A 2016-os évre két igazán drámai este is jutott. Az elsőn kiderült, hogy a britek megpattannának az EU-ból, a másodikon pedig az, hogy Amerika egy más ország, mint aminek gondoltuk. /Veszített Hillary Clinton, a pénzpiacok, a demokrata párt, és a közvélemény\-kutatók\./
Minden idők legőrültebb amerikai elnökválasztási kampánya végén, nyolc évvel azután, hogy az ország megválasztotta az első fekete elnökét, az első női elnök helyett egy, a tényekkel hadilábon álló üzletember került az USA élére. Bár a választást megelőző közvélemény-kutatások és statisztikai modellek mind azt mutatták, hogy Hillary Clinton egyszerűen nyerhet, az egykori ipari területeken lakók inkább a „Tegyük újra naggyá Amerikát!” nehezen megfogható ígéretét választották. Nézzük, miről maradtak le azok, akik átaludták az éjszakát!
Hiába minden kutatás, ahogy érkeztek az eredmények, egyre nyilvánvalóbb volt, hogy Trumpnak áll a zászló. A kulcsfontosságú, billegő államok közül behúzta Ohiót, Floridát, Észak-Karolinát és nagyon úgy néz ki, hogy Michigant és Pennsylvaniát is. A már kiosztott elektori szavazatok száma lassan kúszott felfelé, de Trump neve mellett mindig egy nagyobb szám állt (az amerikai választási rendszerről itt olvashatsz), egyre közelítve bűvös 270-hez – a kanadai állampolgársági hivatal honlapja pedig összeomlott.
Trump nem csak az amerikaiak egy részét ijesztette meg. Amikor az este folyamán már úgy nézett ki, hogy tényleg elnök lehet, a határidős ügyletek piaca csendesen bebólintott. Nem is kicsit, a 2001. szeptemberi 11-i terrortámadás sem okozott ilyen heves reakciót. Ahogy nőtt a Trump-elnökség esélye úgy zuhant sokéves mélypontra a mexikói peso, és úgy kezdtek esni a kelet-ázsiai tőzsdék is. Az utóbbi különösen azért érdekes, mert ezek a piacok már a Brexitet is megsínylették, pedig a bizonytalanság még csak nem is a környékükön keletkezett.
Azoknak viszont, akik jenben tartották a pénzüket viszonylag jó estéjük volt. Emelkedett még az arany árfolyama. Valószínűleg a shotgun-tölténynek, a víztisztító tablettáknak és az atombunkereknek is nőtt az értékük, ezeket azonban nem mérik valós időben.
Miután Donald Trump gyászosan szerepelt az összes elnökjelölti vitán volt némi esélye, hogy a republikánusok a képviselőházban is elveszítik a többségüket. A kampány finisében azonban ennek nagyrészt elpárolgott az esélye. Még a leginkább demokraták felé hajló elemzők sem mondtak annál merészebbet, mint hogy 50-50 az esélye az egyik vagy másik párti többségnek.
Az igazi eredmények viszont csúfos demokrata vereséget mutatnak, így Trump elnök (de furcsa ezt még mindig leírni!) kényelmes republikánus többségre számíthat majd mind a szenátusban, mind a képviselőházban.
Magyar idő szerint hajnali ötre ennek az esélye is elpárolgott.
És ha még csak a szenátusról lett volna szó nyolcadikán. Kaliforniában téma volt – rögtön két kérdés erejéig – a halálbüntetés. Egyrészt megkérdezték a szavazókat, hogy nem kellene-e betiltani a halálbüntetést úgy általában. Másrészt arról is szavazhattak, hogy lehessen-e rövidíteni a fellebbezésre rendelkezésre álló időt, hogy gyorsabban lehessen kivégezni azokat, akiket elítéltek. Ez ennek a kérdéskörnek nagyjából a két végpontja, igazán van lehetőségük a kaliforniaiaknak.
Kilenc államban szavaztak a marihuána orvosi és kikapcsolódási célú legalizációjáról. Összesen nyolc Magyarországnyi embert érintő kérdés volt ez a 2016-os amerikai választáson. Ötven, illetve ötvenegy millió ember szavazhatott a fegyvertartáshoz és a dohánytermékek megadóztatásához kapcsolódó kérdésekben. És ha már adók, másik 121 millió ember pedig más adózási kérdésekben nyilváníthatott véleményt. Ezek között voltak ám tényleg apróságok is. Például, hogy csökkentsék a tűzoltók adóját, van elég bajuk így is.
A nyugati államokban még nyitva voltak a szavazókörök, amikor az ilyen helyzetben törvényszerű bűnbakkeresés elkezdődött a közösségi médiában. A népszerű tippek között a vidéki, kevésbé iskolázott amerikaiak szerepelnek – ebben azért van valami –, előkelő helyen szerepelnek a dacból Trumpra szavazó Bernie Sanders-fanok és a politikai elitet egy személyben megtestesítő Hillary Clinton helyett valamelyik harmadik párti jelöltet választók is. A fentiek mellett a kiélezett versenyre vágyó, Trump hazugságaival túl keveset foglalkozó média is ott ül a szégyenpadon.
Érdemes azt is felírni a tanulságok közé, hogy sem az előrejelzéseknek, sem az exit polloknak nem nagyon szabad hinni a jövőben.
forrás: nuus.hu
2016. november 09. (szerda), 09:47
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.