Figyelem!!! Pusztító viharra, özönvízszerű esőzésre és orkán erejű szélre figyelmeztet az Országos Meteorológiai Szolgálat! És még jön ennél rosszabb is!!

Ilyen lesz 2050-ben a magyarországi időjárás

Pusztító vihar, özönvízszerű esőzés, orkán erejű szél és 42 Celsius-fokos meleg is szerepel az Országos Meteorológiai Szolgálat 2050. /július 10\-re prognosztizált időjárás\-jelentésében, amellyel a klímaváltozás hatásaira hívják fel a figyelmet\./

A szolgálat meteorológusai a 2018-as meteorológiai világnap alkalmából készítettek egy ismeretterjesztő kisfilmet az emberi tevékenység éghajlatra gyakorolt hatásairól. A videó szerint 2050. július 10-én azt emelik majd ki, hogy “ismét pusztító vihar söpört végig az országon”. Sopronban 150 kilométer/órás széllökést rögzítettek, Keszthelyen 10 perc alatt 39 milliméternyi eső hullott le – szerepel a fiktív időjárás-jelentésben.

Éjszaka is általában 20 fok felett, többfelé 30 fok körül alakul a hőmérséklet, napközben pedig jellemzően 40 fok körül alakulnak a csúcsértékek. Az ország legmelegebb táján, az Alföld déli részén akár 42 fok is lehet.

A szolgálat szerint az éghajlatváltozás miatt 2050-re akár mindennapossá válhatnak a hasonló előrejelzések. A változó klíma legnyilvánvalóbb tünete a hőmérséklet-emelkedés: a földi középhőmérséklet több mint 1 fokkal magasabb, mint 19. század végén volt. Lakatos Mónika meteorológus elmondta, hogy a tudományos eredmények alapján “szinte teljes bizonyossággal kijelenthető”, hogy a 20.

század közepe óta megfigyelt felmelegedés fő oka az emberi tevékenység. Az üvegházhatás fokozódik, s ez melegedést okoz. A fosszilis tüzelőanyagok égetése, az ipari folyamatok, az erdők kiirtása, az állattenyésztés egyre nagyobb hatást gyakorolnak a Föld éghajlatára és átlaghőmérsékletére. Melegszenek az óceánok is, s ez a hőtágulás miatt emelkedő tengerszintet okoz, veszélyeztetve a tengerpartokon élőket.

“A sarkvidéki változások bár “távolinak tűnnek”, de ezek is hatással lesznek a világ minden pontjára. Mindenkit érint például, hogy a szélsőséges időjárási helyzetek gyakoribbá válnak. A biztosítók adatai szerint az időjárás hatalmas károkat okoz világszerte, a hőséggel összefüggő többlethalálozás kockázata 1980 óta folyamatosan emelkedik” – hangsúlyozta Lakatos Mónika.

Példaként említette azt is, hogy 2016-ban 23,5 millió ember kényszerült elhagyni a lakóhelyét időjárási katasztrófák miatt. A szárazság és a vízhiány számos régióban ellehetetleníti az életkörülményeket és konfliktusok kialakulásához vezethet. A nagyvárosokban a komoly hőhullámok, szmogos helyzetek fokozottabban jelentkeznek – fűzte hozzá.

Magyarország régiója a földi átlagnál jobban melegszik. Minden évszakban, de főként nyáron emelkedett a hőmérséklet, gyakrabban lépnek fel komoly, tartós hőhullámok, amelyek többször aszállyal párosulnak. A tavaszi hónapok melegedése a tenyészidőszak korábbi beköszöntével jár, ami hátrányos is lehet, hiszen az időről-időre fellépő késő tavaszi fagyok fejlettebb állapotban érhetik az arra érzékeny növénykultúrákat, s így nagyobb lehet a fagykár.

A téli melegedéssel csökkent a fagyos napok száma. Ritkábban hullik hó, a tapadó havas, ónos esős helyzetek viszont gyakoribbá váltak.

Mindemellett fokozódott a csapadék szélsőséges jellege is. Nőtt az aszályhajlam, de bő csapadékú évek is előfordultak. Emellett gyakoribbá váltak a heves időjárási események, amik özönvízszerű esőzésekkel, erős széllökésekkel, villámlással, esetenként jégesővel járnak és villámárvizet váltanak ki. Az elkövetkező évtizedekről klímamodellek adnak választ. Több forgatókönyv is létezik, de a legobjektívebb képet az adja, ha a különböző modelleket és szimulációkat együttesen értékelik.

A modellszimulációk alapján Magyarország átlaghőmérséklete bizonyosan növekedni fog, a század közepére várhatóan 1-2 fokkal. Az évszakok közül leginkább a nyár melegszik: a 25 fokot meghaladó csúcshőmérsékletű nyári napok száma akár több mint 10 nappal is növekedhet a század közepére. Az ország keleti területein több mint 20 nappal is megemelkedhet az ilyen nyári napok száma.

A csapadék vonatkozásában a változás mértéke, de annak iránya sem egyértelmű. Egyes modellek csökkenést, mások csapadéknövekedést jeleznek Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat modellje szerint a nyár szárazabbá válhat, míg a többi évszak csapadékosabb lehet.

Tavasszal és nyáron hosszabb csapadékmentes időszakok várhatók, míg ősszel és télen rövidebbek lehetnek az ilyen száraz időszakok. Emellett különösen nyáron és ősszel gyakoribbá válhatnak az intenzív, heves esőzések. A videóban felhívták a figyelmet: már csak néhány év maradt hátra, amíg 2 fok alatt tartjuk az ipari forradalom óta tartó globális felmelegedés mértékét. Mintegy 200 országnak kell együttműködni a Földön, ami – mint fogalmaztak – a “legnagyobb közös kihívás az emberiség történetében”. Ezzel együtt megjegyezték: energiatakarékos, környezetkímélő fogyasztással minden ember tehet a klíma megóvásáért.

A negatív hatások mérséklése érdekében a meteorológiai szolgálat szerint a lehető leghamarabb át kell állni a nem szénalapú energiatermelésre, amelynek kisebbek a környezeti hatásai. A károsanyag-kibocsátás csökkentése mellett is minden szektornak fel kell készülnie a szélsőségesebbé váló éghajlatra.Forrás : MTI

Forrás: hirado.org

2018. március 27. (kedd), 10:04