszesedésnek, amelyet részletes cikkünkben már bemutattunk. Ez a leggyakoribb oka a szívrohamnak.
• Iszkémia. Szívinfarktus során az elmeszesedett erekben levő plakk egy része leszakad, így hirtelen koleszterin és egyéb anyagok kerülnek a véráramlásba. Emellett azon a helyen, ahol a plakk leszakadt, vérrög alakulhat ki. Ha ez a vérrög elég nagy, olyankor megakadhat a koszorúerekben, így elzárva a szívbe vezető vér- és oxigénellátást. Ezt nevezik iszkémiának.
• Koszorúérgörcs. Ez is okozhat szívrohamot. Ilyenkor a koszorúér falán levő erek begörcsölnek, ezzel elzárva az artériát, amely leállítja a szív vérellátását. A dohányzás és bizonyos kábítószerek (gyakran a kokain) okozhatnak ilyen életveszélyes görcsöket.

Szívinfarktus fajtái.

A szívinfarktusnak két fajtáját különböztethetjük meg, attól függően, hogy a koszorúerek elzáródása milyen mértékű. Ennek megfelelően az elzáródás lehet:

Szívinfarktus kockázati tényezői.

Bizonyos életmódbeli tényezők hozzájárulhatnak a zsíros lerakódások kialakulásához (az érelmeszesedéshez) az érfalon. A kockázati tényezők növelhetik vagy csökkenthetik a szívroham kialakulását, olyankor is, ha még nem volt szívrohama és olyankor is, ha a roham újbóli jelentkezése a kérdés.

A szívinfarktus leggyakoribb kockázati tényezői az alábbiak:

• Életkor. Férfiak esetében 45 éves, nők esetében 55 éves kor felett megnő a valószínűsége a szívroham kialakulásának. Ebben az életkorban érdemes rendszeres kardiológiai szűrésre járni.
• Dohányzás. A dohányzás és a hosszú időn keresztüli passzív dohányzás is növelhetik a szívroham kialakulásának kockázatát.
• Magas vérnyomás. Idővel, a magas vérnyomás károsíthatja az érfalakat, így a szívet ellátó koszorúerek falát is. Ha a magas vérnyomás más kockázati tényezőkkel, például túlsúllyal, magas koleszterinszinttel vagy diabétesszel jár együtt, a kockázat még jobban megnövekedik.
• Magas koleszterinszint. A magas koleszterin- és vérzsírszint nagyban felelős az erek beszűkítéséért, mivel a koleszterin és a zsírok plakk formájában lerakódnak az érfalakra. A magas vérzsírszint elsősorban az étrend miatt alakul ki, ennek a szintjét diétával lehet csökkenteni. Fontos megjegyezni, hogy a HDL-koleszterin magas szintje (ez a „jó koleszterin”) - a vérzsírokkal ellentétben - csökkenti a szívroham kialakulásának kockázatát.
• Túlsúly. A túlsúly elsősorban magas vérzsírszintet és magas koleszterinszintet szokott okozni, valamint összefüggésben áll a magas vérnyomás és a cukorbetegség kialakulásával is. Akár kismértékű fogyás is nagymértékben csökkentheti a szívroham kialakulásának kockázatát.
• Cukorbetegség. Cukorbetegség során a hasnyálmirigy nem termel elég inzulint vagy nem képes az inzulinszint megfelelő szabályozására, emiatt megnő a vércukorszint. A magas vércukorszint pedig növeli a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.
• Metabolikus X-szindróma. Ez egy anyagcserebetegség, amely kialakulhat akár túlsúly, magas vérnyomás és magas vércukorszint hatására is. Ha valaki ebben a betegségben szenved, kétszer akkora a valószínűsége a szívroham kialakulásának.
• Családi kórtörténet. Ha a közeli rokonok között – testvérek, szülők, nagyszülők – korai szívroham jelentkezett (férfiaknál 55 éves, nőknél 65 éves kor előtt), akkor megnő a valószínűsége a szívroham kialakulásának.
• Mozgásszegény életmód. Ha valaki keveset mozog, annak sokszor megnő a koleszterinszintje és hajlamosabb a túlsúlyra is. Akik rendszeresen mozognak, azoknál a szív is edzettebb, valamint általában kisebb a vérnyomásuk is.
• Stressz. A tartós és magas stressz hozzájárulhat a szívinfarktus kialakulásához.
• Droghasználat. Bizonyos stimuláns kábítószerek, mint a kokain és az amfetaminok, a koszorúerek görcsét okozhatják, amely a szívroham kialakulásának egyik oka.
• Preeklampszia. Ezt terhesség alatti magas vérnyomásnak szokták ismerni és kialakulása esetén a terhesség után is növeli a szívroham kialakulásának esélyeit.
• Autoimmun betegségek. Az autoimmun betegségek, mint a reumatoid artritisz vagy a bőrfarkas, növelhetik a szívinfarktus megjelenésének esélyeit.

Szívinfarktus fiatalon.

40 éves kor alatt a szívinfarktus nagyon ritka. Ha mégis kialakul valakinél, olyankor a túlélési mutatók sokkal jobbak, mint idősek esetében.

Előfordulhat azonban, hogy valakinél fiatalabb korban is jelentkezik a szívroham. Ennek valószínűségét például az alábbi tényezők növelhetik:

• családi hajlam. A szülők, nagyszülők között jelentkező szívroham sajnos megnöveli az esélyét a szívroham kialakulásának, mivel egy alkati tényezőről van szó.
  Hirdetés
  
• droghasználat. Elsősorban a kokain és az amfetamin jelentős mértékű használata okozhat hirtelen szívrohamot.
• betegségek. A korai magas vérnyomás és a cukorbetegség növelhetik a fiatalkori szívinfarktus kialakulásának esélyeit.
• dohányzás. A dohányfüst aktív és passzív belélegzése nagyon káros a szívre, ezért a jelentős mértékű dohányzás már akár 40 éves kor alatt is hozzájárulhat a szívroham kialakulásához          

Szívinfarktus következményei.

A szívinfarktus szövődményei leggyakrabban a szívkárosodás miatt következnek be és az alábbiakhoz vezethetnek:

• szívritmuszavar. A szívroham miatt a szív elektromos szabályozásában „rövidzárlat” alakulhat ki, amely rendellenes szívritmust eredményez, amely kardiológiai szakorvosi kezelést igényel.
• szívelégtelenség. Egy szívroham akár olyan mértékben is károsíthatja a szívizmot, hogy az nem képes elegendő vért kipumpálni a szívből, ez a szívelégtelenség. Ez az állapot lehet ideiglenes vagy lehet tartós is, a szívkárosodás mértékének függvényében.
• szívleállás. Ilyenkor a szív egyszerre megáll, az elektromos jelek rendellenessége miatt. Egy szívroham megnöveli az esélyét a hirtelen szívmegállás kialakulásának. A megfelelő megelőző kezelést kardiológus szakorvos végzi.

Szívroham megelőzése.

Sosem túl késő lépéseket tenni a szívroham megelőzésének érdekében – még olyankor sem, ha már volt egy infarktusa. Az alábbi módszereket érdemes használni a hatékony megelőzéshez:

• gyógyszerek. A kardiológus szakorvos által előírt gyógyszerek szedése csökkentheti az esélyét a szívinfarktus újbóli kialakulásának. Emellett a gyógyszerek segíthetnek a károsodott szívfunkció javításában is. A megelőzésnek is része lehet gyógyszeres kezelés, amelyet minden esetben kardiológus szakorvos írhat elő.
• életmódváltás. Az egészséges életmód szabályainak betartásával jelentősen csökkenthető a szívroham kialakulásának esélye. Ennek érdekében egyen egészséges ételeket, ne dohányozzon, rendszeresen sportoljon és kezelje megfelelően a stresszt.
• betegségek kezelése. A magas vérnyomás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség mind hozzájárulhatnak a szívinfarktus kialakulásához. Ezen betegségek kardiológus vagy belgyógyász általi kezelése kiemelkedően fontos az infarktus megelőzése szempontjából.

Szívroham diagnózisa.

Az éves kardiológiai szűrővizsgálaton az orvos diagnosztikai vizsgálatok segítségével átvizsgálja az összes olyan tényezőt, amely növelheti a szívroham kialakulásának kockázatát.

Amennyiben a szívinfarktus tünetei hirtelen jelentkeznek, a szívroham diagnózisát a tünetek, a vérnyomás, a pulzus és a testhőmérséklet alapján is végezhetik a mentősök. Sürgősségi esetben a sürgősségi osztályon egyből elvégzik a szükséges diagnosztikai vizsgálatokat és azonnali kezelést is nyújtanak.

A szívroham rizikójának felméréséhez és megjelenésének diagnózisára nagyon hasonló módszereket alkalmaznak. Ezek az alábbiak lehetnek:

• EKG-vizsgálat. Ez az elsőszámú vizsgálat, amelynek segítségével megállapítható, előre jelezhető vagy utólag is felismerhető a szívinfarktus. Az EKG a szív elektromos jeleit mérő eszköz, amely a testre helyezett elektródák segítségével működik. Mivel a sérült szív nem megfelelő elektromos jeleket bocsát ki, ezért EKG-vizsgálaton kiválóan látszik, ha kialakulóban van vagy már volt egy szívroham. Az EKG sürgősségi osztályon és azon kívül is a szívroham észlelésének alapvető eszköze.
• Laborvizsgálat. Szívinfarktus után bizonyos fehérjetípusok lassan beszivárognak a vérbe. Ezeknek az enzimeknek a jelenléte a vérben bizonyítja a korábbi vagy az éppen zajló szívroham jelenlétét. Ez a vizsgálat a sürgősségi kezelésnek minden esetben a része.
• Mellkasröntgen. A mellkasröntgen segít a kardiológusnak a szív méretének és a szív ereinek megvizsgálásában, valamint arra is fényt derít a vizsgálat, hogy van-e folyadék a tüdőben, amely tüdőfibrózis vagy tüdőembólia jele is lehet.
• Szívultrahang. Az ultrahang által kibocsátott hullámok a szívről visszaverődve valós idejű képpé alakíthatók. Ezáltal a kardiológus szakorvos videón figyelheti meg a szívet, annak működését és egészségi állapotát. A szívultrahang segít annak felismerésében is, ha a szív károsodott vagy nem pumpálja megfelelően a vért.
• Angiográfia. A vizsgálat során katéter segítségével folyékony kontrasztanyagot fecskendeznek a szív artériáiba. A katétert általában a lábból vagy az ágyékból eresztik fel a szívhez a nagyobb ereken keresztül. A befecskendezett kontrasztanyag röntgenvizsgálattal jól kirajzolja, ha az erekben érszűkület, érelmeszesedés vagy érelzáródás van.
• Terheléses EKG. A szívroham kockázatának kivizsgálása érdekében, valamint a szívroham után néhány héttel, a kardiológus szakorvos javasolhatja terheléses EKG-vizsgálat elvégzését. A vizsgálat célja, hogy megállapítsa, hogy a szív és az érrendszer hogyan reagál a fizikai terhelésre. A vizsgálatot szobakerékpáron ülve kell elvégezni, miközben a testre EKG elektródákat helyeznek. Ha ez a vizsgálat nem végezhető el, injekcióval olyan anyagot adhatnak be, amellyel fizikai terhelés nélkül szimulálható a szív teljesítőképessége – ezt azonban csak olyankor használják, ha a páciens valóban nem terhelhető hagyományos módon.
• Szív CT vagy MR. Ezek a képalkotó vizsgálatok ritkábbak a szívproblémák kivizsgálásakor, azonban néha van rájuk szükség. CT és MR segítségével megállapítható a szívkárosodás mértéke. Mind a CT-, mind az MR-vizsgálatokat egy gépben fekve kell elvégezni.

Szívroham orvosi kezelése.

A szívroham orvosi kezelését alapvetően négyféleképpen végezhetik. Ezek lehetnek:

• Sürgősségi ellátás
• Gyógyszerek
• Műtéti kezelés
• Kardiológiai rehabilitáció

Lássuk ezeket sorban!

Sürgősségi ellátás szívinfarktus kezelésére.

Éppen zajló szívroham esetében minden perc számít a kezelésben: megfelelő vérellátás hiányában a szív sejtjei folyamatosan károsodnak vagy elhalnak. A megfelelő vérkeringés gyors visszaállítása kiemelkedően fontos a szívkárosodás csökkentésében.

A sürgősségi kezelésnek része a gyors és hatékony gyógyszeres kezelés, valamint szükség esetén az azonnali műtéti beavatkozások is.

Gyógyszerek szívinfarktus kezelésére.

Az alábbi gyógyszerek segíthetnek a szívinfarktus megelőzésében, kezelésében és a kialakulás utáni lábadozás során is:

• Aszpirin. Zajló szívroham során, amikor mentőt hívunk, utasítást adhat az orvos telefonon, hogy vegyünk be aszpirint. Adott esetben a mentőorvos is adhat aszpirint közvetlenül a kiérkezése után. Az aszpirin csökkenti a véralvadást, így segít a vérnek átfolyni egy beszűkült artérián, így növelve a túlélési esélyeket.
• Rögoldók. A vérrögoldó gyógyszerek segítenek a már kialakult vérrögök feloldásában, amely segíthet a szívbe jutó vér mennyiségének növelésében. Szívroham esetén, minél korábban kapja meg valaki a gyógyszert, annál nagyobb a túlélés esélye, valamint annál kisebb mértékű a szívkárosodás.
• Véralvadásgátlók. Sürgősségi kezelés esetén az orvos adhat ún. trombocita-aggregáció-gátló gyógyszereket, amelyek segítenek a vérrögképződés megállításában és a már kialakult vérrögök növekedésének megakadályozásában.
• Vérhígítók. A hígabb vér kevésbé hajlamos vérrögképződésre és kevésbé ’ragadós’. A leggyakoribb ilyen gyógyszer a heparin, amelyet intravénásan vagy tabletta formájában is adhatnak.
• Fájdalomcsillapítók. Szívroham jelentkezésekor olyan komoly fájdalmak jelentkezhetnek, amelyekre fájdalomcsillapítót adhatnak be, például morfiumot.
• Nitroglicerin. Ezt a gyógyszert használják a mellkasi fájdalom és az angina kezelésében is. A gyógyszer segít a véráramlás növelésében azáltal, hogy kiszélesíti az ereket.
• Béta-blokkolók. A béta-blokkolók segítenek a szívizmok ellazításában, a szívritmus lassításában és a vérnyomás csökkentésében, ezáltal csökkentik a szív munkáját. A béta-blokkolók segíthetnek csökkenteni a szívinfarktus esetén bekövetkező szívkárosodást is és segítenek a további szívrohamok megelőzésében.
• ACE-gátlók. Ezeket a gyógyszereket is, a béta-blokkolókhoz hasonlóan, a vérnyomás és a szív terhelésének csökkentésére szokták adni. Ez a megelőzésben és az utókezelésben is rendkívül fontos.
• Sztatinok. Ezek a gyógyszerek a vér koleszterinszintjének kontrollálásában segítenek, ezáltal csökkentve a szívinfarktus kialakulásának kockázatát.

Szívinfarktus műtéti kezelése.

A gyógyszerek mellett, amennyiben kialakult egy szívroham, azonnal vagy kevéssel a roham után, szükség lehet az alábbi műtéti kezelések egyikére:

• Sztent beültetése. Ezt az eljárást perkután koronária-intervenciónak is nevezik, ami egy komoly kardiológiai műtét, amely során egy katéter segítségével ültetnek be egy fémhálót, amely segít a beszűkült ér kitágításában. Ha érelzáródást találnak a szívroham kivizsgálása során, olyankor van, hogy ezt a műtétet azonnal el kell végezni. A beültetett sztent hosszabb távon nyitva tartja az érintett eret, így csökkentve az újbóli kialakulás valószínűségét.
• Bypassműtét. Bizonyos esetekben egy sürgősségi műtét során a sebész már a szívroham jelentkezésekor azonnal elvégzi a bypass műtétet, más esetben a szívroham megelőzése céljából is végezhetnek ilyen beavatkozást. Amennyiben nem feltétlenül szükséges az azonnali műtét, a szívroham után 3-7 nappal szokták elvégezni a műtétet. A bypass műtét során az elszorult ér megkerülése miatt egy újabb eret varrnak az elzáródott érhez, amelyen keresztül a vér megkerülheti az elzáródást vagy szűkületet.

Szívroham után - kardiológiai rehabilitáció.

A szívroham utáni rehabilitációs kezelés (függetlenül attól, hogy végeztek-e szívműtétet vagy nem) a kórházból való távozás után feltétlenül szükséges. A teljes rehabilitáció néhány héttől akár több hónapig is terjedhet, attól függően, hogy milyen súlyos az állapot és milyen eredményt kívánnak elérni a kezeléssel.

A szívinfarktus utáni kardiológiai rehabilitáció elemei a következők:

• gyógyszeres kezelés. Ezt járóbeteg szakrendelésen kardiológus szakorvos végzi.
• életmódváltás. A szív egészségének visszaállítása érdekében az egészséges életmód szabályait be kell tartani.
• pszichológiai felépülés. Egy szívinfarktus akár olyan tartós károsodásokat is okozhat, amelyekkel nehéz együtt élni. A szívroham miatt neurológiai, kardiológiai vagy mozgásszervi problémák is felléphetnek, amelyekkel nehéz lehet megbirkózni. Ebben szakértő pszichológus segítséget kérhetjük.
• mozgásszervi rehabilitáció. A szívkárosodás és a kórházi kezelés következtében a test fizikai teljesítőképessége jelentősen lecsökkenhet. Ennek visszaállítása érdekében mozgásszervi rehabilitációra van szükség, amely szükség esetén újra megtanít mozgásmintákat, amelyek a szívroham miatt károsodtak. Emellett a gyógytorna az állóképességet is fejleszti.

Szívroham után rendkívül fontos a kardiológiai rehabilitációs programban való részvétel. Azok, akik ilyen programban vesznek részt, általában tovább élnek, kisebb valószínűséggel jelentkezik náluk új szívroham és szövődmények is ritkábban alakulnak ki.

Szívinfarktus megelőző és utókezelése időpontfoglalás.

Szívinfarktus megelőző- vagy utókezelésére válassza a 'Kardiológiai szakvizsgálat + szívultrahang' szolgáltatást.

Szívinfarktus megelőző és utókezelése árak.

Szívroham megelőző és utókezelésére 'Kardiológiai szakvizsgálat szívultrahanggal' szolgáltatásunkat javasoljuk, amelynek aktuális árát az árlista 'Első szakorvosi vizsgálat és ellátás' pontjában találja meg.

A rizikócsökkentéshez és az utókezeléshez általában 6-12 havonta szükséges kontrollvizsgálat. Kockázatosabb páciensek és nemrég történt szívinfarktus után a kontrollvizsgálatra rövidebb időn belül is szükség lehet.

A szívroham utókezelésében szükség van kardiológiai rehabilitációs gyógytornász segítségére is, ennek árát az árlista 'Egyéni gyógytorna 1 alkalom' pontjában találja meg.

Szívinfarktus kapcsolódó cikkek.

Szívinfarktus gyakori kérdések.

Mik a szívinfarktus tünetei?

A szívinfarktus tünetei leggyakrabban az alábbiak: mellkasi fájdalom (esetleg a karokban, nyakban, állkapocsban is jelentkezik fájdalom), gyomorpanaszok, légszomj, hideg verejtékezés, kimerültség, szédülés.

A tünetek nem minden esetben nagyon komolyak, azonban enyhébb tünetek esetén is létfontosságú, hogy azonnali sürgősségi segítséget kérjünk!

A stressz növeli a szívinfarktus kockázatát?

A stressz valóban a szívinfarktus kockázati tényezői között van, azonban önmagában a stressz nem okoz szívinfarktust. Azoknál, akik magasabb kockázattal rendelkeznek (magas vérnyomás, cukorbetegség, autoimmun betegségek, túlsúly), a stressz akár jelentősen is növelheti a szívroham kockázatát.

Hogyan előzhető meg a szívinfarktus?

A szívinfarktus megelőzése elsősorban rendszeres kardiológiai szűrővizsgálattal és életmódváltással érhető el. Az okozó betegségek megfelelő kezelése is sokat segíthet a megelőzésben.

Mit tegyek, ha úgy érzem, szívinfarktusom van?

Amennyiben a szívinfarktus tüneteit észleli magán, habozás nélkül hívjon mentőt! Ha valóban szívrohama van, akkor minden perc számíthat, ezért haladéktalanul kérjen segítséget.