Hat képviselő nem szavazta meg Baka Andrást köztársasági elnöknek! Megvan, kik voltak!
Politikai fordulat: Baka András lett az államfő – hat képviselő mondott nemet
Megválasztották Magyarország új köztársasági elnökét
/Kedden a parlament titkos szavazáson választotta köztársasági elnökké Baka András jogtudóst, a Legfelsőbb Bíróság korábbi elnökét\./
A feltételezések szerint Toroczkai László, Novák Előd, Dúró Dóra, Szabadi István, Apáti István és Dócs Dávid szavazhatott nemmel.
A Fidesz és a KDNP frakciója nem vett részt a szavazáson. Baka András mandátuma az új alkotmány megalkotásáig, de legfeljebb öt évig tart.
A Tisza saját hatalmának is korlátot szabott
Szombaton vált hivatalossá, hogy a Tisza-frakció Baka Andrást jelöli köztársasági elnöknek. A párt kétharmados parlamenti többsége miatt már ekkor szinte biztosra lehetett venni, hogy ő lesz Magyarország következő államfője.
A Tisza egyik választási ígérete az volt, hogy eltávolítja a Fidesz által politikai alapon kinevezett közjogi méltóságokat, köztük Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Miután Sulyok nem mondott le, a parlamenti többség az Alaptörvény módosításával szüntette meg a megbízatását.
Sulyok Tamás végül aláírta a módosítást, ezzel pedig saját államfői mandátuma is véget ért. Baka András megválasztásával ugyanakkor a Tisza saját kormányzati mozgásterét is korlátozta, hiszen az új köztársasági elnök korábbi pályafutása alapján várhatóan nem pusztán a mindenkori parlamenti többség döntéseinek automatikus végrehajtója lesz.
Baka András hosszú utat járt be az államfői tisztségig
Baka András 1952-ben született, diplomáját pedig 1978-ban szerezte meg az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1990-ig a Magyar Tudományos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének kutatójaként dolgozott, majd 1990 és 1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.
1990–1991-ben rövid ideig országgyűlési képviselőként is dolgozott a jobbközép-konzervatív Magyar Demokrata Fórum frakciójában. Parlamenti mandátumáról azt követően mondott le, hogy 1991-ben az Emberi Jogok Európai Bíróságának magyar bírájává választották.
Ezt a tisztséget egészen 2008-ig töltötte be, így csaknem két évtizedes nemzetközi jogi és bírói tapasztalatot szerzett.
A Fidesz támogatásával került a Legfelsőbb Bíróság élére
Baka Andrást 2009-ben, Sólyom László akkori köztársasági elnök javaslatára választották meg a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Megválasztását az akkor még ellenzékben politizáló Fidesz is támogatta.
A helyzet azonban rövid idő alatt megváltozott. 2011-ben a Fidesz-kormány átalakította az igazságügyi rendszert, Baka megbízatása pedig három és fél évvel annak eredeti lejárta előtt megszűnt. A Legfelsőbb Bíróságot Kúriává nevezték át, az új intézmény élére pedig már nem ő került.
Baka az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. A testület 2016-ban megállapította, hogy a magyar hatóságok megsértették a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogát, és jogsértő módon mozdították el hivatalából. Baka 2011 után is a Kúrián folytatta bírói munkáját.
2026. augusztus 11. (kedd), 20:43
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
