Felfoghatatlan! Rajongásig szerette az ország… Tragikusan fiatalon ment el a gyönyörű magyar televíziós!
Az utolsó lélegzetvételéig küzdött az életéért, de szervezete feladta a harcot..
Hajas Ilona gyermekkorában még olyan messzinek tűnt az ismertség. /Az az időszak még a hangos jókedvről szólt\: a Hajas\-gyerekek, Sándor, Katalin és Ilona olyan elevenek voltak, hogy mindenki ismerte őket a környéken\./
Hajas Sándor felesége, Ica néni ugyancsak gyerekekkel foglalkozott, hallatlan empátiával, ő vezette a helyi énekkart és ő alakította meg a színjátszó csoportot, ügyes, talpraesett gyerkőcökből. Hajas Ilona 38 esztendőt kapott a teremtőtől. A Nagysimonyi temetőben, ahol nyugszik, a sírján mindig van friss virág. Ma már leginkább ismeretlenek állnak meg egy pillanatra végső nyughelye előtt és arra gondolnak: íme, itt egy gyönyörű, különleges nő, akit az egész ország rajongásig szeretett, pedig neki még nem a mennyországban, hanem az eleven, lüktető életben lett volna dolga.
Mégsem írhatjuk azt, hogy ez a zajos, lüktető gyermekkor felhőtlenül telt el a számára. A köztiszteletben álló pedagógus édesapját ugyanis az 1956-os forradalom melletti kiállásáért becsukták, meghurcolták, megalázták, és Kistarcsára internálták.
A Nagysimonyi gyerkőcök imádták az ifjú lányt, akit aztán később mégiscsak felvettek a szegedi tanárképző főiskola magyar-történelem szakára.
Nem csak a külsejével, a hangjával is levett mindenkit a lábáról: kellemes orgánum, tökéletesen megformált szavak és mondatok.
Nem csoda, hogy a Péchy Blanka színésznő által kezdeményezett és elindított: „Szép magyar beszéd és kiejtés” néven futó országos versenyen is részt vett, mi több, 1973-ban már Kazinczy-díjjal jutalmazták. 1973-ban szerzett diplomát Pécsett. És ekkor már a Magyar Televízió pécsi stúdiójában is alkalmazták.
Pillanatok kérdése volt, hogy felfedezzék.
Ehhez elég volt egy tökéletesen sikerült pécsi riport a helyi televízióban, és Matúz Józsefné, a Magyar Televízió hírműsorainak főszerkesztője már telefonált is a pécsi kollégáknak, hogy: „Azt a gyönyörű lányt, azt a gyönyörű orgánumú lányt szeretném Pesten látni…” Így indult a karrierje. Próbafelvételre hívták 1974-ben, és azonnal megkapta az állást. A Magyar Televízió bemondója lett.
Hajas Ilona ma is itt van közöttünk, velünk. Megannyi felvétel őrzi, ahogy beszél a kamerába, beszél hozzánk. De nem csak két műsor között konferált, nem csak azt bízták rá, hogy közölje a nézőkkel: „következik a Híradó”.
„Egyik napról a másikra megvakult. Megdöbbentünk az állapotától. Megdöbbentünk és megrémültünk. Az egyik bajai orvos segített neki és mintha csak csodát tett volna vele, visszaadta a szeme világát. De onnan már nem volt megállás a lejtőn. Ilona bekerült a belgyógyászatra, mert más tünetei és gondjai is voltak. Hamarosan besárgult a szeme fehérje és az a gyönyörű, márvány bőre is sárga lett…” Így emlékezett vissza egyik barátja arra a szörnyű időszakra.
A Nagysimonyi temető csendje és a földpaplan adta meg számára az örök nyugalmat. Távol a főváros zajától – távol attól az élettől, amelyre ifjú hölgyként talán mindennél jobban vágyott.
Nyugodj békében, Hajas Ilona!
2024. október 04. (péntek), 15:06
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
