Nem az következett be, amitől sokan tartottak
/A rendkívüli hőség és az aszály miatt ismét felerősödtek az élelmiszerek drágulásával kapcsolatos félelmek\./
A hazai élelmiszerpiac ezzel új szakaszba léphet az elmúlt évek jelentős áremelkedése után. Ez azt jelenti, hogy a liszt, a cukor és az étolaj ára sem feltétlenül emelkedik olyan mértékben, mint amit az aszály hírére sokan vártak. A bolti árakat ugyanis nem kizárólag a magyarországi termés, hanem a nemzetközi piaci folyamatok is meghatározzák.
Több alapvető élelmiszer már olcsóbb lett
Júliusban az élelmiszerek fogyasztói ára éves összevetésben 1,1 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak pedig 4,4 százalékkal mérséklődtek.
Több alapvető terméknél ennél is nagyobb áresést mértek.
Az év első hat hónapjában a mezőgazdasági árak 10,6 százalékkal, az élelmiszeripar belföldi értékesítési árai pedig 0,3 százalékkal estek vissza az előző év azonos időszakához képest. A változás hátterében főként az áll, hogy a nemzetközi piacon több fontos termékből túlkínálat alakult ki.
A liszt, a cukor és az étolaj ára eltérően alakulhat
A globális piacon a kalászos gabonafélékből, a szójából, a sertéshúsból és a tejből is jelentős kínálat áll rendelkezésre. Ez lefelé nyomja a nemzetközi árakat, és közvetve a magyarországi boltokban is fékezheti a drágulást.
A globális élelmiszerár-index júliusban lényegében stagnált. A gabonafélék, a cukor és a növényi olajok ára emelkedett, miközben a hús- és tejtermékek olcsóbbá váltak.
Az előrejelzés szerint a második fél évben csak néhány terméknél várható érdemi áremelkedés. A kalászos gabonák éves átlagára várhatóan nem lesz magasabb a 2025-ös szintnél, ami a liszt árának emelkedését is visszafoghatja.
Az aszály még hozhat kellemetlen meglepetést
A legnagyobb kockázatot jelenleg a kukorica jelenti.
A tejpiacon szeptemberben indulhat áremelkedés, ez azonban várhatóan nem lesz akkora, hogy megfordítsa az agrárárak idei csökkenő trendjét. A sertéságazatban pedig legkorábban 2027 elején jöhet olyan mértékű drágulás, amely javíthatja az ágazat jövedelmezőségét.
A magyar élelmiszerpiacon az import aránya körülbelül 30 százalék, ezért a nemzetközi árak sok esetben erősebben alakítják a hazai bolti árakat, mint az adott évi magyar termés. Rövid távon ez mérsékelheti az aszály hatását, hosszabb távon azonban a tartós hőség, a csapadékhiány és a növekvő termelési költségek ismét drágulást okozhatnak.
2026. szeptember 03. (csütörtök), 20:39
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.