Hétfőn eljön a nagy nap, amire mindenki várt mióta a Tisza megnyerte a választást!
Hétfőn elindulhat a nagy elszámoltatás – erre várt az ország a Tisza győzelme óta
Magyar Péter felszólalásával kezdődik a kétnapos rendkívüli ülés
Hétfőn megkezdődik az Országgyűlés kétnapos rendkívüli ülése, amelynek politikailag messze legfontosabb pontja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása lehet. A javaslat vitáját július 27-én tartják, a végső szavazás pedig kedden várható.
/Ezzel megkezdődik az a parlamenti folyamat, amelyet a kormányváltás óta milliók várnak\: az új kabinet intézményi keretet készül teremteni az előző rendszer vitatott vagyonügyeinek feltárásához és az esetlegesen jogellenesen kikerült állami értékek visszaszerzéséhez\./
A Fidesz sokáig azzal támadta Magyar Pétert, hogy az elszámoltatás csak kampányszlogen. Most azonban egy sarkalatos, kétharmados támogatást igénylő törvényjavaslat fekszik a képviselők előtt. Innentől már nem az a kérdés, beszél-e még róla a Tisza, hanem az, milyen jogosítványokkal és milyen tempóban kezdi meg működését az új hivatal.
A hivatalos menetrend szerint a hétfői ülés 13 órakor kezdődik. Elsőként Magyar Péter miniszterelnök tart napirend előtti felszólalást, amelyre a frakcióvezetők is reagálhatnak.
Az első érdemi szavazások legkorábban 14 óra 45 perctől kezdődhetnek. A parlament hétfőn várhatóan egészen 23 óráig ülésezik, kedden pedig reggel 9 órától folytatja a munkát.
A nap első nagy döntése az Alkotmánybíróság új tagjának megválasztása lehet. A titkos szavazáshoz kétharmados támogatás szükséges, majd az új alkotmánybíró az Országgyűlés előtt tehet esküt. Ezt interpellációk, azonnali kérdések és rendes kérdések követik, a politikai csúcspont azonban csak ezután érkezik.
A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról szóló T/357-es javaslatot július 10-én nyújtotta be a kormány, és sürgős eljárásban tárgyalja a Parlament. A részletes vita július 22-én lezárult, a képviselők pedig két módosító javaslatot nyújtottak be.
Hétfőn a bizottsági jelentésekről és az összegző módosító javaslatról vitáznak.
A javaslat egy része vagy akár egésze sarkalatosnak minősül, ezért az érintett rendelkezésekhez a jelen lévő képviselők kétharmadának igen szavazata szükséges. A Tiszának a választáson megszerzett kétharmados többsége alapján a politikai feltételek adottak, a voksolás mégis komoly szimbolikus jelentőséggel bír.
A Fidesz képviselőinek el kell dönteniük, hogy támogatják-e a közvagyon védelmére és visszaszerzésére létrehozandó szervezetet, vagy olyan hivatal ellen szavaznak, amelynek munkája éppen az Orbán-korszak legvitatottabb ügyleteit érintheti.
A rendszerváltás utáni magyar politika tele volt elszámoltatási ígéretekkel. Kormányok jöttek és mentek, bizottságok alakultak, jelentések készültek, a közpénz pedig rendszerint gyorsabban tűnt el, mint ahogyan az ellenőrök lapozni tudtak.
A Tisza ezért most nagy kockázatot vállal. A vagyonvisszaszerzési hivatal puszta létrehozása még nem jelenti azt, hogy másnap visszakerülnek az államhoz a vitatott módon alapítványokhoz, magántőkealapokhoz vagy politikailag jól bekötött gazdasági szereplőkhöz került vagyonelemek.
Az új intézmény hitelességét nem a névtábla, hanem az első ügyek döntik el. Megkapja-e a szükséges dokumentumokat? Képes lesz-e feltárni a tulajdonosi láncokat? Lesz-e ereje szembemenni az ország leggazdagabb és legbefolyásosabb szereplőivel? Eljutnak-e az ügyek a bíróságig, vagy ismét jelentések alszanak majd évtizedekig egy páncélszekrényben?
A választók nem egy újabb drága irattárat kértek. Következményeket várnak.
Kedden jöhet a végső döntés, amely már valódi következményeket hozhat
A parlamenti döntés időzítése különösen erős. Az elmúlt napokban sorra indultak eljárások az előző kormány pénzügyi döntései miatt.
Ezekben az ügyekben kizárólag a hatóságok és a bíróságok állapíthatják meg, történt-e bűncselekmény, és kik lehetnek a felelősök. A sorozatos vizsgálatok azonban megmutatják, miért nem elegendő az alkalmi átvilágítás.
Az Orbán-rendszer gazdasági hálózata nem egyetlen szerződésből vagy egyetlen vállalkozóból állt. Állami cégek, támogatási alapok, bankok, koncessziók, alapítványok és magántőkealapok egymásra épülő rendszerét kell átnézni. Ehhez tartós intézmény, pénzügyi szakértelem és jogi felhatalmazás szükséges.
A vagyonvisszaszerzési hivatal elfogadása ezért lehet az első valódi választóvonal a kampánymondatok és a rendszerszintű elszámoltatás között.
A rendkívüli ülésen nem kizárólag a vagyonvisszaszerzés kerül napirendre. A képviselők tárgyalják a közösségi közlekedési rendszer átalakítását, a mezőgazdasági károk kezelésének módosítását, az uniós helyreállítási terv energetikai vállalásait és egy nagyobb adócsomagot is.
Kedden szavaznak a kriptoeszköz-átváltást érintő korábbi rendelkezések eltörléséről is. A határozathozatalok után megkezdődik az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének teljes körű feltárásáról szóló törvény általános vitája.
Ez újabb politikai frontot nyithat, hiszen a kormány a korábbi állambiztonsági és titkosszolgálati működés dokumentumait is szélesebb körben kívánja feltárni. A kétnapos ülés így gyakorlatilag a Tisza rendszerváltó programjának sűrített parlamenti változata lesz: közvagyon, adórendszer, energia, közlekedés és titkosszolgálati múlt egyszerre kerül az asztalra.
A Tisza a választási kampányban azt ígérte, hogy nem hagyja következmények nélkül a közvagyon kiszervezését, a politikai kapcsolatokkal megtámogatott üzleteket és a nehezen indokolható állami kifizetéseket.
Hétfőn ennek az ígéretnek megkezdődik a parlamenti vizsgája. Kedden pedig a kétharmados többségnek meg kell nyomnia a gombot. Onnantól már nem lehet arra hivatkozni, hogy az elszámoltatás csupán választási ígéret volt.
A törvény elfogadása után persze még nem nyílnak ki automatikusan a páncélszekrények, és nem kerül vissza egyik napról a másikra minden vitatott vagyon az államhoz. Az első lépés azonban megtörténhet: létrejön egy hivatal, amelynek név szerint is az lesz a dolga, hogy ne csak őrizze azt, ami még megmaradt, hanem megpróbálja visszaszerezni azt is, ami jogellenesen kerülhetett ki a közösből.
A folyamat valódi eredményét az mutatja majd meg, hogy az új szervezet milyen gyorsan tud munkába állni, milyen ügyeket választ ki elsőként, és rendelkezésére állnak-e a szükséges személyi, pénzügyi és jogi feltételek. A közvélemény nem általános ígéreteket vár, hanem konkrét ügyeket, nyilvánosságra hozott eredményeket és jogilag is érvényesíthető következményeket.
A hivatalnak azt is bizonyítania kell, hogy nem politikai leszámolásra, hanem a közvagyon törvényes védelmére jött létre. Minden vizsgálatban tiszteletben kell tartani az ártatlanság vélelmét, a felelősséget pedig kizárólag a hatóságok és a bíróságok állapíthatják meg.
Az NKA-ügy, az Eximbank-vizsgálatok és a korábbi állami vagyonmozgások feltárása közben egyre világosabbá válhat, mekkora feladat vár az új intézményre. Nem elszigetelt szerződéseket kell átnéznie, hanem éveken keresztül kialakított, egymásba kapcsolódó pénzügyi és tulajdonosi rendszereket.
A Fidesz tizenhat éven keresztül azt hitte, hogy a politikai hatalom elveszhet, de az átmentett vagyon örökre érinthetetlen marad.
Hétfőn elkezdődhet annak bizonyítása, hogy ebben is tévedtek.
2026. július 24. (péntek), 17:11
Ez a cikk kizárólag tájékoztatási célokat szolgál, célja, hogy átfogó képet adjon a közelmúlt eseményeiről, politikai elfogultságtól mentesen. Szerkesztőségünk számára fontos a különböző nézőpontok bemutatása és a tények hűséges közvetítése. Kiemeljük, hogy a cikk nem hordoz politikai célzatot, nem áll egyik vagy másik politikai erő oldalán, és nem nyújt jogi vagy egyéb személyre szabott tanácsokat. Olvasóink saját belátásuk szerint értelmezhetik az itt közölt információkat, és ennek megfelelően semmiféle felelősséget nem vállalunk az esetleges értelmezésekből eredő következményekért.
