Elegük van a nyugdíjasoknak, 45 ezer forint hiányzik az átlagnyugdíjból

/A kormány jövőre 2,8 százalékos nyugdíjemelést irányozott elő, ez már nyár óta tudható a költségvetésben jelzett infláció alapján, és a terv nem változott, a decemberben megjelent kormányrendeletben is ez a szám szerepel\./

Bár év közben romlottak az inflációs várakozások, hiába követelt jóval három százalék feletti nyugdíjemelést a legnagyobb nyugdíjas szervezeteket tömörítő Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET). A kormány által bejelentett 2,8 százalékos nyugdíjemelést nehéz is elfogadni, ha azt nézzük, hogy a 2020-as pénzromlást a Magyar Nemzeti Bank is jóval magasabbra, 3,4 százalékra becsülte.A 2,8 százalék a minimálnyugdíjnál alig több mint havi 800 forint pluszt jelent, egy átlagnyugdíjasnak pedig kicsivel több mint havi 3800 forint lesz az emelés.Időről időre előfordul amúgy, hogy a kormány felül-, vagy alulbecsli az inflációt, és így a nyugdíjemelés is több vagy kevesebb lesz. Ha alulbecsli, akkor novemberig kénytelenek a nyugdíjasok hitelezni az államnak – akkor kapják meg ugyanis a január-augusztusi inflációs jelentés alapján az elmaradt emelést, egyben, egész évre. 2017-ben így 27 milliárd forintnyit húzott ki a kormány a nyugdíjasok zsebéből év közben, és idén is hasonló összeg lehetett a lényegében novemberig visszatartott pénz. Ha az MNB becslését nézzük, jövőre szintúgy erre kell számítani, hiszen a kormány által bejelentett nyugdíjemelés ismét 0,6 százalékkal karcsúbb, mint a várható infláció. Így novemberben megint visszamenőleges korrekcióra lehet szükség, addig pedig a nyugdíjasok újfent hitelezhetnek pár tízmilliárdot az államnak.Juhász László: 3,5 százalékos nyugdíjemelés kellett volnaA NYUSZET elnöke, Juhász László a 24 .hu-nak azt mondta, szerintük nem is 3,4 hanem 3,5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat, éppen azért, mert a nyugdíjasok kénytelenek időről időre 10 hónapig hitelezni az államnak. Próbálták a nyugdíjemelésre vonatkozó követelésüket mindenhova eljuttatni, de a nyugdíjas szervezetekkel kormányszinten továbbra sem áll szóba senki. A nyugdíjas érdekegyeztetés tíz éve nem működik, ezért nem tudtak még eredményt felmutatni – tette hozzá. De nem adják fel, további lépéseket terveznek, a jövő év elején az Emberi Erőforrások Minisztériumában próbálnak kompetens vezetőt keresni, akivel egyeztethetnek.Kis előrelépés, hogy a fővárosban lesz nyugdíjas érdekegyeztetés, már előkészítés alatt áll a fővárosi idősügyi tanács létrehozása. De mivel a nyugdíjemelés nem fővárosi kompetencia, kellene, hogy a kormány is hajlandó legyen tárgyalni és egyeztetni az idősek ügyeiről. A NYUSZET éppen azért jött létre, hogy összefogja a legnagyobb nyugdíjas szervezeteket, hogy több százezres taglétszámmal a hátuk mögött össze tudják gyűjteni és kellő súllyal képviselni az idősek problémáit.Ne csak az inflációt vegyék figyelembeA NYUSZET másik fő követelése az, hogy 2021-től vezessék be a vegyes indexálást, vagyis a béremelkedést is figyelembe vevő nyugdíjemelést. Mint Juhász László kiemelte, a jelenlegi nyugdíjemelési rendszer szakadékot nyitott a bérek és a nyugdíjak között, hiszen több éven keresztül két számjegyű béremelés volt jellemző, miközben a nyugdíjak három százalék körüli mértékben emelkedtek.45 ezer forint hiányzik az átlagnyugdíjbólEgyre nagyobb a nyugdíjak lemaradása a bérekhez képest.Jelenleg a nyugdíjasok relatív elszegényedése tapasztalható. De mivel hosszú távon az árak a fizetőképes kereslethez igazodnak, abszolút elszegényedés is várható. Minél idősebb valaki, minél régebben állapították meg a nyugdíját, annál inkább.Pár év alatt is hatalmas, 30-40 százalékos különbségek alakulhatnak ki ugyanolyan életút mellett, attól függően, hogy valaki mikor ment el nyugdíjba. Az induló nyugdíj ugyanis az utolsó nettó átlagkereset meghatározott százaléka. Jó hír persze, hogy a bérek végre dinamikusan emelkednek, de ettől a korábban nyugdíjazottak helyzete nem javul – tette hozzá Juhász. A nők nyugdíja átlagosan 36 százalékkal kevesebb, mint a férfiakéVan még egy tragikus probléma – a nők nyugdíja. A férfiak és nők közötti béregyenlőtlenség európai átlagban 16-18 százalék, vagyis ugyanolyan értékű munkáért a nők ennyivel kevesebbet kapnak. És mivel jellemzően egész életükben kevesebbet keresnek, mint a férfiak, mire nyugdíjba mennek, 36 százalék körüli lesz a különbség a férfiak és nők ellátása között. Ez azért is tragikus, mivel a férfiak átlagban hét évvel kevesebb ideig élnek – általában az idősebb nők maradnak egyedül, és nekik kell egyedül megélniük a folyamatosan értékét vesztő és egyébként is 36 százalékkal alacsonyabb nyugdíjból.Ezt a problémát persze nem nyugdíjas korban, hanem még az aktív pályafutás során kellene kezelni, mert ha nem, a különbség folyamatosan újratermelődik – fejtette ki Juhász László.A NYUSZET a három fő követelés nyomatékosítására aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy megmutassák, milyen nagy számban szeretnének a nyugdíjaknál változást az emberek. Az aláírásgyűjtés végeredményét Orbán Viktor asztalára szánják. Ha továbbra sem áll velük szóba a kormány, Juhász László a demonstrációt sem tartja kizártnak.Elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjszerű ellátásban részesülőket is figyelembe véve megközelítőleg hárommillió embert a mélyszegénység felé taszít a kormány, felük szegénységben él már most is. Elfogadhatatlan, hogy a nyugdíjasok fele százezer forint körüli nyugdíjból él – mondta Juhász László.A válság idején hozott megszorításokat máig nem törölték elA három főkövetelés mellett persze szeretnék azt is, hogy a leszakadó nyugdíjaknál legyen valamiféle korrekció. Felemlítette, hogy a Bajnai-kormány idején három csapás érte a nyugdíjasokat.Elvették a tizenharmadik havi nyugdíjat.A nyugdíjemelés rendszerét inflációkövetőre alakították át.Felfüggesztették az értékvesztett nyugdíjak korrekcióját célzó törvény végrehajtását. A törvény a különböző időszakban nyugdíjba mentek közötti különbségeket igyekezett tompítani. Négy lépést végrehajtottak, de az ötödiket nem.A lépéseket akkor azzal indokolták, hogy válság van, bajban az ország, és hogy az IMF-hitel felvételéhez meg kell tenni mindezt. A válság időközben elmúlt, az IMF-hitelt visszafizettük, Juhász László úgy véli, nem indokolt fenntartani ezeket a nyugdíjasok számára hátrányos intézkedéseket.Több mint tíz éve 28500 forint a minimálnyugdíjNevetséges szerinte az is, hogy már 2008 óta, több mint tíz éve 28 500 forint a minimálnyugdíj. Különösen hogy ma már vannak milliós, sőt kétmilliós nyugdíjak is, vagyis több mint 70-szeres különbség van a rendszerben. Ez normális országokban elfogadhatatlan – jelentette ki. A NYUSZET elnöke emlékeztetett, az Emmi család- és ifjúságügyért felelős államtitkára tavaly hangsúlyozta, olyan kevés ember kap pont minimálnyugdíjat, hogy elenyésző a probléma. Igen ám, de közel 18 ezer nyugdíjasnak van ennél kevesebb havi juttatása.Juhász Lászlónak van megoldási javaslata is. Az 1962-es egyezmény alapján az ukránoknak fizetett nyugdíjak éves szinten mintegy 15 milliárd forintot visznek el. Ha ezt az összeget a magyar nyugdíjasokra fordítanák, senkinek sem kellene olyan alacsony nyugdíjat kapnia, mint most – fejtette ki. Ezért tavaly levélben kérte Novák Katalint, ha anyagilag nem jelentős a kérdés, hozzanak politikai döntést, készüljön előterjesztés, emeljék meg a minimálnyugdíjat. Választ nem kapott.Arra is kitért, hogy mint köztudott, a minimálnyugdíj emelése nehézségbe ütközik, mert számos szociális juttatás a minimálnyugdíjhoz kötött (például a gyes). De erre megoldás lehetne az, ha a két kérdést, a minimálnyugdíj összegét és a szociális juttatások vetítési alapját különválasztanák egymástól. Nyugdíjszakmailag a két dolognak nincs is köze egymáshoz.

2019. december 29. (vasárnap), 10:08