Hegedűs Zsolt beszélt arról, mi vezetett Győrfi Pál leváltásához
Hegedűs Zsolt elmondta: ezért váltották le Győrfi Pált
Nem egyszerű személycsere történt az Országos Mentőszolgálatnál
/Győrfi Pál távozása az Országos Mentőszolgálat szóvivői posztjáról sokakat meglepett, hiszen neve hosszú évek óta szinte elválaszthatatlanul összeforrt a magyar mentőszolgálattal\./
Győrfi Pál nem csupán megszólalóként volt jelen az Országos Mentőszolgálat életében. Hosszú időn át kommunikációs igazgatóként is dolgozott, vagyis nemcsak a nyilvánosság előtt képviselte az intézményt, hanem annak kommunikációs hangját, irányát és működési reflexeit is jelentős részben meghatározta. Éppen ezért a leváltása nem tekinthető egyszerű technikai döntésnek vagy hétköznapi pozíciócserének. A miniszter értelmezése szerint a történet arról is szól, hogy az OMSZ-nél elérkezett az idő egy másfajta, nyíltabb, őszintébb és felelősebb megszólalási kultúrára.
Dr. Hegedűs Zsolt szerint a régi kommunikációs működés túlságosan intézményvédővé vált. Ez azt jelenti, hogy bizonyos helyzetekben a hangsúly nem feltétlenül arra került, hogy a nyilvánosság pontos, egyenes és tanulságokat is felmutató magyarázatot kapjon, hanem arra, hogy az intézmény minél kevesebb sérüléssel kerüljön ki egy-egy vitás vagy tragikus ügyből.
A váltás tehát szimbolikus jelentőségű is lehet. Győrfi Pál személye egy korszakot jelképezett, amelyben az OMSZ kommunikációja sokak számára kiszámítható, ismert és megszokott volt. Ugyanakkor a miniszter szavai alapján ez a korszak elfáradt, és a régi reflexek már nem minden esetben képesek megfelelő választ adni a mai közbizalmi, betegbiztonsági és társadalmi elvárásokra. A mostani döntés ezért nemcsak arról szól, hogy ki áll a kamerák elé, hanem arról is, milyen szellemben beszél a mentőszolgálat a hibákról, a felelősségről és az embereket érintő legérzékenyebb ügyekről.
A mentőszolgálat kommunikációjának nem az elkenés lenne a feladata
A miniszter különösen keményen fogalmazott arról, hogy a mentés nem átlagos közszolgáltatás. Egy mentőautó késése, egy rosszul szervezett folyamat, egy hibás döntés vagy egy elhallgatott rendszerszintű probléma nem pusztán adminisztratív kellemetlenség. Ezeknek emberi sorsokban mérhető következményei lehetnek. Egy család számára egy rossz válasz, egy megkésett segítség vagy egy utólag meg nem magyarázott tragédia nem statisztikai adat, hanem életre szóló seb.
Éppen ezért Hegedűs Zsolt szerint a mentőszolgálat kommunikációja nem működhet úgy, mintha kizárólag az intézmény védelme lenne a cél.
A miniszter ezt a szemléletváltást egyértelmű mondattal fogalmazta meg:
„A mentőszolgálat kommunikációjának nem az a dolga, hogy reflexből védje az intézményt, hanem az, hogy segítse a bizalom, a szakmaiság és a tanulás kultúráját.”
Ez a kijelentés világosan jelzi, hogy a változás nem pusztán személyi természetű. A mondat mögött az a gondolat húzódik meg, hogy egy egészségügyi intézmény kommunikációjának nem elsősorban védekezőnek, hanem tanulásra késznek kell lennie. A bizalom nem akkor erősödik, ha minden bírálatot támadásként kezelnek, hanem akkor, ha az intézmény képes különbséget tenni rosszindulatú támadás és jogos társadalmi kérdés között.
A mentőszolgálat különösen érzékeny helyzetben van, hiszen az emberek baj esetén nem politikai üzeneteket, nem simára csiszolt közleményeket és nem hivatali nyelvezetet várnak, hanem gyors, emberséges és szakmailag hiteles segítséget. Amikor pedig utólag kérdések merülnek fel egy eset kapcsán, akkor nem elég az általános magyarázat. A hozzátartozók, a betegek és a társadalom azt szeretné tudni, mi történt valójában.
A régi kommunikációs kultúra kifáradásáról szóló miniszteri megállapítás ezért komoly üzenet. Arra utal, hogy a puszta intézményvédelem hosszabb távon nem fenntartható, különösen akkor, ha az emberek közben egyre több átláthatóságot, őszinteséget és felelősségvállalást várnak el. Az OMSZ esetében ez nem elméleti kérdés, hanem közvetlenül emberi életekhez kapcsolódó bizalmi ügy.
A hiba beismerése a miniszter szerint nem gyengeség, hanem a bizalom alapja
Dr. Hegedűs Zsolt egyik legerősebb üzenete az volt, hogy a modern egészségügyben a hiba beismerése nem tekinthető gyengeségnek. Ez különösen fontos gondolat egy olyan rendszerben, ahol minden szereplő hatalmas nyomás alatt dolgozik, a hibák következményei pedig sokszor súlyosak. A miniszter szerint a betegbiztonságot komolyan vevő ellátórendszernek nem az a feladata, hogy mindenáron hibátlannak mutassa magát, hanem az, hogy képes legyen tanulni a hibákból.
A hiba elismerése nem ugyanaz, mint az intézmény lejáratása. A transzparencia sem támadás, és a kritika sem automatikusan rosszindulatú akció. Hegedűs Zsolt üzenetének egyik legfontosabb része éppen az, hogy az egészségügyi kommunikációnak ki kell lépnie abból a reflexből, amely minden kellemetlen kérdést veszélyként kezel.
A mentőszolgálat esetében ez különösen nagy tét. Amikor valaki mentőt hív, általában nincs ideje mérlegelni, nincs lehetősége másik szolgáltatót választani, és sokszor nincs olyan lelkiállapotban, hogy pontosan átlássa a folyamatokat. Teljes bizalommal fordul a rendszerhez. Ez a bizalom azonban törékeny. Ha az emberek azt érzik, hogy baj esetén nemcsak a segítség lehet bizonytalan, hanem az utólagos magyarázat is védekező vagy elkenő, akkor a közbizalom gyorsan sérülhet.
Ezért lehet kulcsfontosságú a kommunikáció megújítása. Nem elegendő új szóvivőt kinevezni, ha a megszólalások mögött ugyanaz a régi szemlélet marad. A valódi változáshoz annak kell megváltoznia, ahogyan az intézmény a saját felelősségéről beszél. A miniszter szerint nem az a cél, hogy az OMSZ minden helyzetben önmagát védje, hanem az, hogy képes legyen szakmai alázattal, nyitottsággal és őszinteséggel reagálni.
Ez a gondolat azért is erős, mert a társadalom ma már sokkal érzékenyebben figyeli az állami és egészségügyi intézmények működését. Egy-egy tragikus eset, panasz vagy ellentmondásos ügy gyorsan nyilvánosságot kap, és ilyenkor az emberek nem sablonos válaszokat várnak. A bizalom nem kommunikációs trükkökből épül fel, hanem abból, ha a rendszer vállalja, hogy vannak hibák, vannak tanulságok, és van felelősség. Hegedűs Zsolt szerint éppen ebbe az irányba kellene elmozdulnia az Országos Mentőszolgálatnak is.
Szűcs Brigitta érkezése új korszakot nyithat, de önmagában nem elég
Győrfi Pál helyét Szűcs Brigitta veszi át, aki a kommunikációs igazgatói és szóvivői feladatokat látja majd el. A miniszter szerint az ő érkezése lehetőséget teremthet arra, hogy az Országos Mentőszolgálat kommunikációja új irányba induljon el. Ez az új irány a korábbiaknál tisztább, őszintébb és betegközpontúbb megszólalásokat jelenthet, legalábbis a miniszteri szándék szerint.
Szűcs Brigitta kinevezése azonban önmagában még nem garancia arra, hogy valódi szemléletváltás történik. Hegedűs Zsolt utalásaiból az olvasható ki, hogy a probléma nem kizárólag személyi természetű. Egy új arc, egy új név vagy egy új beosztás csak akkor hozhat fordulatot, ha mögötte az intézmény egész működésében megjelenik az átláthatóság igénye. Ha a régi reflexek változatlanul megmaradnak, akkor a személycsere könnyen felszíni változás maradhat.
A valódi fordulathoz az kell, hogy a mentőszolgálat ne csak a sikereiről beszéljen, hanem a nehézségeiről, tévedéseiről és tanulságairól is. Egy egészségügyi szervezet számára ez nem gyengeség, hanem erőforrás lehet. Ha egy rendszer képes felismerni, hol hibázott, akkor képes javítani is. Ha viszont minden hibát elken, akkor ugyanazok a problémák újra és újra visszatérhetnek.
A miniszter üzenete szerint az OMSZ kommunikációjának a jövőben nem pusztán reagálnia kell a botrányokra vagy panaszokra, hanem aktívan hozzá kell járulnia a szakmai tanuláshoz.
Szűcs Brigitta előtt ezért komoly feladat áll. Nem csupán új szóvivőként kell helytállnia, hanem egy olyan kommunikációs kultúra megteremtésében is szerepet kell vállalnia, amely egyszerre szakmai, emberi és átlátható. Egy mentőszolgálat esetében a hitelesség nemcsak a pontos mondatokon múlik, hanem azon is, hogy a megszólalások mögött valódi felelősségvállalás érződik-e. Ha ez sikerül, akkor a váltás valóban új korszak kezdetét jelentheti. Ha nem, akkor a változás csupán személyi döntésként marad meg a közvélemény emlékezetében.
Győrfi Pál életútját elismerik, de új hangot várnak az OMSZ-től
A miniszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy Győrfi Pál távozása a szóvivői posztról nem jelenti azt, hogy eddigi munkáját figyelmen kívül hagynák. Fontos részlet, hogy Győrfi Pál nem távozik végleg az Országos Mentőszolgálattól. Dr. Hegedűs Zsolt külön kiemelte, hogy az a tény, miszerint Győrfi 18 éves kora óta az OMSZ kötelékében dolgozik, példamutató és méltányolandó életút, amelyet el kell ismerni.
Ez a mondat árnyalja a történetet. A váltás kemény üzenetet hordoz, de nem teljes szakításként jelenik meg. A miniszter egyszerre beszélt a régi kommunikációs kultúra kifáradásáról és Győrfi Pál szolgálatának elismeréséről. Ez azt jelzi, hogy a döntés nem feltétlenül személyes leszámolásként értelmezhető, hanem egy korszakváltás részeként. Győrfi Pál munkája hosszú időn át meghatározó volt, most azonban a miniszteri értékelés szerint eljött az ideje annak, hogy más hang, más szemlélet és más kommunikációs kultúra jelenjen meg.
Hegedűs Zsolt ezt egy másik erős mondattal fogalmazta meg:
„Van idő szolgálni, van idő képviselni egy intézményt, és van idő átadni a helyet egy új hangnak, egy új szemléletnek, egy új kultúrának.”
Ez a kijelentés egyszerre szól tiszteletről és lezárásról. Elismeri, hogy Győrfi Pál hosszú időn át szolgálta és képviselte az Országos Mentőszolgálatot, ugyanakkor világossá teszi, hogy a miniszter szerint most új időszak kezdődik. Az új korszak középpontjában nem a jól ismert arc fenntartása, hanem a kommunikációs működés megújítása állhat.
A kérdés most az, hogy a személycsere valóban képes lesz-e mélyebb intézményi változást elindítani. Az OMSZ Magyarország egyik legfontosabb közszolgáltatása, ezért nem mindegy, hogyan beszél önmagáról, a betegekről, a hibákról és a felelősségről. A mentők munkáját a társadalom alapvetően tiszteletben tartja, hiszen nap mint nap emberi életekért küzdenek. Éppen ezért különösen fontos, hogy a kommunikáció ne váljon a valós problémák elfedésének eszközévé.
Győrfi Pál leváltása így szimbolikus pillanat lett. Egy ismert, megszokott korszak zárulhat le vele, amelyben az intézményvédő kommunikáció sokszor erősebben jelent meg, mint az őszinte szembenézés igénye. A miniszter mostani üzenete szerint az OMSZ-nek a jövőben nemcsak védekeznie kell, hanem magyaráznia, feltárnia és tanulnia is. Ez a változás akkor lehet hiteles, ha nem csupán a nyilvánosságnak szóló mondatokban jelenik meg, hanem a mindennapi működésben is.
A következő hónapok mutathatják meg, hogy Szűcs Brigitta érkezése valóban új kommunikációs korszakot hoz-e az Országos Mentőszolgálatnál, vagy a változás megmarad a személyi döntés szintjén. Egy biztos: Győrfi Pál leváltása után minden eddiginél nagyobb figyelem irányul majd arra, hogyan beszél az OMSZ a hibákról, a felelősségről és azokról az emberekről, akik baj esetén tőlük várják a leggyorsabb és legemberibb segítséget.
2026. június 16. (kedd), 10:50
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
