Durván belenyúlnak az ország működésébe: Magyar Péterék letarolják a parlamentet
Durván belenyúlnak az ország működésébe: Magyar Péterék letarolják a parlamentet.
A különadók is napirendre kerülnek.
Több, hosszú távú következményekkel járó törvényjavaslatról tárgyal kedden az Országgyűlés rendkívüli ülésén. /A képviselők egyebek mellett döntenek a kőolajtermék\-előállítók különadójának kiterjesztéséről, megkezdik az új vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló vita sürgős tárgyalását, és napirendre kerül a rendészeti rendszer jelentős átalakítása is\./
Az ülés reggel kilenc órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal, köztük Magyar Péter miniszterelnök beszédével. A rendkívüli ülésen nem csupán egyetlen kiemelt előterjesztéssel foglalkoznak majd: egymást követik az adópolitikai, energetikai, rendészeti, oktatási és egészségügyi változásokat tartalmazó törvényjavaslatok.
Újabb évvel hosszabbíthatják meg a különadót
A parlament szavaz a kőolajtermék-előállítók különadójának kiterjesztéséről és 2027-ig történő meghosszabbításáról. A változtatás értelmében a különadóra vonatkozó szabályozás újabb évvel maradhatna érvényben, ezért a döntés hosszabb távon is érinti a kőolajtermék-előállítók működését.
Döntés várható továbbá a magyar–szlovák szénhidrogén-szállító vezetékekkel kapcsolatos együttműködési megállapodás módosításáról is. A kérdés azért kerül a parlament elé, mert a két ország közötti energetikai együttműködés szabályait érintő megállapodáson változtatnának.
A képviselők emellett a kötelező egészségbiztosítás ellátásait érintő törvényváltozásokról is határozhatnak. A rendkívüli ülés első részében tehát több olyan javaslatról születhet döntés, amely az adózást, az energiaellátást, a nemzetközi együttműködést és az egészségbiztosítás rendszerét egyaránt érinti.
A határozathozatalok után további, sürgős eljárásban tárgyalt törvényjavaslatok vitája kezdődik meg.
Sürgősen tárgyalják a vagyonvisszaszerzési hivatalt
A határozathozatalok után kezdődik a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló törvényjavaslat vitája.
Az új szerv feladata az lenne, hogy
azonosítsa, biztosítsa és visszaszerezze a jogellenesen elidegenített közvagyont,
valamint kezdeményezze az ehhez kapcsolódó hatósági és bírósági eljárásokat.
A hivatal létrehozásáról szóló előterjesztés alapján az új szervezet nemcsak a jogellenesen elidegenített közvagyon azonosításában venne részt, hanem annak biztosításával és visszaszerzésével kapcsolatban is feladatokat kapna.
A javaslatot sürgős eljárásban tárgyalja a parlament, így az új hivatal felépítéséről, jogosítványairól és ellenőrzéséről is gyorsított tempóban születhet döntés. A képviselőknek ezért rövid idő alatt kell megtárgyalniuk, milyen szervezeti keretek között működjön a hivatal, milyen jogkörökkel rendelkezzen, és milyen módon ellenőrizzék a tevékenységét.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása a rendkívüli ülés egyik legfontosabb napirendi pontja lehet, mivel az új szervezet feladatai közvetlenül érintenék a jogellenesen elidegenített közvagyon felkutatását és visszaszerzését.
Szélerőművek és uniós vállalások
Ugyancsak sürgős tárgyalásban kerül napirendre a helyreállítási terv energetikai vállalásaihoz kapcsolódó törvénymódosítás.
A csomag célja a megújuló energia részarányának növelése, a szélerőmű-beruházások felgyorsítása, az engedélyezési eljárások egyszerűsítése és a villamosenergia-rendszer rugalmasságának javítása.
A tervezett változtatások tehát egyszerre több területet érintenek. A megújuló energia részarányának növelése mellett felgyorsítanák a szélerőművekhez kapcsolódó beruházásokat, valamint egyszerűbbé tennék az ezekhez szükséges engedélyezési eljárásokat.
A törvénycsomag a villamosenergia-rendszer rugalmasságának javítását is célként határozza meg. Az előterjesztés így nem kizárólag a szélerőművek létesítésének feltételeit érinti, hanem a teljes villamosenergia-rendszer alkalmazkodóképességével kapcsolatos szabályokat is.
A módosításokat a helyreállítási terv energetikai vállalásaihoz kapcsolódóan tárgyalják. A sürgős eljárás miatt erről a törvényjavaslatról is gyorsított tempóban folytatják le a parlamenti vitát.
A javaslat elfogadása esetén olyan szabályozási változások következhetnek, amelyek egyszerűbbé teszik a szélerőmű-beruházások engedélyezését, elősegítik a beruházások gyorsabb megvalósítását, és növelik a megújuló energia szerepét a magyar energiaellátásban.
Megszűnhet a TEK önállósága és az Országgyűlési Őrség
Jelentősen átalakulhat a rendészeti rendszer is. A Pósfai Gábor belügyminiszter által benyújtott javaslat szerint
október 1-jével megszűnne a Terrorelhárítási Központ önálló rendvédelmi szervként működni,
és az általános rendőrség területi szervezetévé válna.
A Terrorelhárítási Központ tehát nem szűnne meg teljes egészében, de elveszítené az önálló rendvédelmi szervként működő szervezeti státuszát. A javaslat értelmében az általános rendőrség területi szervezeteként folytatná tovább a működését.
Ugyanezzel az időponttal, vagyis október 1-jével megszüntetnék az Országgyűlési Őrséget is. Ez a változtatás szintén a rendészeti rendszer jelentős átalakításának része lenne.
A kormány a változásokat a párhuzamos feladatok csökkentésével és a rendészeti működés racionalizálásával indokolja.
A parlament elé kerülő javaslat így egyszerre érinti a Terrorelhárítási Központ önállóságát, az általános rendőrség szervezeti felépítését és az Országgyűlési Őrség további működését. Amennyiben a képviselők elfogadják az előterjesztést, a változtatások október 1-jén lépnének életbe.
Visszaadhatják a pedagógusok sztrájkjogát, változhat az egészségügyi adatkezelés
A köznevelési törvénycsomag
eltörölné a pedagógusok szabad sztrájkjogát korlátozó akadályokat.
A törvénycsomag tehát változtatna azokon az előírásokon, amelyek jelenleg korlátozzák a pedagógusok szabad sztrájkjogát. A javaslat elfogadásával ezek az akadályok megszűnnének.
Emellett szélesítené az iskolaigazgatók munkáltatói jogköreit, erősítené a nevelőtestületek beleszólását az igazgatói pályázatokba, és megszüntetné azt a szabályt, amely szerint szakmai ügyekben kizárólag a Nemzeti Pedagógus Karral lehet egyeztetni.
A tervezet alapján az iskolaigazgatók nagyobb munkáltatói jogköröket kaphatnának, miközben a nevelőtestületek is nagyobb szerepet kapnának az igazgatói pályázatokkal kapcsolatos döntésekben. Ezzel párhuzamosan megszűnne a Nemzeti Pedagógus Kar kizárólagos egyeztetési szerepe a szakmai ügyekben.
Az egészségügyi adatkezelés szabályai is változhatnak. A javaslat lehetővé tenné, hogy a várandós nő szifiliszfertőzésére vonatkozó adatokat a gondozását vagy szülését végző orvos akkor is megismerhesse, ha a szűrés nem a várandósgondozás keretében történt.
A módosítás célja, hogy
a fertőzést gyorsabban felismerjék, és a kezelést minél hamarabb megkezdhessék.
A szabályozás megváltoztatásával a várandós nő gondozását vagy szülését végző orvos hozzáférhetne a szifiliszfertőzésre vonatkozó információhoz akkor is, ha a vizsgálatot más egészségügyi ellátás keretében végezték el. A javaslat indoklása szerint erre a fertőzés gyorsabb felismerése és a kezelés mielőbbi megkezdése miatt van szükség.
A keddi ülésen tehát nem egyetlen kiemelt törvényről lesz szó: adópolitikai, rendészeti, oktatási, energetikai és egészségügyi kérdések egész sora kerül gyorsított tempóban a parlament elé.
(MTI nyomán)
2026. július 15. (szerda), 08:06
Kapcsolódó cikkünk
Schiffer András: kétszeresen is alkotmánysértő, amire Magyar Péterék készülnek
Schiffer András: kétszeresen is alkotmánysértő, amire Magyar Péterék készülnek
Schiffer szerint...
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
