Határozott az Országgyűlés: Rendőrökkel vitethetik bizottság elé az érintetteket
Döntött az Országgyűlés: Rendőrökkel vitethetik a vizsgálóbizottság elé az érintetteket
Bírságot is kiszabhatnak, mutatjuk, mikor.
A parlamenti döntés lényege
Kedden rendkívüli ülésen döntött az Országgyűlés a vizsgálóbizottságok működésével kapcsolatos szabályokról. /A döntés értelmében új eljárási lehetőségek nyílnak meg a vizsgálóbizottságok előtt azokban az ügyekben, amelyekben a testületek érintett személyeket kívánnak meghallgatni\./
A beidézés és a megjelenés szabálya
A most elfogadott szabályozás alapján a vizsgálóbizottság elnöke jogosult arra, hogy az adott ügyben érintett személyeket az ülésre beidézze. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált ügyekben szerepet játszó vagy azokkal kapcsolatba hozható személyeknek meg kell jelenniük a bizottság előtt, amennyiben erre idézést kapnak. Ha valaki ennek nem tesz eleget, akkor a szabályozás több lépcsőben teszi lehetővé a következmények alkalmazását.
A bírságok mértéke
Ha valaki nem tesz eleget a vizsgálóbizottsági idézésnek, először 100 ezer forint bírságot kaphat. Amennyiben később sem teljesíti a kötelezettségét, a bírság összege egymillió forint lehet. A szabályozás végső eszközként azt is lehetővé teszi, hogy elrendeljék az érintett rendőri elővezetését. Ez a rendelkezés azt jelenti, hogy a vizsgálóbizottság elé idézett személyek távolmaradása nem maradhat következmények nélkül.
A szavazás eredménye
Az Országgyűlés 145 igennel, 38 nem ellenében elfogadta a javaslatot. A döntés így parlamenti többséget kapott, és a vizsgálóbizottságok működésével kapcsolatos szabályok szigorodnak. A szavazás eredménye alapján a képviselők többsége támogatta azt, hogy a bizottságok hatékonyabb eszközöket kapjanak az érintettek meghallgatására és a megjelenési kötelezettség kikényszerítésére.
Az érintett vizsgálóbizottságok
A képviselők tiszás kezdeményezésre öt vizsgálóbizottság felállításáról döntöttek. Ezek a Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság, a Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság, a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság, valamint a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság.
Az öt vizsgálóbizottságból négynek kormánypárti vezetése lesz. Az egyetlen kivétel a végrehajtási ügyeket vizsgáló testület, amelynek Toroczkai László került az élére. A most elfogadott szabályok ezeknek a bizottságoknak a munkáját is érintik, hiszen a vizsgált ügyekben érintett személyek beidézhetők lesznek, a megjelenés elmulasztása esetén pedig előbb bírság, majd végső esetben rendőri elővezetés is következhet.
2026. június 23. (kedd), 10:32
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
