Hamarosan olyan brutális időjárási katasztrófa jöhet, amilyet még nem láttunk
Korán örülnek a klímaváltozás-szkeptikusok, ha a legújabb kutatásokra mutatnak, melyek arról árulkodnak, hogy az esőerdők is szén-dioxidot termelnek. /A Földet az emberiség veri szét és lassan a párizsi klímaegyezmény is elégtelen, kezdhetjük megszokni a gigahurrikánokat\./
Közhelyszámba megy a tudósok figyelmeztetése, hogy az emberiségnek vissza kell fognia az üvegházhatású gázok termelését, mert lassan élhetetlenné válik a Föld. A világ vezetői pedig hiába tesznek a párizsi klímaegyezményhez hasonló vállalásokat, hogy megóvják a környezetet, már a természet is az ember ellen dolgozik.
A NASA és a Coloradói Állami Egyetem szakértői legfrissebb, a hurrikánokról és az el Nino-hatásról szóló elemzésükben ugyanis megdöbbentő felismerésre jutottak: noha azt hitték, hogy a különböző szabályozások eredményeképp a légkör szén-dioxid-telítettsége elérte a csúcsát és nem nő tovább, az új mérések azt mutatják, hogy az elmúlt két évben annyi volt a légkörben az üvegházhatású gázból, amennyi az ezt megelőző kétezer évben még soha.
Négy gigatonnával nőtt a szén-dioxid jelenléte a légkörben, ez 50 százalékkal nagyobb a 2011-ben mértnél. Ráadásul eközben az emberi eredetű kibocsátás 2 gigatonnával csökkent. Az igazán aggasztó az, hogy tehát nem az emberiség "pumpálta tele" a levegőt a fosszilis anyagok égetésével, hanem az esőerdők. A dél-amerikai, afrikai és ázsiai esőerdők 6 gigatonnányi szén-dioxidot eresztettek ki magukból - írja a Quartz.
Nem a Föld öl meg minket, hanem fordítva
Elsőre tehát úgy tűnhet, hogy azon klímaszkeptikusoknak van igazuk, akik tapsoltak örömükben, amikor Donald Trump amerikai elnök kiléptette országát az ENSZ klímavédelmi egyezményéből.
A jelenség oka valószínűleg az, hogy az egyre melegebb és szárazabb klíma okozza azt, hogy az esőerdők is "beleálltak" a légkörgyilkolási versenybe. A fotoszintézis ugyanis bonyolultabb folyamat annál, mint hogy a napfény és a víz hatására a növények megkötik a szén-dioxidból a szenet, egy sor más tényező is befolyásolja azt. Például a levegő kémiai összetétele, de fontos az is, hogy - a közhiedelemmel ellentétben - a növények is lélegeznek és oxigénre van szükségük az életben maradáshoz. A szén-dioxid-felvétel utáni oxigénkibocsátás "csak" melléktermék.
A nagy melegben sok faj nem tudja kinyitni gázcserenyílásait - a sivatagi növények általában ilyenek - és éjszaka szén-dioxidot bocsátanak ki. Ha szárazabbak a körülmények, erősebb a napsütés vagy melegebb van, akkor kevesebb szén-dioxidot kötnek meg a fotoszintézis során. Éjszaka viszont többet bocsátanak ki. Leegyszerűsítve: most már olyan meleg van, hogy a növények üvegházhatású gázokat "izzadnak".
Megy a tippelgetés
A klímakutatók jelenleg a felszíni mérések mellett műholdakról is vizsgálják a levegő összetételét. Az utóbbi viszont nem elég precíz, így nehéz megmondani, hogy az emberi tevékenység pontosan mennyi gázt "rak" a levegőbe.
Viszont a Volkswagen körül kirobbant dízelbotrány is arra figyelmeztet, hogy az emissziós adatokat nem szabad "bemondásra" elhinni. Az autóipari konszern külön szoftverrel játszotta ki a méréseket, így papíron kisebb lett a kibocsátás. Így pedig még nehezebb kiszámolni, hogy az emberiségnek mennyi fosszilis terméket égethet el.
Abban azért viszonylag biztosak a kutatók, hogy Donald Trumpnak és a többi klímaszkeptikusnak nincs igaza, mivel a historikus adatok jól mutatják, mennyit tett hozzá a folyamatokhoz az emberiség.
A jelenlegi trendek egy irányba mutatnak
Az üvegházhatás egyre közelibb probléma: a szélsőséges időjárásra mind könnyebb példát találni. Az idei hurrikánszezonban, több mint 120 év után idén először söpört végig tíz trópusi vihar az Atlanti-óceán térségén. Az pedig példa nélküli, hogy a tíz hurrikánból kettő (Irma és Maria) is elérte a legnagyobb erősséget, ötös kategóriájú volt. Míg a Texast romba döntő Harvey és a José négyes kategóriájú volt.
A briteket "kóstolgató" Ophelia pedig a legerősebb, amely valaha elérte a szigeteket.
Az időjárás szélsőségességet az is mutatja, hogy október elején Dél-Európán hőhullám volt, megteltek a francia Riviéra strandjai. Száraz, szinte nyárias idő volt. A hónap második felére is hasonlót ígérnek. Az elmúlt évek alapján pedig nagyon hideg télre van kilátásunk, míg az esőerdő övezetben további száraz időt jósolnak. A Verge cikkeszerint az északi féltekén pedig kevéssé szeles időre van kilátás, amely azt jelenti, hogy megnőhet a szmog a városokban.
A címlapképen az látható, hogy milyen lenne a légkör szén-dioxid-telítettsége, ha az esőerdők és a tengerek nem tudnának több szén-dioxidot felvenni. Forrás: NASA
2020. július 18. (szombat), 18:46
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
